Kassai Ujság, 1936. augusztus (98. évfolyam, 175-199. szám)

1936-08-01 / 175. szám

98-ik évi. 175. szám Szombat, 1956 augusztus^f o­o­o­o­Szerkesztőség és kiadóhivatal o­o­o­o Houice-Kassa, Stefánik­ utca 96. szám o­o­o­o­o­o­o Telefon 2427 o­o­o­o­o­o­o POLITIKAI NAPILAP Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona­­ Egyes szám­ára 1 korona ■i? Időjóslás k meteorológiai intézet jelenti, h­ogy még élénk északi, észak­­nyugati szél várható sok helyen esővel, zivatarral, egyes helye­ken esetleg jégesővel. A hőmér­séklet ma alig változik. Szom­baton, különösen nyugaton, eme e­­melkedni kezd. A spanyol harc (**) Ellentmondó éterhitek kavargásá­ban csak egy bizonyosság van, ami most Spanyolországban történik, az már nem zendülés, nem szembenálló pártok vere­kedése, nem világnézetek összecsapása, hanem kegyetlen polgárháború. Ha van a szörnyűségben fokozat, ha van a borzalomban erősítés, akkor a pol­gárháború a háborúnak megsokszorozása, a polgárháború a szörnyűségek legcsúcsa. A polgárháborúban nincs győztes és nincs legyőzött, mert csak egy legyőzött van: az ország, amelynek a polgárháborút el kellett szenvednie, amely kivérzik a szembenálló pártok keserű tusájában, amelynek minden erejét felemészti a leg­­szörnyűbb szenvedély, a testvérgyűlölet. Ez a polgárháború és ami Spanyol­­országban most történik, még a polgár­háborúnál is szörnyűbb, mert a perma­nens polgárháborúnak, a lappangó ön­­pusztításnak vulkánszerű kitörése. A spanyol polgárháború nem akkor kezdődött, amikor Franco tábornok el­indult a marokkói harmadik idegenlégió­val a spanyol partok felé. A polgárháború nem akkor kezdődött, amikor Primo de Rivera diktatúrát teremtett és nem ab­ban a tragikus pillanatban, amikor a Habs­­burg-szájú XIII. Alfonzót udvariasan hadi­hajón tessékelték ki az ibériai félsziget­ről. A spanyol polgárháború a bolond Bourbonok alatt, a teljesen lezüllött és er­kölcsi semmiségbe süllyedt Bourbon ki­rály és fia idején kezdődött, akik verse­nyeztek Napóleon kegyeiért, kölcsönösen beárulták egymást a világhódítónál és versenyeztek abban­, hogy ki tudja jobban megalázni a Bourbonok liliomos címerét és a spanyol népet. A nép királya ellen harcolva küzdött a francia hódítás ellen és ezzel a több mint száz esztendő előtti harccal kezdődött meg a spanyol polgár­háború. Azóta nincs nyugvás spanyol föl­dön. Spanyol gerillák koncolták fel a fran­cia sebesülteket és francia katonák gyúj­tották fel a spanyol kolostorokat. Azóta tart ez, a sebesültek felkoncolása és a ko­lostorok felgyújtása. Ez a betegség bele­ette magát a spanyol nép lelkébe és mint valami láz, pusztítja a spanyol erőket. Spanyolország, anyagi ereje kimerült a spanyol Habsburgok hódító háborúiban és a kizsarolt Amerika minden arany­­kincse, a sok ezer hajóteher ezüstrako­mány. Nyugatindiának minden drágasága sem volt elég e hódító politika költségeit fedezni. A hódítások befejeztével, össze­omlásával rászakadt Spanyolországra a lassú lemorzsolódás pusztulása. Előbb az európai birtokok, azután az amm­erikai nagy gyarmatbirodalmak szakadtak el a spa­nyol kormánytól, már csak a kis afrikai, nyugatindiai, ázsiai maradvány voltak meg és az újkor fordulóján az indusztriali­­zálódás kora, amelyben tőke nélkül egyet­len állam sem boldogulhatott, teljesen tönkretette a tőkeszegény Spanyolorszá­got. A múlt század közepétől már a haj­dan világokon uralkodó Spanyolország­nak kellett a­ gyarmati sors ellen véde­kezni, amelybe a tőkeerős ipari államok akarták leszorítani. Már e súlyos gazdasági bajok elég ma­gyarázat lehetnének arra, hogy miért ta­lált minden szélsőséges politikai gondolat buja talajra a nyomorgó spanyol nép lel­kében. A gazdasági okokon kívül azon­ban más okok is voltak. Az egyház szembekerült az elégedetlen néppel. A másik rendkívül veszedelmes hiba az volt, hogy a spanyol feudális nemesség majd­nem a legújabb korig megtarthatta politi­kai kiváltságait és szinte a mai napig megvédelmezhette óriási latifundiumait. A spanyol grandok nem szegényedtek el, mint az ország és a nép. A spanyol gran­­dokban nem volt elég önzetlenség ahhoz, hogy engedményeket tegyenek, áldozato­kat hozzanak és a néphez közeledjenek. A nagyon gyenge és nagyon keskeny felső rétegnek mérhetetlen gazdagsága