Katholikus Néplap, 1849. október-december 2. évfolyam, 1-13. szám)
1849-10-25 / 4. szám
26 közülünk egész raj ment, és még most sincs hatalmunkban.“ A’ szentek’ élete egyátalában eléggé mutatja, milly kísérteteket kellett a’ jámboroknak kiállani. — De hogy tovább folytassuk a’ fölvett tárgyat, nemde a’ világ ellen is kell viaskodnunk? Milly sokat ki kell állani a’ jámboroknak a’ világtól ! Nehéz viaskodás ez valóban. Mások irigysége, gúnyolódása, üldözései, csábításai, kinzásai, ezek mind iparkodnak a’ jámborok’ lábai elé akadályokat gördíteni; de Isten szent malasztját nyújtja azoknak, kik azt kellőképen kérik, ’s e’ vaalaszt’ segítségével ellenségink’ tüzes nyilait is képesek leszünk kioltani. — Végre küzdünk saját kívánságaink ellen, a’ test’ gerjedelmei ellen; a’ test iparkodik leigázni a’ lelket, ’s szerencsések vagyunk, ha lelkünk nem engedte magát a’ testiség’ rablánczaiba vezetni. Ezen három ellenségeink ellen viselt küzdelmeinktől veszszük mi élők a’ küzdő nevet, ’s képezzük a’ küzdő egyházat. Minthogy mi az Ur Jézus’ szent vérével megváltattunk, a’ szentségekben részesültünk, a’ szent életre hivatva vagyunk, ’s Isten’ segítségével iparkodunk is az örök életnek részesivé lenni, azért itt a’ küzdő egyház is szentnek mondalik, mert tagjai óhajtanak, iparkodnak, sőt hivatva vannak szentek lenni. A’ szenvedő egyház. Ezen osztályhoz tartoznak azok, kik e’ világon harczoltak ugyan férfiasan, de nem egészen tiszták, hanem hibáztak és megsebesíltettek úgy, hogy haláluk után még ki kellene gyógyulniok, és tisztulniuk, ’s csak úgy mehetnek be a’ dicsőségesek’ örvendezésébe. Az ur Isten tudniillik igaz biró, mennyeknek országába csak a’ tisztákat bocsáthatja be; az ur Isten legkegyesebb atya, kisebb bűnökért nem vet örök kárhozatra, hanem rendelt egy állapotot, mellyben kitisztulnak a’ lelkek, ’s szenvednek azon bűneikért, mellyekért ez életben eleget nem tettek. Ez a’ tisztitó tűz, vagy purgatorium. Kik itt szenvednek, szinte szenteknek neveztethetnek annyiból, mert ők, ha Isten majd szenvedésök’ végső óráját elhozza, bizonyosan szentek lesznek. A’ győzedelmes egyház. Az életben előfordult hármas ellenségi dicsőséges legyőzése után következik az örök diadal és dicsőség. Ezen dicső bajnokok képezik a’ győzedelmes egyházat; kik közé számittatnak azok is, kik a’ tisztító tűz’ kínait már kiállották,’s Istent színről színre imádhatják már, és magasztalhatják. Ezek tehát már szentek. Az eddig mondottak szerint már tudnék, kik azok, kikről beszélünk a’ szentek’ egyességét fölemlítvén, t. i. 1) a’ küzdő egyház ’ illető tagjai, ezek iparkodnak valaha szentek lenni; 2) a’ szenvedő egyház’ tagjai, kik bizonyosan szentek lesznek; 3) a’ győzedelmes egyház’ tagjai, kik már szentek. Miben áll e’ szentek’ egyessége? E’ kérdésre röviden azt feleljük, miszerint a’ szentek’ egyessége abban áll, hogy az imént említett szentek’ mind három osztálya részesül az Ur Jézus Krisztus’ érdemeiben, kinek malasztja nélkül semmit, mi az üdvösségre érdemes volna nem lehet tenni; továbbá pedig azt is, hogy a’ három osztályt tagjai egymást imádság és jó cselekedetek által segítik. A’ küzdő egyház imádkozik, szent mise áldozatot mutat be a’ szenvedő egyházért; a’ győzedelmes egyháznak tiszteletére pedig szinte imádkozik, ’s áldozatot mutat be Istennek, és segítségül hívja a’ megdicsőűlteket, hogy ezek Istennél esedezzenek a’ még itt küzdőkért. A’ szenvedő egyház’ tagjai tisztelik és segítségül hívják a’ győzedelmest, ’s midőn szenvedéseik’ vége eljövend, imádkozandnak a’ küzdők és szenvedőkért. A’ győzedelmesek pedig Istent színről színre imádják, és kérik a’ küzdőkért és