Kassai Ujság, 1938. szeptember (100. évfolyam, 199-223. szám)

1938-09-01 / 199. szám

noa­o Szerkesztőség és Kiadóhivatal: o­o­o­o Koáice-Kassa, Stefánik­ utca 96. szám o­o­o­o­o­o­o Telefon 2427 o­o­o­o­o­o­o POLITIKAI NAPILAP Előfizetés) díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona Berlinnel, vagy Berlin ellen rendezik a nagyhatalmak a csehszlovák kérdést Roosevelt kiáltványa Európa népeihez Londonból jelentik. Mint már jelentettük, Paris, London és Washington lázas tárgyalá­sokkal igyekszik kivezető utat találni a kö­­­­zépeurópai súlyos problémában. A londoni minisztertanácsról a következő hivatalos je­lentést adták ki: Az angol kormány megvizsgálta a nemzet­közi helyzetet. A jelenlevő miniszterek meg­állapítják, hogy helyeslik a kormánynak már folyamatba tett intézkedéseit. Rendelkezés nem történik újabb minisztertanácsok össze­hívásába, de a miniszterek továbbra is Lon­donban maradnak, hogy szükség esetén elérhetők legyenek. A jelentés mint szenzációt említi meg, hogy a tárgyalásokon Henderson berlini angol nagykövet is jelen volt. Ez annál is inkább feltűnő, miután az alkotmány szerint csak a kabinet tagjai vehetnek részt a minisztertanácson. A minisztertanács után Chamberlain miniszterelnök Balmoralba utazott a királyhoz. Elutazása előtt még tárgyalt Henderson berlini angol nagy­követtel, Sir Samuel Hoare belügy­miniszterrel, majd Kennedy amerikai nagykövettel. Jól informált körök szerint Chamberlain balmorali útja természetes folyománya an­nak, hogy alkotmányos gyakorlat szerint a miniszterelnök nemzeti, vagy nemzetközi szempontból fontos ügyekben személyesen tesz jelentést a királynak. Londonban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy Chamberlain nyomban a minisztertanács befejezése után tanácskozásra ült össze a hadügyminisz­terrel és Halifax külügyminiszterrel. A francia sajtó ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy Londonban ez idő szerint három eshetőséget mérlegelnek. Az egyik, hogy Prága és Berlin viszonyát döntőbíróság ren­dezze, a második az angol flotta nagyarányú demonstratív hadgyakorlata, végül a német nemzethez nyilatkozatot intéznek. Francia­­országban is siettetik a döntést és ennek tulajdonítható az, hogy Corbin francia nagykövet ma Párisból Londonba utazott, ahol tárgyalt Halifax külügyminiszterrel. Az ango­l lapok szerint Halifax két pontban körvonalazza állásfoglalását és ilyen érte­lemben tett indítványt a minisztertanácson. Az első pont szerint az angol kormány felszólítja Hitlert, hogy járuljon hozzá az európai béke fenntartásához és a csehszlovák kor­mány, valamint a szudétanémetek kö­zötti tárgyalásokat mozdítsa elő. A má­sodik pont szerint London egyidejűleg félreérthetetlenül figyelmeztesse Hitlert, hogy Anglia nem marad semleges, ha Németország megtámadná Csehszlovákiát. Az angol minisztertanács egyik legfonto­sabb döntése egyébként az volt, hogy Cham­berlain és Halifax a további teendőkre sza­bad kezet kaptak. Egyidejűleg komoly ter­mészetű utasítást kapott az angol haditenge­részet is. E titkos haditengerészeti intézke­déseknek bizonyos céljuk van: elsősorban az, hogy megmutassák Németországnak Anglia határozottságát és egyúttal minden eshetőségre előkészítsék az angol flottát. A Times című lap egyébként vezércikkben