Kassai Ujság, 1937. március (99. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-02 / 50. szám

i » 1 i 1 o­o­o­o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o­o­o­o Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 Ko £ice-Kassa, Stefánik­ utca 96. szám POLITIKAI NAPILAP korona, félévre 120 korona, negyedévre 00 korona, egy o o o o o o o Telefon 2427 o o o o o o o hónapra 22 korona — Egyes szám ára 1 korona Bel- és külföldi kosztüm és kabát szövetek óriási választékban SPI1A IGNÁC Stefánikova 52 — Pro Rata hitel így sárosi háztulajdonos tragikus öngyilkossága Anglia súlyos feltételei elfogadhatatlanok Berlin számára - írja elkeseredetten a német sajtó Londonból jelentik: Ribbentrop német nagykövet hosszabb megbeszélést folytatott iden külügyminiszterrel, azután elutazott Londonból. Ribbentrop Berlinbe ment állító­lag azért, hogy Hitlert részletesen tájékoz­tassa Edennel folytatott megbeszéléseiről. Ribbentrop és Eden megbeszéléseiről ki­­szivárgott hírek szerint Eden közölte a né­met nagykövettel, milyen feltételek mellett hajlandó Anglia tárgyalásokat kezdeni Né­metországgal a jó viszony helyreálltására. Eden a következő feltételeket közölte Rib­­bentroppal: 1. Németország visszatér a Népszövet­ségbe. 2. Németország felhagy a gazdasági ön­ellátás és elszigetelődés politikájával. 3. Németország végrehajtja a fegyver­kezés csökkentését. 4. Anglia és Németország légi egyez­ményt köt. 5. Általános európai megegyezést készí­tenek elő, melyben Szovjetoroszország­­nak is részt kell vennie. Angol politikai körökben bizonyos opti­mizmussal figyelik az újabb megbeszélése­ket és hangoztatják, nem lehetetlen, hogy az angol feltételek alapján komoly tárgya­lások kezdődnek a két ország között. Az angol optimizmussal szemben Ber­linben határozott pesszimizmus mutatko­zik politikai körökben. A német sajtó máris hangoztatja, hogy az angol feltételek el­fogadhatatlanok. Németország ilyen köve­teléseket nem teljesíthet. Újból kitört a pécsi bányászsztrájk a sztrájkvezérek elbocsátása miatt Pécsről jelentik: Alig ültek el a pécsi ese­mények keltette izgalmak, máris újabb sztrájk tört ki a pécsi bányavidéken. Ismeretes, hogy a Thomen-aknát meg­szállták a bányászok és a föld alatt éh­ségsztrájkot kezdtek, hogy bérköveteléseiket ily módon harcolják ki. Az igazgatóság azon­ban nem tárgyalt a sztrájkolókkal, akik több mint ötven órás koplalás után feladták a reménytelen harcot és elhagyták a tárnát. A sztájk befejezése után az igazgatóság megkezdte a tárgyalásokat a munkásság képviselőivel és kijelentette, hogy két év­vel ezelőtt bevezetett 8 százalékos bérre­dukciót megszüntette és visszaállítja a régi béreket. A munkásság ebben a megoldásba belement. Az igazgatóság azonban retorzióval élt azokkal a munkásokkal szemben, akik a sztrájkmozgalomban vezető szerepet ját­szottak. Az igazgatóság álláspontja ugyanis az, hogy a munkások megszegték az írás­beli megállapodást, melyben kötelezték ma­gukat, hogy bérköveteléseiket nem harcol­ják ki erőszakos eszközökkel és amíg a meg­beszélések folynak, nem kezdenek sztrájkot. A megállapodás dacára a sztrájk kitört és az igazgaatóság mindazokat, akik a sztrájkért felelősek voltak, ma­r elbocsátotta. Összesen 146 munkást zárt ki az igazgató­ság az üzemből és az elbocsátás indokolásá­ban kijelentette az is, hogy a 146 bányász veszedelmet jelent a bányavidék további békéje és rendje szempontjából. A munkáselbocsátások rendkívüli izgalmat keltettek a bányavidéken. A szakszervezet vezetősége azonnal értekezletre gyűlt össze és ezen kimondta, nem engedi meg, hogy a 146 munkást elbocsássák, már csak azért sem, mert közöttük igen sok szakszervezeti vezető is van. A szakszervezet nem engedheti meg, hogy azok legyenek az áldozatok, akik tulajdonképpen kiharcolták munkás­társaiknak a 8 százalékos bérjavítást. 