Katholikus Hetilap, 1886 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-14 / 2. szám

Az Úr az én reményem,­ ­ mert én szeretlek és szeretni foglak. Mig vérem kialszik, míg szivem doboghat. Mindszenti/ G. Te vagy az én szivem királya, te, Hozzád esd fel szavam, ha hú gyötör, Isten! Kinek szerelme végtelen S akit szeretni végtelen gyönyör. Ha e világi élet terhe nyom, Szivem hozzád emelkedik legott, Vigaszt, erőt nyújtasz nekem, hiszen Honod lakói olyan boldogok! — Voltak szivemnek tündér-álmai E föld adá hozzá a képeket; S én égő vágygyal csüggtem rajtatok Ti földi álmok, földi képzetek. .. De durva kézzel jött a zord való, Mely álmaim varázsát megtöré — A dúlt kebelnek egy hang azt sugá: Ne csüggedezz, föl innen ég felé! Miként a gyermek, nem hivém elébb. Hogy a szivárvány csak tűnő sugár, Hogy itt keserv nélkül nincsen gyönyör, Nincs oly remény, mit a való bevált. .. Képzelt egemből mint a sas bukék, Melynek irigység szárnyait szegé, De jó nemzőm új szárnyakat adott S így biztatott: Eöl innen ég felé! Gyémánt betűkkel szembe vésve volt A hű barátság tündérképzete, Epedve vágytam olyan társ után, Kinek legyen őszinte hű szive; Már azt gondoltam: Végre meglelém — De messze tűnt a színes buborék, Röptét kényes szemekkel néztem én.. . A hang sugár Fel innen ég felé! Lelkemben egy idylli kép honolt, Egy csendes hajlék, hol öröm tanyáz. Hol a munkás atyának arcziról Hű nő csókolja a bú harmatát. . . Úgy rémle már, hogy megtaláltam azt S e nőt hogy szivem végre fölfelé, De jókor inte mentő­ angyalom: »Sóvár kebel, föl innen ég felé!« Hiúság minden itt, sugá nekem, Igaz barát csak puszta idea, Ha lelsz is olyat, kit szived sováig, Még hogyha hű is, sírodig csak a A szerelemnek tűnő kései Omló alap, tolvaj enyészete, Múló rögekhez hát ne kösd szived, Te érzemény! föl innen ég felé! — Mint a partjától elszakadt hajó, Melyet dühös szél üldöz el tova, Siettem én e földi zajból el, Mely boldoggá úgy sem tehet soha — Egy csillag tűnt fel biztatón felém. Roncsolt hajómmal arra mentem én. Az úton minden azt sugá nekem: »Csak higyj, remélj s föl innen ég felé!« Amint menék a csillagfény után, Egy szende angyal vett keblére ott, Bűbájosan zengett fülembe s én Bűvölve hallom a szent hangokat, Később tudom: kit volt e szende lény S az Úr szerelmét mondta el nekem, Azért szivemben lelki béke most S azért beszél az Úrról énekem! --------------------—-------------------— Megjelenik minden csütörtökön. — Előfizetési ár : egész évre 4 frt, fél évre 2 frt, negyedévre 1 frt. — Hirdetések ára: 4 hasábos petitsor 8 kr. Az előfizetési pénzeket a Szent­ István­ Társulat igazgatóságához, a kéziratokat a lap szerkesztőségéhez (IV. Lövész-utcza 13. sz.) kérjük küldeni. Budapest, 1886. 2. szám, Január 16.

Next