Kassai Ujság, 1932. október (94. évfolyam, 224-248. szám)

1932-10-01 / 224. szám

f 94-IR­evL 224. szám Gyilkosok * Mióta civilizációról lehet beszélni, talán Soha békeidőben olyan olcsó nem volt az emberélet, mint most, amikor valósággal egymásra halmozódnak a főbenjáró bűn­cselekmények. Semmiféle állat a maga faj­táját el nem pusztítja, csak a farkasoknak szokása, hogy kínzó éhségükben a golyótól megsebesített, vérző és elbukó társukat el­nyomják és felfalják. Alighanem innen ered az a mondás: „homo homini lupus", az ember embertársához olyan, mint a far­kas. Ez a „teremtés koronájának" pesszi­­misztikus jellemzése, amely mégis túlsötét, mert teljesen elhomályosítja az elvitatha­­tatlanul létező emberi erények nagyszerű, magasztos, sokszor fenséges megnyilatko­zásait. Be vájjon miben lehet az ijesztő számú gyilkosságok, emberölések magyarázatát megtalálni. Unos-untalan halljuk a vá­laszt, hogy az okokat a gazdasági válság­ban és az ebből eredő, kétségbeejtő nyomo­rúságban kell keresni, melyek a statiszti­ka adatai szerint, a vagyon és élet elleni bűnözésnek emelkedését vonják maguk után. Ami a statisztikát illeti, az nem egyéb, mint a társadalmi jelenségek tech­nikailag összegyűjtött adat­halmaza, szá­mok összeadása és csoportosítása, anélkül, hogy általános igazságokat nyújthatna és így, akár a bűnügyi-, akár a morál-statisz­tikát vizsgáljuk, ezekből megnyugtató, egyetemes tanulságokat nem vonhatunk le még akkor sem, ha a matematikához a fi­lozófiát hívjuk segítségül. A statisztika te­hát a bűntettek szaporodását nem igazolja kétséget kizáró megbízhatósággal és an­nál kevésbé adhatja ezek magyarázatát. — n Nem vitás, hogy a gazdasági nyomorúság, munkanélküliség, a legszükségesebb élelmezés hiánya, a fenyegető éhség, a csa­lád nyomorának kétségbeejtő és tehetetlen adata, továbbá a túlzó, világmegváltást hirdető eszmék fanatizmusa, könnyen ad­ja az ölő fegyvert a gyilkos kezébe. De, ha el tudjuk képzelni, hogy az ősembernek természeti törvénye volt, hogy a zsák­mányszerzésben szerencsésebb társát a lét­­fenntartás ösztönéből furkósbottal főbe kólints­a, ma már az élelemszerzést gyil­kosság okául elfogadni nem lehet, bármily nagy is a nyomor az egész világon. Az okokat tehát nemcsak az általános paraperizmusban kell keresni, mikor lát­juk, hogy a gyilkosok sokszor olyanokból kerülnek ki, akik munkájukkal még fenn­tarthatták volna magukat. Bizonyára az erkölcsiség végső sülyedéséhez hozzájárul­nak bizonyos természeti rejtelmes, titok­zatos törvények, amelyeket még nem is­merünk és amelyekre talán ráülik az a megállapítás: „ignorabinus", sohase fog­juk megismerni. Anélkül, hogy ezt a jelen­séget megmagyarázni lehetne, sokszor egyszerre megindul, mint egy tömegszug­­gesztió, vagy lelki fertőzés, a gonoszság­nak, elvetemültségnek, lelketlenségnek áradata és az ember vadállattá aljasul. De mikor most az ember bűnös hajlamát a természeti okozati láncolatba beállítjuk, távol áll tőlünk elfogadni azt a felfogást, mintha az ember egyáltalán nem rendel­keznék szabad akarattal és így tetteiért fe­lelősség nem terhelné. Minden embernek van annyi szabad akarata, hogy választhat a jó és rossz között és minden ember, még törvényes tilalom nélkül is, a maga lelki­ismeretében átérzi azt a legelemibb erköl­csi törvényt: ne ölj! Az államnak feltétlen joga van ahhoz, hogy a bűnösök ellen vé­dekezzék és kötelessége, hogy a polgárok életét és vagyonát