Kassai Ujság, 1936. február (98. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-01 / 26. szám

o 0 O­o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o­o­o­o Koälce-Kassa, M­elánik­ utca 96. szám o­o­o­o­o­o­o Telefon 2427 o­o­o­o­o­o­o Előfizetési dl­ak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 POLITIKAI NAPILAP korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona lenden üzeni Ottónak: Habsburgot nem tűrünk Ausztria trónján Londonból jelentik. Azok a tárgyalások, melyek az angol király halála után Lon­donban kezdődtek, befejezéshez közelednek. Mint már jelentettük, Neurath tárgyalt Eden angol külügyminiszterrel, majd Eden Flan­­dint tájékoztatta a német külügyminiszterrel folytatott tanácskozásairól. Ezek a megbe­szélések az aktuális politikai kérdéseken kí­vül elsősorban a Rajna-zónára vonatkoztak, amit Németország militarizálni akar. Ez a német terv ellentétben áll az érvényben lévő nemzetközi szerződésekkel és a békeszerző­déssel. Ezenkívül Kánya magyar és Titu­­lescu román külügyminiszter is fon­tos tárgyalásokat folytattak Lon­­­­donban. Ma a legnagyobb érdeklődés Starhemberg osztrák alkancellár tárgyalásait kíséri. Angol lapok jelentésee szerint Starhemberg nem­csak angol, hanem francia politikai körökkel is beható diplomáciai tárgyalásokat folyta­tott. E megbeszélések elsősorban a Habs­­burg-restaurációra vonatkoztak. Starhemberg főképen aziránt érdeklődött, milyen állás­pontra helyezkednének a hatalmak a restau­rációval szemben. A tárgyalások szigorúan bizalmasak vol­tak. Egyelőre csak annyi szivárgott nyilvá­nosságra, hogy azok negatív eredménnyel jártak. Starhemberg előtt kijelentették, hogy a nagyhatalmak nem egyezhetnek bele a restaurációba. Ennek oka elsősorban az, hogy több közép­európai állam nem tűrheti, hogy Ausztria trónjára visszakerüljenek a Habsburgok. Starhemberg most közölni fogja Ottóval Brüsszelben (újabb jelentések szerint ugyan­is a hazautazó alkancellár Brüsszelben fog találkozni a volt trónörökössel), hogy egy­előre szó sem lehet restaurációról. A Habs­­burg-családnak továbbra is külföldön kell maradnia és Ottó még hosszú évekig nem is gondolhat arra, hogy Ausztria trónjára üljön, de még csak egyszerű polgárként sem tér­het vissza Ausztriába. Királyok és miniszterek döntő tanácskozásai Párisban Párisból jelentik: A diplomáciai tárgyalá­sok súlypontja Londonból Párisba kerül át. A londoni tárgyalások befejeztével a francia fővárosban kezdődnek meg a tanácskozások. Párisba érkezett Titulescu román külügymi­niszter, Károly király, Boris bolgár király, idevárják Starhemberget és rajtuk kívül még több külföldi politikust és diplomatát. Néhány francia lap arról ír, hogy későbbi időpontban valószínűleg Eden is ellátogat Párisba. A párisi tárgyalásokon Károly király és Titulescu a román—orosz viszony rendezé­séről fog tárgyalni a francia kormány tagjai­val. Most ugyanis, hogy a francia—orosz szerződés ratifikálása küszöbön áll, a román —orosz paktum ügye is aktuálissá vált. Boris bolgár királlyal elsősorban a balkán­szövetség kérdését tárgyalják meg és ismét felajánlják Bulgáriának, csatlakozzék a bal­kánszövetséghez. Károly király és Titulescu a politikai kér­déseken kívül fontos pénzügyi problémákról is tárgyalni fognak. Ezek kapcsán valószínű­leg ismét szóba kerül a román kölcsön még mindig elintézetlen ügye. Starhemberg herceg osztrák alkancellárt hétfőre várják a francia fővárosba, ahol tár­gyalásokat fog folytatni. Párisba érkezik Zita is és találkozni fog Starhemberggel. Litvinov orosz külügyi népbiztos vasárnap érkezik Párisba és tárgyalni fog a francia kormány több tagjával. A diplomáciai tanácskozások középpontjá­ban tehát már nem áll az olasz—abeszin vi­szály. A már említett problémákon kívül ta­nácskozni fognak az általános európai hely­zetről, a német fegyverkezésről, a rajnai zó­náról és Ausztria sorsáról is. Az egész politikai világ figyelme fordul Pa­kis felé. Fontos döntéseket és megállapodáso­kat várnak. A francia lapok arról is hírt adnak, hogy a közeli jövőben fontos tárgyalások kezdődnek Közép­­európában is, ezeket Románia fogja kezdeményezni. A románok állítólag a velük szomszédos ál­lamokat akarják meghívni a konferenciára, melynek napirendjén elsősorban gazdasági és kulturális kérdések fognak szerepelni, de szóba kerülnek politikai problémák is. A CTK jelentése szerint Károly román ki­rály és Titulescu ma hajnalban megérkeztek Párisba. Annak dacára, hogy a román király útját magánjellegűnek tüntetik fel, biztosra veszik, hogy a király rendkívül fontos ta­nácskozásokat fog folytatni. Károly király elsősorban Lebrun elnö­köt látogatja meg és azután a francia kormány több vezető tagjával tárgyal. A király minden