Katedra, 2017. szeptember - 2018. június (25. évfolyam, 1-10. szám)

2018-03-01 / 7. szám

ISKOLAHÍREK REGIONÁLIS TÖRTÉNELEM TEHETSÉGMŰHELY A regionális történelem tehetségműhely a Nemzeti Tehetség Program nyertes pályázata jóvoltából valósulhat meg. A 60 órás, heti 2 órában zajló foglalkozások célja a történelem iránt érdek­lődő diákok saját régiójuk, az egykori történeti Gömör-Kishont vármegye történetével való megismertetése az őskortól egészen napjainkig. Fontos a regionális történelem ismerete? Igen, fontos. Ezt bizo­nyítja a regionális történelem külön tantárgyként való tanításá­nak igénye is, mely pár éve megjelent a pedagógustársadalomban. A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség tanári továbbképzése­ket szervezett regionális történelem témában, megjelentek köny­vek, kiadványok regionális történelmet érintő témákban, többek között a mi régiónkra vonatkozóan az Ádám Zita-Ferencz Anna által szerkesztett munkáltató tankönyv Gömör és Nógrád megyé­ről. Iskolánkban a regionális történelemre vonatkozó ismeretek tanítása a történelem óra keretén belül valósul meg. A tehetség­műhely által megvalósuló képzés annyiban tér el a hagyományos történelem óráktól, hogy az általános tények mellett nagyobb gondot fordít a történelem tanításának módszertani oldalára, amire a hagyományos történelem órákon nehéz elégséges időt fordítani. A regionális történelmi ismeretek átadása elsősorban forrás­központú történelemtanítás által történik a multiperspektivikus történelmi szemlélet érvényesítése mellett, a múzeumpedagógia lehetőségeit is felhasználva. A diákok a foglalkozások során kü­lönböző típusú (tárgyi, írott, íratlan, képi és audiovizuális, vala­mint a 20. század történelme kapcsán az oral history) történelmi forráson keresztül kapnak képet a régió történelméről, így köze­lebbről is megismerkednek a történelmi források különböző tí­pusaival, csoportjaival, az egyes forrástípusok általános jellemzői­vel, az egyedi források sajátos jegyeivel. Fokozatosan megtanulják a forráskritika alapvető fogásait, elsajátítják a kritikai gondolko­dás alapjait, fejlődik forráselemző képességük, képesek lesznek a források információinak felhasználására, különböző típusú történelmi forrásból azonos mértékben információt gyűjteni, az információkból tudást konstruálni, végül a megszerezett tudást prezentálni szóban, írásban vagy technikai eszközök segítségével. A tevékenységek során fejlődnek a diákok interperszonális és elő­adói képességeik, kreativitásuk, vitakészségük, interdiszciplináris látásmódjuk, s jegyzetelési technikájuk, valamint megismerked­nek az oral history fogalmával, s elsajátítják interjúzás módszer­tani alapjait. A 60 órás foglalkozások legnagyobb része a Tompa Mihály Re­formátus Gimnáziumban, illetve a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban és a Református Tudományos Gyűjteményekben zajlik. A reformáció és ellenreformáció koráról Gömörben, kü­lönös tekintettel a gömöri protestáns gályarabok történetéről PhDr. B. Kovács István, gömörológus tartott, a gömör-kishonti klasszicista építészetről pedig ThDr. Erdélyi Géza, nyugalmazott református püspök fog előadást tartani a diákok számára. A 60 órás foglalkozás mellett három kirándulás szerepel a prog­ramban, melyek a régió különböző történelmi korszakához kap­csolódnak. A kirándulások témái: Szent László király a gömöri középkori templomok freskóin, a nemzeti klasszicizmus gömöri nagyjai a budapesti Magyar Nemzeti Galériában és az Andrássyak nyomában (Betlér, Krasznahorka, Krasznahorkaváralja). A tehetségprogram éves munkájának eredménye egy kiad­vány lesz a diákok munkáiból. Majercsik Mária, Tompa Mihály Református Gimnázium 36 KODÁLY-EMLÉKEST Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. és is­kolánk névadásának 15. évfordulójára emlékezve ün­nepi emlékestet szervezett iskolánk, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola. A Kodály-emlékestet isko­lánk volt diákjának, Horváth Balázsnak a varázslatos zongorajátéka nyitotta meg. A Kodály-életrajz után ünnepi beszédet mondott Ibolya Olivér, az iskola igaz­gatója. Az iskola diákjai sok-sok műsorszám keretén belül csillogtatták meg ének-zene tudásukat, hiszen számos csodaszép dalt adtak elő a Kodály Zoltán gyűj­tötte népdalokból, Kodály műveiből. Varga Zaránd, iskolánk sokoldalú tehetsége szavalt, hegedült és fu­rulyázott is. A zeneszámokat hegedűn kísérte Csonga Nóra és Zsemlye Bálint, nagybőgőn Lendvai Gyula. A 2.A osztály szalagos táncot adott elő. Horváth Sára és Kohut Rebeka a szavalatukkal emelték a műsor szín­vonalát. Az ünnepély utolsó részét az iskola felső ta­gozatos diákjainak énekei tetőzték be, akikhez végül csatlakozott iskolánk énekkara és az iskola volt diákjai, egykori énekkari tagok, így együtt énekelték a közis­mert Örökségünk c. dalt, melynek üzenete („a szüleim nyelvét, a gyerekeim hangját elvenni nem hagyom”) bizonyára sokak szívébe íródott. A műsor felkészítő tanárai voltak Gaál Zöld Ágnes, Molnár Katalin, Várady Zsuzsanna és Simon Anikó. A Kodály-emlékest színvonala jól tükrözte iskolánk igazgatóságának és tanári karának sokéves áldozat­kész, kimagasló szakmai eredményekkel teli munkáját. Simon Anikó, magyar szakos tanárnő J

Next