Kataszteri Közlöny 1894 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1894-01-16 / 1. szám

4 KATASZTERI KÖZLÖNY. 188 osztott birtokrészletek, melyeknek vázrajzai évek múlva kerülnek vissza és vezettetnek át a telek­könyvi térképeken, időközileg ujabb és ujabb megosztások alá kerülnek. — Miképpen lesz az ilyen birtokrészletek fekvéséről, térmértékéről és tiszta jövedelméről tudomás szerezhető, midőn nemcsak, hogy a telekkönyvi térképen nem ve­zettetett át a vázrajz szerinti megosztás, de még a felek által benyújtott vázrajzból sem nyerhető tájékozás, mert ez a pénzügyi hatóságnál hever. Ezen tarthatatlan állapot sürgősen orvoslandó, mert különben rövid idő alatt ismét oda jutunk, hogy a telekkönyvi térkép nem fogja hű képét mutatni többé a tényleges birtokállapotnak, s akkor ha összehasonlítjuk a régi gyarló helyszí­nelési térképet az új mérnöki hiteles térképpel, az esetben, ha a fentebb vázolt késedelmes eljá­rás stabilizálhatnék, valóban nem tudjuk, hogy az új telekkönyvi térképet becsüljük-e többre, melyen a megosztás folytán bekövetkezett válto­zások majd csak évek múlva vezettetnek át, vagy a régi helyszínelési térképet, melybe a berajzolá­sok a telekkönyvi ügydarab bírói elintézése után azonnal foganatosíttatnak, vagy pedig ha e tekin­tetben késedelem is történik, a felek által beadott vázrajzok a telekkönyvi hatóságnál maradván, azokból a megosztott birtokrészletek fekvéséről és térmértékéről bármikor tudomás szerezhető. A pénzügyi hatóságok késedelmes eljárásá­nak oka nem annyira a 3834/88. 1. M. E. ren­delet hiányos intézkedéseiben, mint inkább abban keresendő, hogy a nyilvántartási közegek — ide értve a nyilvántartási mérnököket is — kimerítő utasítást nem nyertek arra nézve, hogy a telek­könyvi hatóságoktól áttett végzések és vázrajzok folytán átvezetendő birtokváltozások és térképki­igazítások körül egyöntetű eljárást követhes­senek.*) Az említett rendelet szerint a pénzügyi ható­ság köteles a telekkönyvi végzés folytán az adó­köteles tulajdonos személyében történt változást kitüntetni. Vegyük már most azon esetet, midőn egy elhalt tkvi tulajdonos hagyatéki ügyének elintézésével oly birtokrészleteknek örökösök ne­vére való átírása is elrendeltetett, melyek telek­könyvi tulajdonos által már előbb harmadik sze­mélyeknek eladattak. A kataszteri munkálatokban a telekkönyv megkeresése folytán az eladott bir­tokrészletek át fognak íratni a tkvi végzésben megnevezett örökösök nevére, s ennek következ­ményeképpen az adó ezek terhére fog kirovatni. Később az adóval jogtalan terhelt örökösök felszólamlása folytán az adónyilvántartási hivatal érdekeltek meghallgatása mellett meggyőződést szerezvén arról, hogy az örökösök nem tényleges birtokosai a kérdéses birtokrészleteknek, s igy adóval sem terhelhetők, a tkvi végzés ellenére visszaállítja az előbbi állapotot, s így ugyanazon ingatlanra a telekkönyvben az örökösök, az adó­kataszterben pedig a tényleges birtokosok lesz­nek bevezetve. A telekkönyv és kataszter közötti öszhang­nak e különbség is kétségkívül rovása­t írható ugyan, azonban az ebből származó baj elenyésző csekélységnek tűnik fel ahoz, mely a vázrajzok kezelése körül mutatkozó különböző eljárásokból származik. A rendelet szerint ugyanis a telekkönyvi hatóság által áttett vázrajzot köteles a pénzügyi hatós­ág a megtörtént szétdarabolással összehason­lítani, esetleg helyesbíteni, a szétdarabolást a kataszteri térképen is foganatosítani. De itt azon kérdés merül fel, hogy lehetséges-e a vázrajzot a természetben történt szétdarabolással összeha­sonlítani, azt helyesbíteni anélkül, hogy a mérnök annak helyességéről bemérés által meggyőződést szerezne ? s lehet-e megnyugvással a kataszteri térképen az irodában ekként felülvizsgált és ki­javított telekkönyvi vázrajz alapján a megosztá­sokat átvezetni? -E kérdésre természetesen "­ iszernökök " nem­mel felelnek, s ebbeli álláspontjukat mi is hatá­rozottan elfogadjuk. — Ugyanis a telekkönnyi vázrajzokra meg van ugyan rendelve, hogy azok a kataszteri térkép léptékében szerkesztessenek, de nincs kötelezőleg kimondva, hogy felek azokat szakértő mérnökök által készíttessék, s igy azok ezentúl is laikusok, falvakon többnyire községi jegyzők által fognak szerkesztetni. Igaz ugyan, hogy a szabályos alakú birtok­részleteket abban az esetben, ha azok hányadok szerint daraboltatnak szét, ezek is megoszthatják, mert ilyenkor, ha az egészhez viszonyított s egyes részekre eső területek adva vannak, még azon esetben is, ha az elválasztó vonalak hely­telenül húzattak meg, a felülvizsgáló mérnök­ö­k­k által könnyű szerrel helyesbíthetők lesznek. De másként áll a dolog, ha szabálytalan alakú birtokrészletek eldarabolásáról van szó. Ezeket a laikus nem oszthatja meg, s ha meg­osztja, rosszul osztja meg. Ilyen vázrajzokat a kataszteri mérnök sem vizsgálhat felül és nem helyesbíthet a nélkül, hogy a helyszínével össze ne hasonlítsa. Ha ilyen vázrajzok alapján lesznek a kataszteri térképek is kiigazítva, eléretik ugyan a telekkönyv. A lapjának a kataszterrel való ösz­hangba hozatala, de nem lesz elérve — a mi legszükségesebb — mindkét munkálatnak a tény­leges állapottal való megegyezése. Ez pedig mind- * Több oldalról lapunkhoz kérdést intéztek ez ügyben. A fele­letet az illetők a jelen számban közölt utasításban megtalálhatják. Szerkesztő.

Next