megoltalmazza. Ennek elérésére, minden államnak kizárólagos alapelve: az utilitárius, célszerű szempont, vagyis barbarizmus nélkül azok a módok, amelyekkel a bűnök számát legbiztosab­ban csökkentheti *2720309588* Szomba?, IQ^^pilber 1. o o o o Szerkesztőség: és kiadóhivatal: o o • o Kosice-Kassa, Fő-ufca 96. sz. Telefon 2427 o o o o o o Megjelenik naponta o o o o o o Főszerkesztő: DR: KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240­­­j korona, félévre 120 korona, negyedévre CO korona, egy­­ hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona — ­wiiíucs v ItVtiici; — !! 564 )WfDS3­00 Újoncok szükségletüket legjobban AMBEé­ r,si I == n szerzik be Xm­ődy ncca 3 Bombamerénylet a belgrádi tisztikaszinó elleni III—| III | n— II—II A hordár hátán robbant fet­t hantba Belgrád, szept. 30. (Saját tud. táv.) Vak­merő bombamerényletet követtek el a bel­grádi tiszti kaszinó ellen. Ma a reggeli órákban egy férfi megszólított egy hordárt a Száva hídja közelében és meg­kérte, vigyen el egy csomagot a tiszti ka­szinóba. A hordár eleget tett a felszólításnak, hátára vette a súlyos csomagot és elindult a tiszti kaszinó felé. A férfi meg­hagyta még, hogy siessen, mert a csomagnak legkésőbben háromnegyed nyolc órakor a kaszinóban kell lennie. A hordár lassan ment, útközben beszélgetett is egy ismerősével, úgyhogy pontosan nyolc órakor érkezett a tiszti kaszinó kapujába. Ebben a pillanatban­ borzalmas detonáció­val felrobbant hátán a csomag, melyben pokolgép volt. A robbanás rettene­tes erejű volt. A közelben tartózkodó taka­rítónő holtan esett össze, a hordár is véresen nyúlt el a földön, de nem halt meg azonnal. A rendőrség még ki tudta hallgatni és­­ csak kórházba szállítása közben szenve­dett ki. Az utcán a járókelők közül egy tiszt és k férfi sebesült meg életveszélyesen. A tiszi kaszinó épülete erősen megrongálódott. A vakmerő merénylet nagy pánikot keltett az egész városban. A rendőrség erélyes nyo­mozást kezdett, hogy megállapítsa, ki kö­vette el a merényletet, kinek megbízásából adták át a hordárnak a pokolgépet és ki volt a férfi, aki a csomagot átadta. A nyomozás ezideig nem vezetett eredményre. Még meg sem alakult 02 új Gömbös-kormány, máris forrong az egységespári Gömbös első nyilatkozata Nem tesz inflációt a (Saját tudósítónktól.) Az egy hete húzódó magyar kormányválság a késő esti órákban véget ért. A kormányzó az esti órákban fogadta Bethlen István gróf volt miniszterelnököt, majd utána Károlyi volt miniszterelnök jelent meg audiencián. A két államférfivel mintegy két óra hosszat tanácskozott a kormányzó. A döntő pillanat ezután következett. A két exminiszterelnök után ugyanis — terv sze­rint — annak a politikusnak kellett megjelen­nie a kormányzónál, aki megbízást kap. Mint az előrelátható volt, a kormányzó Gömbös Gyula hadügy­minisztert kérette magához. Ekkor már mindenki tudta, hogy Gömbös az új miniszterelnök és a lapok rendkívüli ki­adásban közölték ezt a közönséggel. Gömbös kihallgatása másfél óra hosszat tartott. Az audiencia után Gömbös a rá vá­rakozó újságíróknak mosolyogva kijelentette, hogy most már beszélhet és közölheti, hogy ő kapott megbízást kormányalakításra a kormányzótól. A rövid nyilatkozat után Gömbös a távozó Károlyi miniszterelnök lakására ment és el­búcsúzott tőle tisztelgő látogatás keretében. Ezután az egységes pártba sietett Gömbös, ahol lelkes éljenzéssel fogadták. Gömbös az egybegyűlt párttagok előtt