foglalkozik a csehszlovák helyzettel és azt írja, hogy a németországi sajtó hadjárata rendkívüli mértékben elmérgesíti a helyzetet. Valótlan híreket közölnek „csehszlovákiai vérengzésekről“, ezáltal azt a látszatot akar­ják kelteni, mintha Csehszlovákiában való­ságos polgárháború folyna. A legkisebb inci­densekből ilyen „összeütközéseket“ csinálnak. A prágai kormány új kiegyezési javaslata Jól informált körök szerint Halifax kül­ügyminiszter még a minisztertanács előtt jelentést kapott a prágai kormánytól új ki­egyezési javaslatokról. E javaslatoknak alapja egy kantonszerű beosztás, amiről Halifax beszámolt a minisztertanácson is. Nem tartják kizártnak, hogy a kantonrendszer alapján előbb-utóbb mégis csak létrejön a megegyezés. Eszerint Csehszlovákiát kanto­nális állammá építenék át 23 önkormányzati egységgel, melyek egész rendkívüli konces­­sziókat élveznének a csehszlovák kormány részéről. • Londoni hivatalos körök szerint mára a helyzet valamivel remény­teljesebb. A fő­probléma ugyan még semmivel sem jutott közelebb megoldásához, mégis minden szimptóma arra mutat, hogy amitől tartottak, a tárgyalások összeomlására nem került sor, az angol államférfiaknak egyelőre sikerült a helyzetet megmenteni. London üzenetét viszi Hitlernek Henderson ■ Londoni jelentések szerint Henderson már el is utazott Londonból és viszi a kormány üzenetét Hitlernek. Az üzenetet, esetleg nem Henderson, hanem ügyvivője fogja átadni a német államfőnek. A „Star“ című lap szerint az angol kormány felkéri Hitlert, tegyen meg mindent a béke megőrzése érdekében. Anglia figyelmezteti Németországot, hogy a Csehszlovákia integritása ellen intézett támadás esetén Anglia nem marad semleges. Londoni beavatott körök szerint az angol­francia politika óriási feladatok előtt áll. Legközelebbi programja az, hogy úgy Prá­gában, mint Berlinben diplomáciai lépést fognak tenni. Chamberlain csak Henderson visszatértét várja Berlinből, akivel behatóan tanácskozni fog, majd jegyzék megy úgy Berlinbe, mint Prágába. Berlin ugyanis azon az állásponton van, hogy a szudétanémetekkel folyó tárgyalások tempója túl lassú és azt kívánja, hogy még a most folyó német hadgyakorlatok ideje alatt rendezzék a kérdést. A jegyzékben Prágát a tárgyalások meggyorsítására, Ber­lint türelemre és jóindulatra kérik. ROOSEVELT A VILÁGBÉKÉÉRT Washingtoni jelentések szerint Roosevelt elnök és Hull külügyi államtitkár részletesen megtárgyalták a politikai helyzetet. A meg­beszéléseken szó volt mindazon intézkedé­sekről, melyet Amerika tesz a támadó ellen a béke megőrzésére. További washingtoni jelentések arról szá­molnak be, hogy Roosevelt intő szózatot fog intézni Berlinhez a világbéke megőrzésére. Azt sem tartják kizártnak, hogy ezt a nyi­latkozatot Hull külügyi államtitkár teszi meg. Roosevelt és Hull ma az újságírók előtt tesznek nagy nyilatkozatot az európai helyzetről. Értesítem a mélyen tisztelt hölgyeket, hogy angol női divatszalonomat megnyitottam SALON GAVAR Kosice, Stefánikova u. 85 Andrássy palace Bulgária a szaloniki­ béke árán Szófia örül a Szalonikiben kötött egyez­ménynek, amelynek jelentőségét csak most kezdik lemérni. Európa leghallgatóbb miniszterelnöke, Kiosszeivanov, hónapok előtt megkezdte a diplomáciai előkészületeket, amelyekről legközvetlenebb hívei