Kataszteri Közlöny 1893 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1893-09-16 / 9. szám

II. évfolyam. 9. szám. Megjelenik minden hó 16-án. Szeged, 1893. szeptember 16. Előfizetési árak: Egész évre . 4 frt. Kél „ . 2 „ Negyed „ . 1 „ KATASZTERI s­zaklap. , Szerkesztőség és kiadóhivatal . SZEGED, párisi kurut 22. sz., hova a lapot il­lető minden közlemény, valamint az előfizetési pénzek is küldendők. Társszerkesztő : BERCZELYI ISTVÁN, kir. k­at. főmérnök. Felelős szerk. és kiadótulajd.: SZÉKELY FERENCZ, kir. kat. mérn. T­ART­A­LOM: Scheer Simon : Haladás. X (Pályamű) : A bajor felmérés. *­­.Pályamű­s : A kiosztás hitelesítésének kérdéséhez. Deák­­Gyula: Az erdélyrészi birtokrendezési eljárás. Székely Ferencz • Két füzet.­­ eg­yesek. Szerkesztői üzenetek. Haladá­s. Az 1894. év január hó elsejével a „Hazánk" irodalmi és részvénytársaság, mely az országos gazdasági, erdészeti és mérnök-egyesületek több tagjának kezdeményezésére 300,000 frt alaptőké­vel már megalakult, „Hazánk" czímén egy új napilapot fog létesíteni, amelynek programmja annál is inkább felkelti érdeklődésünket, mert a politikai élet sivár küzdelmei közepette a­z­u­l­t­u­r­á­l­i­s­s gazdasági fejlődés, a technikai kérdések f­e­l­ö­v­e­l­é­sé­t és érdekképviseletét is ígéri. A program­m politikai részét mellőzve, csupán csak a technikai kérdések miben állását kívánjuk kissé részletesebben kifejteni, előre is biztosítván a megalakulandó lap szerkesztőségét arról, hogy a programm ezen részének a fontosságát megillető részletességgel való tárgyalása esetén bennünket is „kibontott zászlója alatt fog találni. Hazánkban — sajnos —­ még nem vált köz­tudottá az az elv, hogy a jól szervezett műszaki szolgálat csak oly e­l­s­ő­r­e­n­d­ű állami szükségletet képe­z, m­int a jó igazságszolgáltatás, vagy a j­ó köz­ig­azgatás. A technikai dolgok eddigelé vajmi keveset foglalkoztatták a nyilvánosságot ; a mű­szaki kar szereplése a közpályán mind ez ideig, bár fényes eredményeket tud felmutatni, oly szűk térre szorítkozott, hogy a legjobb tehetségek sem érvényesíthették tudásukat, tehetségüket, mivel nálunk a jogász elem dominál s a műszaki közegek együttesen való működésének még elő­feltételei is hiányoznak. A helyzet az, hogy a fiatal technikus ember, aki az ország egyetlen és büszkén vallhatjuk a kor tudományosságának színvonalán álló technikai főintézetet elhagyva, a gyakorlati életbe lép, vagy a többség helyzetét megfigyelve, mondjuk az állam szolgálatába lép, évről-évre mindinkább és jobban, a csalódásnak épen nem lelkesítő érzeté­vel tapasztalni kénytelen, hogy az adminisztrátori teendők mechanikus, szellemtelen feladatainak nyűge alatt munkaereje, kedve lekötve, ki nem elégítve marad, hogy a megszerzett ismeretek öregbítésére, valamint újabbak szerzésére sem mód, sem alkalom nem nyílik. Egész nyíltan bevallhatjuk, hogy az a régóta hangoztatott panasz, sőt a műegyetem ellen par­lamenti férfiak által támasztott vád, hogy spec­i­al­istákkal, kiváló műszaki erőkkel az állami élet nem rendelkezik , e panasz kút­forrása épen nem a műegyetem működésében s még kevésbbé az illetékes tényez­őben ke­resendő. A műegyetemi szakoktatás figyelmes szemlé­lője tudja, hogy ezen egyetlen intézetünk cultur­missióját becsületesen és eredménynyel tölti be. A tudásnak és intelligenciának bizonyos mértéke minden pályán szükséges, a mérnöknek azonban látszólag ellentétes, de tényleg egymást ki­egészítő két irányban kell fejlődnie, és pedig a tudományos kiképzésen kívül arra is kell töre­kednie, hogy a theoretikus képzettségnek a­­ kál­m­­ázását is sajátítsa el, ami nem kevésbé fontos és nehéz feladat. A műegyetemi szakoktatás folyamatán ez az elv a viszonyokhoz képest elég következetesen vitetik keresztül, az élet azonban, vagy mondjuk a m ü s­z­а к i állami élet, a g­у а к о г 1 a t­i iskola nem méltóan sorakozik a műegyetemi iskola mellé. Az állam szolgálatába belépő technikus további sorsa, jövője tisztán a véletlenre van bízva. Nagy ritkán jut a fiatal mérnök abba a helyzetbe, hogy tehetségeinek hajlamainak megfelelő működési kör váljék osztályrészévé. A tényleges viszonyokban rejlő nehézségek, de külö­nösen a mindennapi élet küzdelmei nem egynek veszik el kedvét, lelkesedését szakmája iránt, míg a túlfeszített követelések annyira fogva tartó

Next