így szembekerült az óriási tömegek mérhetet­len nyomorúságával. Ez a szembekerülés, ez a gyógyíthatatlan önzés azután vég­sőkig fokozta az elkeseredést és így tá­madt a spanyol polgárháború. Szörnyűsé­gei most bontakoznak ki teljesen a rémül­döző Európa szemei előtt, kezdetei azon­ban visszanyúlnak egészen a napóleoni időkig... # lief.italai harcot vívnak a felkelők a kormány csapataival Tömeges kivégzések Spanyolországban Madridból jelentik: A spanyolországi hely­zet egyre súlyosabbá válik. Valamennyi fron­ton elkeseredett harcok folynak. A vagyon- és életbiztonság megszűnt, Spanyolország­ból egyre nagyobb tömegekben érkeznek menekültek, akiknek javarésze idegen állam­polgár. Franciák, olaszok, angolok, ameri­kaiak, németek, magyarok tömegesen hagy­ják el az országot. A frontokon lényegesebb változás az el­múlt 24 óra alatt nem történt, bár mindkét fél óriási sikereket jelent rádióállomásain. Ma reggel a helyzet valamivel kedvezőbb volt a felkelőkre. A kormánycsapatok koncentrált táma­dást kezdtek Saragossa ellen és a város körül súlyos harcok folynak. Saragossát nagyszerűen felfegyverzett fel­kelők védik. Ezért véres és hosszú harcokra van kilátás a város közelében. A felkelők ezzel szemben Madrid körül operálnak erélyesen. Minden jel arra mutat, h­ogy itt hamarosan megindul a döntő harc. A felkelők megkezdik a koncentrált táma­dást a bekerített főváros ellen. A felkelők jelentése szerint Valencia vá­rosa a felkelők mellé állt. A londoni Reuter-iroda híradása szerint Spanyolország 49 tartománya közül már 20 a felkelők kezén van................... 29 tartományban még a madridi kormány diktál. A Reuter tudósítójának nézete­­ szerint ■ a Saragossánál most folyó heves harcok eset­leg döntő kimenetelűek lehetnek az egész for­radalomra. A szevbllai rádióállomás jelentése szerint Saragossa előtt, az Ebro völgyében súlyos vereséget szenvedtek ma reggel a kormány­­csapatok és a vörös milícia. A kormány had­testei könnyelműen nyomultak előre Peres Fara vezetése mellett a völgyben. Nem biz­tosították előnyomuló jobb- és balszárnyu­kat. A felkelők ravasz csellel bekerítették az előnyomuló kormánycsapatokat, majd gyil­kos gépfegyvertüzet zúdítottak rájuk. A gép­fegyverek borzalmas pusztítást vittek végbe a kormánycsapatok soraiban. Az előnyomuló sereg csaknem teljesen megsemmisült. SAN SEBASTI­ANNÁL KORMÁNYG­YŐZELEM A kormánycsapatok viszont San Sebastian környékéről jelentenek nagy harci sikert. Itt az egyik erőd mellett került sor véres harc­ba. A támadó felkelőket a kormány tüzér­sége és repülőgépei megsemmisítették. Utcai harcok Toledoban. A kormány­csapa­tok katonái a házak abla­kaiból tüzelnek az utcákon harcoló felkelőkre. Angol-francia-olasz demars Madridban Londoni híradások szerint Anglia, Franciaország, Olaszország és Portugália között tárgyalások kezdődtek a spanyol helyzetre vonatkozóan. Első­sorban abban állapodtak meg, hogy ud­varias hangú demarsban felszólítják a spanyol kormányt, hogy csatahajóit vonják vissza a tangeri vizekről. Ez a rész ugyanis nem tartozik a spanyol érdekzónába és így a spanyol hadihajók nem használhatják ezt a helyet operációs bázisul. Arról is folynak tárgyalások, milyen intézke­déseket foganatosítsanak, ha a spanyol kor­mány esetleg nem teljesíti a követelést. CSEHSZLOVÁKIA SEMLEGES A castiliai rádió jelentette reggel, hogy a burgosi nemzeti kormány hivatalosan értesítette a nagyhatalmakat, hogy el­mozdítja állásukból a spanyol követeket caPSToi. Az új rokon K­ertmo­ge. A legnagyobb sikerű,­ legbűbájosabb magyarul beszélő vígjátéksláger! Minden szerepben egy-egy sztár: Perces Zita, Gombaszögi Ella, Vaszary Piri, Berfey­tül, Turay Ida, Habos Gyula, Dely Ferenc, Gózon Gyula, Jusffa Gyula Csathó Kálmán legnagyobb színpadi és filmsikere 1936-ban! PÉNTEK­­- SZOMBAT — VASÁRNAP: Ke I—2—3 hely árak mellett! .JMWJJI-U.IMI. I MULimiLIUi .11 •OVO*, HAROLD LLOYD i­s ragyogó, hangos burleszk-komédiája: Tejesnek áll a világ HAROLD LLOYD mint megkergült tejes, bokszbajnok, nadrágzsivány, ejtőernyő-utazó és más ezer bizarr ötlet. Minden percnek megvan a szellemes poénja! — ADOLPHE MENJOU az elegancia királya. KEDVEZŐ IDŐ ESETÉN AZ ESTI ELŐADÁS A NYÁRI PARKMOZGÓBAN! PÉNTEK — SZOMBAT — VASÁRNAP: P­R­E­MI­E­R !

Next