Katholikus Hetilap, 1880 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1880-02-26 / 9. szám
Megjelenik minden Csütörtökön. — Előfizetési ár: egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyed évre 1 frt. — Hirdetések ára: 4 hasábos petit sor 8 kr. Az előfizetési pénzeket a Szent-István Társulat igazgatóságához, a kéziratokat a lap szerkesztőségéhez (IV. Lövész utcza 13. sz.) kérjük küldeni. Budapest, 1880. A merényletek korszaka. Újból merényletet konstatálnak a hírlapok és a távsürgönyök. A minden oroszok hatalmas czárja ellen 1866 óta, tehát alig tizennégy év lefolyása alatt ez az ötödik merénylet, mely pokoli tervszerűségét tekintve, messze túlhaladja az előzőket. A «téli palotának» nevezett tündér kéjlakban, midőn e hsó 17-kén 6 óra és 20 perczkor a czárt egész családjával és környezetével az ebédlő teremben étkezésre egybegyűlni hittek a gonosz tervelők, repült a levegőbe a terem padlata. Reszket a toll kezünkben, midőn e sorokat írjuk. Nincsen többé kilátás arra, hogy azon óriási birodalom feje, melynek befutásába még a nap is belefárad, nyugodtan hajthassa pihenésre fejét országa bármelyik zugában. Megvesztegetett környezete nyújt segédkezet a fölkent czár és családja életének erőszakos kioltásához. Ennyire jutott a társadalom! És mióta? Megfelel reá a történelem. Az 1793 január 21-iki véres dráma, mely a királygyilkos franczia nemzet által játszatott le a párisi Concordia-téren, alig néhány évvel megtoldott évszázad alatt a legújabb, szóban forgó merénylettel együtt 49 vérlázító ismertebb attentátumnak jön szülőoka, kútfeje. E merényletek közül nem számítva a sebesüléssel végződőket, összesen nyolcz — tehát körülbelül minden hatodik — eset volt halálos kimenetelű. Áldozatul estek a szentségtörő orvgyilkosok tőrének XVI. Lajos és neje Mária Antónia, II. Pál orosz czár, Lincoln, Garcia Moreno és Gill B. elnökök; Miksa mexikói császár és Obrenovics Mihály szerb fejedelem. A gonoszok vérszemet kapva e példákon, tervszerűleg űzik merényleteiket, bele nem fáradva szentségtörő munkájukba. Sajátságos és figyelemre méltó ujjmutatása a népek történetének ezen szomorú körülmény, mely századunkat jellemzővé, hírhedtté, utálatossá teszi. Köszönhetjük ezt a forradalmi és vele rokon szabadkőműves eszméknek és tervszerű titkos szövetkezetek fondorkodásainak. Azok a népboldogító titkos társulatok, melyek rejtett czéljaikkal nem csupán merényletekben végződő nyilvános műrködésekkel mernek napvilágra bukkanni, elsősorban szülőokai a nihilistikus és communistikus intézményeknek, nemzetközi szövetségeknek, szédszerűleg tervezett testületeknek. Ezekből kerültek és kerülnek ki a Hodelek, Nobilingek, Moncasik, Passananték és Solovievek! Nem is csinálnak titkot belőle. A moszkvai merénylet után — élénken emlékünkben van — a nihilisták lapja e szavakkal czikkezett: «Deczember 1-én egy akna robbant föl Moszkvában, mely arra volt szánva, hogy a czár életét megsemmisítse. Szerencsétlenségre a dolog nem sikerült. Hogy az akna miért és micsoda okokból nem idézte elő az óhajtott eredményt, belátható okoknál fogva nem tartjuk czélszerűnek részletezni. Kérjük azonban társainkat, hogy hasonló balsikerek által ne hagyják magukat elijeszteni, mi beismerjük hibánkat és óvakodni fogunk ettől a jövőben. Tehát ne essetek kétségbe! Sándor Miklós ezúttal megmenekült, de a legközelebbi nem lesz oly szerencsés. Ő el fog esni és pedig lehetőleg mielőbb, még mielőtt megülte volna jubilaeumát.» Ily merész fenyegetésekhez nem kell kommentár ! De igenis kell hidegvér, hogy az ember végig olvassa. Gyönyörűséges állapotok és kilátások! Sándor orosz czár jubileumra készül, népe titkos fegyvereit seni ellene s ezt nyíltan bevallja, bejelenti, hogy elkészüljön reá. Önkénytelenül eszünkbe jut a pápaság, a vatikáni fogoly. XIII. Leo Szentséges atyánk hold, emlékű előde bilincsekben, de mégis nagy fénynyel ülte meg jubileumát. Uralkodása alatt 25, mondd