sem tudtak. Június közepén megtartott képviselőházi beszé­dében már határozottan kijelentette, hogy kormányának legfőbb feladata: „meg­védeni a bolgár határokat, állandósítani kifelé a békét, megőrizni az országot esetleges nemzetközi veszélyektől vagy bonyodalmaktól“. Most derült csak ki, hogy a miniszterelnök mennyire nem ál­talánosságban beszélt, amikor a határok biztosítását sürgette. Mértékadó körök az európai jelentő­ségűvé nőtt egyezményt mint Bulgáriá­nak a világháború utáni legnagyobb dip­lomáciai sikerét könyvelik el. Ezzel kap­csolatban azonban hangsúlyozottan mu­tatnak rá egynémely félreértésre. Meg­állapítják, hogy nem kollektív szerződés­ről van szó. A hivatalos szöveg szerint Bulgária nem a Balkán-blokkal, mint egy­séggel, hanem annak államaival állapo­dott meg, tehát voltaképpen egy aláírás­sal töb­b kétoldali szerződést kötött. Ha­­son­lóképpen m­rr»«­. Szó új megnemtáma­dási szerződésről sem, mert — ismét a rendkívül finoman fogalmazott hivatalos szöveg szerint — Bulgária és a Balkán­­blokk, államai igéretet tettek, hogy nem alkalmaznak erőszakot egymás ellen „mindazoknak a szerződéseknek értelmé­ben, amelyeket annak idején egymással már megkötöttek“. Tehát voltaképpen felújították a népszövetségi és a Briand— Kellogg-féle szerződéseket. A bolgár kormány elérte célját­, hosszú időre biztosította az ország határait. Az egyezménynek közvetlen és közve­tett jelentősége van. Közvetlenül két egy­mással összefüggő eredményt ért el Szó­fia. A Balkán-blokk államai hozzájárulnak felfegyverkezéséhez, másrészt eltörölték az 1923. évi lausannei egyezmény hatá­rozatát, amely szerint az ország déli, úgynevezett trákiai határán a határvonal­tól 15 kilométeren belül a bolgároknak, a határon túl ugyancsak 15 kilométeren be­lül a görögöknek és törököknek nem sza­bad erődítményeket építeniök. Ez a vívmány első pillanatra kisebb jelentőségűnek látszik, mert Bulgária már évek óta fegyverkezett és így meglevő állapot nyert szentesítést. A kormány azonban joggal aggódott, hogy a múlt helyzet állandó veszélyben tartja az or­szágot. 1923-ban vonult ki az országból a békeszerződés előírta lefegyverzési el­lenőrző bizottság. Ennek fejében Bulgária Lausanneban elismerte szerződésének azt a jogát, hogy bármely érdekelt állam bár­mikor panaszt tehet a Népszövetségnél Bulgária esetleges fegyverkezése ellen. A semleges határsáv kérdése is fájdal­mas pont volt. A szerződés szerint sem a bolgárok, sem a törökök, illetve görö­gök nem erődíthettek a 15 kilométeren belül. Viszont Görögországnak és Török­országnak joga volt esetleges bolgár erő­dítések miatt panaszt tenni a Népszövet­ségnél, ezzel szemben Szófiának nem Felkészültünk reá, hogy minden vevőnket jól szolgálhassuk ki. Megbízható és hivatalos tankönyv-jegyzékeink az összes iskolák tan­­könyvei és iskolacikkei részére megvannak. Szavatolunk minden tankönyvért, hogy az helyes kiadású és felelünk minden iskolai cikkért is, hogy az előírásoknak megfelelő. Ne halassza a bevásárlást az utolsó napra. Iskolai cikkeket és tankönyveket csak szaküzletben vásároljon Beran Václav Jaschkó Tsa KriváA Stefánik ucca 92 szám Stefánik ucca 63 szám Stefánik ucca 108 szám Kulk­a Gyula Stile József Vitéz A. Stefánik ucca 100 szám Stefánik ucca 120 szám Stefánik ucca 75 szám

Next