kijelentette, hogy a kormányzásban az egységes pártra kí­ván támaszkodni. E pillanatban még programot adni nem tud, de kéri a pár­tot, támogassa nemzetmentő munkájában. Gömbös bejelentését zúgó tapssal és ki­törő éljenzéssel fogadta az egységes párt. Utána Bethlen István volt miniszterelnök szólalt fel. Szerencsét kívánt Gömbösnek, abból az alkalomból, hogy a kormányzó őt tüntette ki bizalmával, megbízta, hogy kor­mányt alakítson és a mai válságos nehéz időkben rábízta a nemzet sorsának intézését. Ezután kijelentette, hogy Gömböst régi fegy­vertársnak tekinti és biztosíthatja úgy a maga, mint az egységes párt legmesszebb­menő támogatásáról. Újabb jelentések szerint Gömbös egész délelőtt tárgyalt az egységespárti vezérek­kel, akik kifogásokat emelnek Gömbös listája ellen. Követelik, ejtse el embereit és egysé­gespártiakkal cserélje fel. Gömbös viszont nem enged és ragaszkodik jelöltjeihez. A tár­gyalások még nem vezettek eredményre. Egyelőre azt sem tudni még, hogy mi lesz Gömbös programja. A miniszterelnök meg­Gömbös még nem állította össze véglege­sen kormányát, valószínű azonban, hogy listája a következő lesz: Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Gömbös. Külügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál. Belügyminiszter: Keresztes-Fischer. Igazságügym­iniszter: Lázár Andor. Közoktatásügyi miniszter: Kornis Gyula. Jegyzéseiből csak arra lehet­­ következtetni, hogy harcolni fog a krízis ellen, de a gazda­sági helyzeten nem fog inflációval, vagy devalorizációval könnyíteni. A takarékosságot, sem fogja túlságba vinni, mert meggyőződése, hogy az eddigi túlzott takarékosság megbénította a gazdasági életet. Kereskedelemügyi miniszter: Kállay volt államtitkár. A lista természetesen még hézagos. Sok tárcára nincs még biztos jelölt. Az egységes­párt több jelölt ellen kifogásokat emel, így különösen Tomcsányi Vilmos Pál külügy­­miniszterségét kifogásolják. Valószínű, hogy Gömbös még behatóan megvitatja a párt vezetőivel listáját és azon még sok változ­tatást fog eszközölni. Az aj kormány Csak „kicserélték“ a minisztereket 99 Az ellenzéki pártok természetesen to­vábbra is kitartanak ellenzéki politikájuk mellett. A polgári ellenzék vezére, Rassay Károly már kijelentette, hogy a polgári ellen­zéki pártokat nem érdekli a kormányválto­zás, mely tulajdonképpen az egységes párt kebelén belül zajlott le. Az egységes párt ki­cserélte embereit. A polgári ellenzék nem személyi változásokat, hanem rendszervál­tozást követel. Gömbös kormánya nem jelent új politikai rendszert. Az új miniszterelnök folytatni fogja elődei politikáját, amit a pol­gári ellenzé­k nem támogathat. Gömbös karrierje Jákfai Gömbös Gyula, Magyarország új miniszterelnöke 1886-ban született a tolna­megyei Murga községben. Gömbös atyja a községben lutheránus lelkész volt. Tanulmányait Pécsett a hadapródiskolá­ban végezte. 1905-ben nevezték ki tiszthe­lyettessé. Ekkor beiratkozott a wiener­­neufstadti katonai testnevelő iskolába, ahol­­ testnevelő-tanári diplomát szerzett.­­ 1911-ben a hadiiskolába került, ahol nagy feltűnést keltett az önálló magyar hadsereg­ről készített tanulmányával. Vezérkari tisztté nevezték ki és a zágrábi magyar hadtesthez osztották be. Részt vett a világháborúban. A zágrábi magyar hadtest kötelékében harcolt Szer­biában, majd 1915-ben részt vett a Pflanzer-­ Baltin-féle kárpáti áttörésben. 1916-ban az ornai áttörésnél megsebesült. Ekkor vissza-

Next