4000 munkás sztrájkol­ t A szakszervezet hivatalosan nem helyeselte a múltkori sztrájkot és azzal nem is azono­sította magát. Vizsgálatot is indított az ügy­ben és megbünteti azokat, akik szakszerve­zeti tilalom ellenére megszervezték a sztráj­kot, azt azonban nem tűri, hogy az igazga­tóság elbocsásson munkásokat. Az igazgatóság képviselői viszont kijelen­tették, hogy nem változtatják meg állás­pontjukat és a 146 bányásznak távoznia kell az üzemekből. Az összmunkásság csatlakozott a szakszer­vezetek álláspontjához és megüzente az igazgatóságnak, ha nem vonja vissza elbocsátó vég­zését, a munkásság újabb sztrájkot kezd. Az igazgatóság nem adott vá­laszt a munkásoknak, mire ma reg­gel a munkások­­ sztrájkba léptek és abbahagyták a munkát. Már csak azok a munkások dolgoznak, akik nem tartoznak a szakszervezethez. Újabb jelentések szerint ma délig 4000 bányász hagyta el munkahelyét és szün­tette be a munkát. Berlin és a Habsburg-bírűfó * Semmi kétség nincs afelől, hogy a hit­leri Németország nem látná szívesen a Habsburgokat osztrák trónon. Mindenek­előtt Hitler maga nem szereti a Habs­burgokat. A „Mein Kampf“-ban olyan hangon írt róluk, hogy tizenhárompróbás köztársaságiak sem nyilváníthattak elle­nük erősebb ellenszenvet. Persze, ez még nem jelentene sokat. A gyakorlati politi­kust sohasem köti az, amit egyszer ré­gen könyvében megírt. Sokkal fontosabb mozzanat, hogy a hit­leri Németország egyik legnagyobb cél­kitűzése: „Ausztriát egyesíteni Német­országgal“. Eddig dogmaszámba ment, ha a Habsburgok bevonulnak Bécsbe, ez annyit jelent, hogy Németország nem ke­belezheti be többé Ausztriát. Flandin volt francia külügyminiszter egyik szemlecikkében a következőket írta: Tegyük fel, hogy a Habsburgok ismét elfoglalják osztrák trónjukat. Miért jelen­tene ez annyit, hogy Németország most már nem kebelezheti be Ausztriát? Ausztria bekebelezését fegyver fogja­­ végrehajtani. A Bécsben ülő Habsburgok annyit jelentenek-e, hogy Ausztria meg­erősödött s nagyobb ellenállást tud kifej­teni Németországgal szemben? Semmi­esetre sem! A habsburgos Ausztria fegy­­vt,„ vagyis» erő szempontjából éppen annyi, mint a habsburgtalan Ausztria. Van egy másik szempont is: Abban a pillanatban, amikor Ottó bevonul Auszt­riába, ha a Habsburg-ellenes erők nem is fognak fegyveres beavatkozásban kirob­banni, de kétségkívül erős Habsburg­­ellenséggé tömörülnek össze. A monar­chia, vagy egy része felélesztése igen valószínűtlen esemény tehát. ... Ha ez a Flandin-féle okoskodás helytálló, akkor van valamilyen való­színűsége annak, hogy Berlinben nem né­zik a Habsburg-kérdést többé olyan életbevágónak, mint ahogy másutt gon­dolják. Neurath német külügyminiszter szíves bécsi fogadtatása után egy Ausztriával „igen barátságos viszonyban élő nagy­hatalom“ diplomatája mondotta e sokat­mondó szavakat: — Ugy­e, ez más fogadtatás? Nem olyan, mint amilyenben legutoljára ré­szesítették itt a Hitler-kormány egyik miniszterét? 1933 május havában dr. Frank igazság­ügyminiszter, a Hitler-kormány tagja, Bécsbe érkezett, hogy részt vegyen az osztrák nemzeti szocialisták gyűlésén. Alighogy megszállt egy bécsi szállóban. Dollfuss, a tragikus sorsú osztrák kancel­lár tudomására hozta, hogy nem szíve­sen látja osztrák területen. Jobb lenne, ha azonnal elhagyná Ausztriát. Frank igaz­ságügyminiszter megértette az intést. Azonnal elutazott Ausztriából. A felháborodás indulata fogta el a hit­lerista Németorszá­ot és az osztrák 1936.37 a­lAPÍTOl MA UTOLJÁRA VONULNAK FEL ELŐTTÜNK A legnagyobb éve JU0LGRHFD 050K 1937 legnagyobb orosz témájában: INKISINOV, VERA KORENE HOLNAP, KEDDEN — A VILÁGVÁROSOK FŐSZEZONJÁNAK BÜSZKESÉGE! S Utolsó akkord Az a dráma, amelyben a XX-ik század drámai, színészi és zenei kultúrájának maxi­,n:"" ,“krSz6d"'' Tasnány Fekete Mária, LH Dagover, Willy Birgel Zenei attrakciói: Beethoven IX. szimfóniája :: Csajkovszky „DIÓTÖRŐ“ snitje. .. Játsza a bécsi filharmonikusok nagyzenekara! PREMIER: KEDDEN! 1936-37 a HÉTFŐN UTOLSÓ NAP! A KURUZSLÓ rekordszezonja! . Jf. A rendkívüli sikerű orvosdráma. ALBRECHT SCHÖNHALL, KARIN HARDT, GERDA MAURUS 1937. évi nagy diadala. KEDDEN, SZERDÁN: KC 1.—, 2.—, 3.— HELYÁRAKKAL! ALATTUNK A POKOL ROBERT MONTGOMERY, MADGE EWANS rendkívül izgalmas és kalandos tengerész drámája. KC 1.—, 2.—, 3.— HELYÁRAK JÖN! ★ Ünnepi nagy esemény: ★ JÖN! ROLF WANKA P ÜTRE U3’ zendi hatású hazai drámája.

Next