Kataszteri Közlöny 1894 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1894-01-16 / 1. szám
4 KATASZTERI KÖZLÖNY. 188 osztott birtokrészletek, melyeknek vázrajzai évek múlva kerülnek vissza és vezettetnek át a telekkönyvi térképeken, időközileg ujabb és ujabb megosztások alá kerülnek. — Miképpen lesz az ilyen birtokrészletek fekvéséről, térmértékéről és tiszta jövedelméről tudomás szerezhető, midőn nemcsak, hogy a telekkönyvi térképen nem vezettetett át a vázrajz szerinti megosztás, de még a felek által benyújtott vázrajzból sem nyerhető tájékozás, mert ez a pénzügyi hatóságnál hever. Ezen tarthatatlan állapot sürgősen orvoslandó, mert különben rövid idő alatt ismét oda jutunk, hogy a telekkönyvi térkép nem fogja hű képét mutatni többé a tényleges birtokállapotnak, s akkor ha összehasonlítjuk a régi gyarló helyszínelési térképet az új mérnöki hiteles térképpel, az esetben, ha a fentebb vázolt késedelmes eljárás stabilizálhatnék, valóban nem tudjuk, hogy az új telekkönyvi térképet becsüljük-e többre, melyen a megosztás folytán bekövetkezett változások majd csak évek múlva vezettetnek át, vagy a régi helyszínelési térképet, melybe a berajzolások a telekkönyvi ügydarab bírói elintézése után azonnal foganatosíttatnak, vagy pedig ha e tekintetben késedelem is történik, a felek által beadott vázrajzok a telekkönyvi hatóságnál maradván, azokból a megosztott birtokrészletek fekvéséről és térmértékéről bármikor tudomás szerezhető. A pénzügyi hatóságok késedelmes eljárásának oka nem annyira a 3834/88. 1. M. E. rendelet hiányos intézkedéseiben, mint inkább abban keresendő, hogy a nyilvántartási közegek — ide értve a nyilvántartási mérnököket is — kimerítő utasítást nem nyertek arra nézve, hogy a telekkönyvi hatóságoktól áttett végzések és vázrajzok folytán átvezetendő birtokváltozások és térképkiigazítások körül egyöntetű eljárást követhessenek.*) Az említett rendelet szerint a pénzügyi hatóság köteles a telekkönyvi végzés folytán az adóköteles tulajdonos személyében történt változást kitüntetni. Vegyük már most azon esetet, midőn egy elhalt tkvi tulajdonos hagyatéki ügyének elintézésével oly birtokrészleteknek örökösök nevére való átírása is elrendeltetett, melyek telekkönyvi tulajdonos által már előbb harmadik személyeknek eladattak. A kataszteri munkálatokban a telekkönyv megkeresése folytán az eladott birtokrészletek át fognak íratni a tkvi végzésben megnevezett örökösök nevére, s ennek következményeképpen az adó ezek terhére fog kirovatni. Később az adóval jogtalan terhelt örökösök felszólamlása folytán az adónyilvántartási hivatal érdekeltek meghallgatása mellett meggyőződést szerezvén arról, hogy az örökösök nem tényleges birtokosai a kérdéses birtokrészleteknek, s igy adóval sem terhelhetők, a tkvi végzés ellenére visszaállítja az előbbi állapotot, s így ugyanazon ingatlanra a telekkönyvben az örökösök, az adókataszterben pedig a tényleges birtokosok lesznek bevezetve. A telekkönyv és kataszter közötti öszhangnak e különbség is kétségkívül rovásat írható ugyan, azonban az ebből származó baj elenyésző csekélységnek tűnik fel ahoz, mely a vázrajzok kezelése körül mutatkozó különböző eljárásokból származik. A rendelet szerint ugyanis a telekkönyvi hatóság által áttett vázrajzot köteles a pénzügyi hatóság a megtörtént szétdarabolással összehasonlítani, esetleg helyesbíteni, a szétdarabolást a kataszteri térképen is foganatosítani. De itt azon kérdés merül fel, hogy lehetséges-e a vázrajzot a természetben történt szétdarabolással összehasonlítani, azt helyesbíteni anélkül, hogy a mérnök annak helyességéről bemérés által meggyőződést szerezne ? s lehet-e megnyugvással a kataszteri térképen az irodában ekként felülvizsgált és kijavított telekkönyvi vázrajz alapján a megosztásokat átvezetni? -E kérdésre természetesen " iszernökök " nemmel felelnek, s ebbeli álláspontjukat mi is határozottan elfogadjuk. — Ugyanis a telekkönnyi vázrajzokra meg van ugyan rendelve, hogy azok a kataszteri térkép léptékében szerkesztessenek, de nincs kötelezőleg kimondva, hogy felek azokat szakértő mérnökök által készíttessék, s igy azok ezentúl is laikusok, falvakon többnyire községi jegyzők által fognak szerkesztetni. Igaz ugyan, hogy a szabályos alakú birtokrészleteket abban az esetben, ha azok hányadok szerint daraboltatnak szét, ezek is megoszthatják, mert ilyenkor, ha az egészhez viszonyított s egyes részekre eső területek adva vannak, még azon esetben is, ha az elválasztó vonalak helytelenül húzattak meg, a felülvizsgáló mérnökökk által könnyű szerrel helyesbíthetők lesznek. De másként áll a dolog, ha szabálytalan alakú birtokrészletek eldarabolásáról van szó. Ezeket a laikus nem oszthatja meg, s ha megosztja, rosszul osztja meg. Ilyen vázrajzokat a kataszteri mérnök sem vizsgálhat felül és nem helyesbíthet a nélkül, hogy a helyszínével össze ne hasonlítsa. Ha ilyen vázrajzok alapján lesznek a kataszteri térképek is kiigazítva, eléretik ugyan a telekkönyv. A lapjának a kataszterrel való öszhangba hozatala, de nem lesz elérve — a mi legszükségesebb — mindkét munkálatnak a tényleges állapottal való megegyezése. Ez pedig mind- * Több oldalról lapunkhoz kérdést intéztek ez ügyben. A feleletet az illetők a jelen számban közölt utasításban megtalálhatják. Szerkesztő.