Katholikus Néplap, 1854. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1854-10-25 / 43. szám
009 Néhány nap óta a velenczei Michelangelo Grigoletti nagyszerű főoltárképe „Mária mennybemenetele“ is fel van állítva, 40 láb magas, 20 láb széles, tehát legnagyobb olajfestvény, melly, Veronese Pál „utolsó ítéletét,, sem véve ki, a világon létezik. Egyszersmind azonban egyike a legszebb és legtökéletesebb műveknek a modern festészet körében, melly Morált freskójeiért, mellyeket szincsillámra egészen lever, kitűnő kárpótlást nyújthat. Az első előtért férfialakok csoportja, a 12 apostol foglalja el, melly erősb, nagyszerűbb, s nemesb gondolatban, valamint szigorú rajzára nézve már nem lehet, színezete hasonlókép pompás. Az üres halottlepel körül csoportosulnak, mellyet kezeik közt tartanak, részint rászegezve szemeiket, részint bámulattal tekintve ég felé, vagy térdre rogyva, valódi Tiziani alakzatok, olly psychologiai különbféleség és éles kinyomattal, mi sötétien csodálatra ragad. Fejek felett, magasan, tiszta aetherben, a cherubinok gazdag kara által vitetve és körülfogva, lebeg a szent szűz fel az Atya Istenhez, ki karjait tárja ki eléje. E madonna kék és rózsaszín, olly nyugodt szépségű, mint egy Sassoferrato vagy Murilloé, s szerencsére Guido Reni kaczér galambjai nélkül, hanem aztán azon felségesen kedves szépségi tökély nélkül is, mint a Rafaelé — de a világ csak egy Urbinót látott. Grigoletti e csodaszép képe kétségkivül a legnagyszerűbb, mellyet Magyarország határán belül találni foghatunk. Moser Lajos Salzburgból már csaknem egészen kész a legmelegebb dicséretet érdemlő nagy orgonája felállításával. Hatvan hangmenete van és így Austriában a legnagyobb, s bizonyosan egyike a legnagyobbaknak Európában is. Hangja e roppant s kitűnő hangozással épített basilikában csodateljesen fog megdördülni s a hívőket a Mindenható hangjára emlékeztetendi. Szerencsére a művészek -■ Morák kivételével -- mind itt vannak s szerencsésnek éreztem magam, hogy őket üdvözölhetem. Meixner egy kis fiatal ember, szakállas, egy lovas katonához hasonlít polgári öltönyben. Grigoletti, magas karcsú alak, fasorral s rövid szürkülő hajjal, futólagosan Paganini vonásaira emlékeztet, és Moser egy derék felsőaustriai, hosszú tömött szakállal, Hofer Andráshoz hasonlit. A pompás tömör egyházat elégségig megbámulván, lementünk a sírboltba, melly már számos egyházfőnök hamvait takarja, Rudnay bibornok, Kopácsy hgprimás és több püspökök és kanonokokét, kik közöl némellyik még a 16 -ik századból való. Az egyiptomi mausoleumok idő, mára van építve, tömör oszlopok hordják, s nagyszerű mérvaránya, valamint építészetének szépsége által egyaránt hat a nézőre. A borzasztó méllységből kiemelkedve, most már a magasba kelle mennünk. Én már annyi toronyba, kupon és gúlákon mászkáltam életemben, hogy már minden efféle ajánlat a restség visszaijedésével tölt el. De ezúttal mégis csak meg kellett kísérteni, s e nem csekély fáradságot már előreláthatólag is igen dicsőn volt megjutalmazandó. Midőn a kupola párkányát elértük, csak most szereszhetünk magunknak tiszta fogalmat ez óriási mű roppantságáról. A kúpot 24 oszlop tartja, mellyek alulról jóformán csekélylyeknek látszanak, de valójában 10 öl magasak és átmérőben 1 öl szélesek, tehát körülbelül olly magasak, mintha 12 meglett férfi állitatnék egymásra. Ez arányban készültek a szobrok és egyéb külső diszitvények is. — Ezután még magasabbra haladtunk, s midőn végre elszoszorult mellel a nagyszerű kupola alá jutottunk, mi két utas boszankodva vitát kezdtünk, mert első pillanatra azt hittük, hogy egyik a másikat csúfolja, míg felvilágosodtunk, hogy a boltozat viszhangja tréfál így velünk, s utánozza köhécselésünket. És most egy uj csodát! Ez az ép olly könnyű, mint nagyszerü vas rácsozat a boltozaton! Az egész kupola 137,418 fj. Mára bevégzem leírásomat, s csak még azt kell különösen megemlítenem, hogy az oldalkápolnák egyikében, az egész nagy egyházépületnek kicsiben kivitt tökéletes mintáját, mégpedig igen ügyesen készítve szemléltük; ezáltal az egész vállalatról mindjárt tisztább és hasonlíthatlanul tágabb és nagyszerűbb nézetünk volt. Ezen terv szerint e templom csak magva egy nagy és pompás papi gyarmatnak, nem csupán templom, s igy ez értelemben e vállalatot nemzeti vállalatnak kell neveznünk. Minden magyar, bármelly vallásu legyen, ki hazafiságot érez keblében, kinek hazája dicsősége és becsülete szivén fekszik, e tervet csak büszkeséggel tekintheti, s magát értte csupán szépészeti okokból is élénken érdekelheti, s ha a nagyszerű vállalat úgy elkészül, amint tervelve van, s már minden ponton megkezdetett, bizonyára a legnagyobb építészeti emlék lesz, mit Magyarország valaha lírni remélhet, és pusztán építészetileg a palotagyarmat az Ígérkezik lenni nekünk, mi a rómaiaknak a vatikán, a párisiaknak Louvre és Guileria, a spanyoloknak az Escurial s az angolnak Hampton-Court. E pompás eszme valósítására, minden hazafinak áldozni.