valószínűség szerint négy napig marad a francia fővárosban. A nagy diplomáciai tárgyalások a jövő hé­ten kezdődnek. Trefik Rushi török külügy­miniszter is részt vesz a tanácskozásokon. A Petit Parisién jelentése szerint a külön­böző cáfolatok dacára egészen biztos, hogy Starhemberg, — mielőtt Párisba érkezik , kiszáll Belgiumban és tárgyalni fog Zitával. A lap értesülése szerint ugyanis nem felel meg a valóságnak a hír, hogy Zita Párisba érkeznék. Azt még nem tudni, hogy Ottó is jelen lesz a tárgyaláson, vagy pedig csak Zitával folytat majd megbeszélést az osztrák alkancellár. Különben a JTK szerint francia körök is megerősítik a hírt, hogy a Habsburg­­kérdés állandóan napirenden szerepel és Starhemberg Párisban is a Habsburg res­taurációról fog tárgyalni francia államfér­fiakkal, de valószínű, hogy éppen olyan kevés eredménnyel, mint Londonban. 'GUPA' KS5, Kosice, Steiánikova u. 73 UVIQ, porcellán és táblaüvea Saját nagykeresk. tükörg Olcsó gyári árak! Az m birodalom (**) Szinte észrevétlenül csúszott be abba a nagy zűrzavarba, amelyet most lassan alakítanak ki az új államok, Mon­gólia, amelyről egyelőre csak annyit tu­dunk, hogy Mandzsúriának és Kínán­ak szomszédságában a mandzsu-japán-kínai és orosz érdekek ütközőpontjában akarja egy nép önálló állam életét megszervez­ni. Nagyon szűkszavú és nagyon homá­lyos újságjelentések számolnak be a kö­zépmongol terület népeinek államalapítá­sáról, amelynek élén egy mongol herceg áll. Némileg zavaros fogalmaink vannak ezekről az exotikus hercegekről. A her­cegi cím tulajdonképpen ezeknél a pri­mitiv népeknél bír még igazi jelentőség­gel, ha meggondoljuk, hogy a herceg kez­detben egy törzsnek a vezére volt. Ezek az exotikus hercegek ma is még törzs­főnökök, egyik-másiknak minden vagyo­na pár száz juh, és minden hatalma né­hány tucat rosszul fegyverzett lovasem­ber, akit ép úgy lehet katonának, mint rablónak vagy pásztornak nézni. Ezek a mongol hercegek még majdnem a népvándorlás korában élnek, mert hi­szen a mongol törzsek kultúrája nagyon keveset különbözik a népvándorláskori kultúrától, habár megtanulták a hátul­töltő fegyverek használatát és egészen jól tudnak már a géppuskával is bánni. A haladás tulajdonképpen csak a kato­nai technika terén érezhető és Mongóliá­nak elsősorban az ad jelentőséget, hogy a japán-mandzsu, kínai-orosz érdekek üt­közőpontján egy olyan független ország alakul ki, amelynek, ha esetleg most nincs is számbavehető katonai ereje, minden­esetre nagyon rövid idő alatt meg lehet teremteni azt. A mongolok ugyanis nagy­szerű pásztorok, kitűnő lovasok és híres, jó katonák. Született katonák, talán ők voltak abban az Dzsingisz kán hordáinak magva időben, amikor ez a barbár lángész meghódította az egész világot. A mongol törzsekben ma is élnek az emlé­kezések azokra az időkre, amikor a mon­gol könnyű lovasok elárasztották egész Ázsiát, letiporták a kínai és perzsa biro­dalmakat és eljutottak Európa kapujáig. Az ilyen emlékezések egy népnek nagy terhet jelentenek, ha ez a nép lesüllyed a jelentéktelenség és szegénység mély­ségeibe, azonban ezek az emlékezések lendítő erőként hatnak akkor, amikor egy nép évszázados, évezredes alvásnak állapota után ráébred múltjának és régi dicsőségének tudatára. A mongol terület kínai uralom alá tar­tozott és a korrupt kínai hivatalnoki ön­kény, a gyanakvó kínai politika mindent elkövetett, hogy a mongol törzseket vis­­­szaszorítsa és a nomádokban élő függet­lenségi vágyat elfojtsa. A mongol hercegi famíliák a kínai politika megítélésében mindig veszedelmet jelentettek. A csá­szárság idején ügyesen gondoskodtak arról, hogy állandóan összeveszítsék eze­ket a féltékeny törzsfőnököket és a tu- laPITol MA, PÉNTEKEN PRAHÁVAL egyidejűleg, Bécs és Budapest megelőzésével ÜNNEPI PREMIER! MA MUTATKOZIK BE városunk közönségének ÁGAI IRÉN a bpesti Vígszínház ünnepelt dívája ASCHER LEO világhírű bécsi operettjében: MARIKA TÁNCOL A SCHUBERT- és CHOPIN-filmek­ testvérfilme. BEETHOVEN-zene. : A férfi főszerepben HANS JÁRAT a világ összes asszonyainak bálványozott kedvence, a „CSIBI“ rendezője. Vasárnapra szóló jegyek már most biztosítandók. A MA, PÉNTEKEN: FELNŐTTEK PREMIERJE! AZ AMERIKAI SZERELEM, erotika és érzékiség filme: Gyertyafénynél Don Juanék iskolája! :: A forró éjszakák lovagja! :: A mesterséges „rövidzárlat“ titka! :: A főszerepekben: Lukács Pál a helybeli városi színház, majd a budapesti VÍGSZÍNHÁZ sztárja Miss Astifo&s* és Eiissa Lands KISKORÚAKNAK NINCS ENGEDÉLYEZVE!­rály hamvainak Londonba való szállítása. : Vili. Edward királlyá való kikiáltása. ★ SZENZÁCIÓS HÍRADÓ: Az angol ki- Felravatalozzák a koporsót. Telefon: 25-19 Rendező: MAX NEUFELD, Gyártotta: A. B. PRAHA Telefon: 34-92

Next