Katholikus Hetilap, 1868. január-június (21. évfolyam, 2-26. szám)

1868-05-28 / 22. szám

PEST, I. félév. 22. szám, Május 28. 1868. Megjelenik e lap minden héten egyszer., csütörtökön. Előfizetési ár: helyben félévre 1 forint 31 A pályázatok beigtatásaért tiz sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat skr., egész évre 2 forint 62 kr.; vidékre fél­jfölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt a Szent-István-Társulat igazgatóságához kérjük intézteim.1 évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik A családi jóllét biztos alapjai, és erős oldaltámaszai. Nagy szó, nagy mondat, és földi üdvöt hirdető kifejezés ez: „családi jóllét.“ Nagy szó, melyet magára alkalmazni mindenki óhajt. — Szép mondat, mely nem csak a fülekben hangzik kellemesen, de érzékenyen és boldogítólag hat a benső emberre, a keblekbe is. Földi üdvöt hirdető kifejezés , mert a­ki azzal igazságban dicsekedhetik, az, itt a földön, az aggodalmak kietlen pusztáján, a megelégedetlenség küzdterén, a siralom szomorú völgyén legkielégítőbb földi boldogságot érez és élvez. Csak az kár, hogy noha ezen boldogságban résztvenni mindenki epedve óhajt, de kevesen találják fel azt kellő mértékben, mert nem ott s nem úgy keresik, a­hol és a­mint feltalálható volna az. Azt vélik ugyanis többnyire az anyagi emberek, hogy a családi valódi jóllét csupán az anyagi érdekek kedvezéseiben áll, azért innen mérik a jóllét fokozatát is, sőt minden földi bol­dogságuk alapjául tekintik azt. De mivel az ember a véletlenül jó és bölcs Isten kezeiből nem mint puszta anyag, hanem mint szelleme­­sített remekmű jön ki, s mint ilyen foglalja el helyét a föld tágas terén, mindenkinek kötelessége is az, hogy anyagi jólléte eszközlése mellett ennek foganasítása tekintetéből a szellemmel, mely az anyag működését érvényesíti, együtt foglalkozzék, és ekkér, az anyag és szellem együtt erélyesen működvén, a jóllétet sikerrel eszközöljék, tudván azt öntapasztalásból is, hogy miután az anyag, egyre az anyagiakhoz ragaszkodik, a szel­lem pedig különösebben a szellemiekben gyönyörkö­dik, és így e kettőnek hatalmas eszmérködésében keres­hető a jóllétnek valódi alapja. Ha pedig a földi jóllét megalapítására az anyagi embernek, a szellemivel kell összműködni, tudván azt, hogy az anyag a szellemmel állandó harczol­­t, nagy kérdés támadhat itt arról : minő fegyverrel vértezheti magát a szellem annyira, hogy hatalmas ellenével az anyaggal vagyis a lélek a testtel biztosan szembeszál­­hasson, dicsően harczolhasson, óhajtott sikerrel győzel­met víhasson, és a jóllétnek valódi alapját biztosan meg­vethesse? — Mi fegyverrel? Kérdi valaki. Megmon­dom. — A vallásosság és erkölcsösség kétélű palossá­­val; erről bizton lehetvén állitni, hogy valamint az egyesek, úgy a nagyobb társadalmi és kisebb családi körök földi jólléte megalapítása­ és állandósítására az legyen a leghatalmasabb fegyver. Igaz ugyan, hogy minden ember itt az anyagi világban, anyagi eszközökkel és szerekkel tarthatja s tartja fel magát, és nem csak anyagi, de gyakran szellemi kötelességeink is teljesítésére, minden sorsú és állapotbelieknek bizonyos mértékben anyagi erőre és szerekre is van múlhatlanul szükség. Mindezeket jól tudom ugyan én, azért nem is sür­getem, hogy az anyagiak megszerzésében senki mérsé­kelt szorgalommal ne foglalatoskodjék, csak azt óhaj­tom, hogy a hízelegve kedvező, s gyönyörködtető anyagi tárgyakat a jóllét biztos alapjául senki ne tekintse, és mint ilyent ne használja, mert könnyen megtörté­nik, a­mi már sokakkal megtörtént, hogy megcsalódik, és késő bánatban epedni kénytelen leszen. Tudom ugyan, hogy vannak többen, kik ilynemű csalódásukat, és ebből eredeti bánatukat eltitkolni képesek, és szeretik is külsőleg; de annak keserűségét belsejükben megédesitni nem tudják, érezvén a ben­­nök lakó birónak tágíthatlan erős szigorát, és gyakran tapasztalván magukon is, másokon is, hogy a valódi jóllétnek nem mindenkor, nem is bizonyos ismertető jele a mosolygó arcz, a külvigalom, a megelégedéssel­ han­gos, de hazug dicsekedés, hanem hogy a földi jóllétnek eredeti fészke az ember belsejében van lerakva, és onnan áradnak az élet minden­napjaira kiható jóllétnek előzményei, minek : a megelégedés, benső s külső nyu­galom, szívbéke, melyek az ember egész valóját­ felvi­­dámitják, és megelégedetté teszik őt. Minthogy pedig ezeket a vallásosság és erkölcsös­ség eszközölhetik, a mint ezt a hajdankori pogány, böl-22

Next