Katholikus Néplap, 1872. július-december (28. évfolyam, 27-51. szám)

1872-08-01 / 31. szám

PEST, II. félév. 31. szám, Auguszt 1. 1872. Megjelenik e lap minden héten egyszer,csütörtökön. Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kézirato­kat a Sz.-Istv.­Társ. igazgatóságához kérjük intéztetni. Előfizetési ár: helyben félévre 1 frt 31 kr., egész évre 2 frt 62 kr., vidékre fél­évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. A pályázatok beigtatásáért tíz sorig minden egy­szeri fölvételért 1 frt, 10 soron fölül, egyszeri közlé­sért 2 f., ha többször közöltetik, 1 f. 50 kr. számittatik.­ ­ A p á p á 11 a n o k. — Azt sem hiszem, hogy Péter apostol, mint első pápa, Rómában volt, nemhogy a pápát csalhatatlan­nak tartsam! Ezzel végzé szavait egy borzas vendég a szob­­ránczi fürdő éttermében , épen midőn beléptem. Szét­néztem az asztalnál, e pápátlan urak közt, de közölök senkit sem ismertem. Folyt a zajos vita, én pedig hall­gattam és ettem, nem akarván szólani azokhoz, a kik mindent, a mi csak tiszteletre méltó, oly vadul legázol­nak. Végre m a sok badar beszédre annyira megundorod­tam, hogy a számból is kifordult az étel, s már föl akar­tam kelni, hogy távozzam e pokoli társaságból. — Hiszi-e ön, kérdé akkor tőlem a borzas ur, hogy Péter apostol Rómában volt valaha ? — És ön hiszi-e, kérdem, hogy a szobránczi fürdő étteremében van? Ugy­e, ha nem volna itt, nem is be­szélhetnék vele. S hogy halhatott meg Rómában Péter apostol is, ha ő soha sem volt Rómában ? — Vigyázz Sándor! — fölszólaló egyik pápátlan. Nem oly könnyű ezekkel elbánni. — Előbb bizonyítsa be, mondá a borzas úr, hogy csakugyan Rómában halt meg Péter apostol. — Uram! felelém. Oly óriási történelmi igazság az, melyről 18 század kezeskedik, és ezernyi könyv­tárak tanúskodnak a népek különböző nyelvein. Bevall­ják azt még az ellenséges szakadárok is, a kik pedig a római egyház ellen csak a gáncsolnivalón kapkodnak. Azért kérdé szent Ágoston 14 század előtt: „Mit csinált neked a római egyház tanszéke, a melyen Péter ült?“ (Lib. 2. cont. Petilianum). A Péter sírjára millió szemek vigyáztak 18 századok óta a világ minden részeiből. És tud-e ön kételkedni az összes kereszténység eszén ? — Az első szent századok aligha tudtak arról va­lamit, hogy Péter apostol Rómában vérzett el, mondá a borzas ur. — Már pedig felelém, Tertullián a második század­ban , így írt arról Afrikában : „Van Rómád, hanem ne­künk is tekintélyünk van. Mily boldog ezen egyház, melynek az apostolok vérökkel együtt, egész hittanul­­mányukat kiöntötték. Hol Péter az Úr kinszenvedésé­­vel végeztetett ki; hol Pál (keresztelő) Jánosként fejez­tetett le; hol János apostol, miután a forró olajba me­­rittetve mitsem szenvedett volna, száműzetett a szigetre.“ (Liber de Praescript, cap. 36.). És nem szégyenli-e ön sötét tudatlanságát? — Sándor! szóla az előbbi pápátlan. Engedd át nekem a szót, majd meglátjuk, hol az igazság? — Csak azután torkodva ne forrjon — felelé a borzas. — Én meg azt nem hiszem, kezdé a jó barát, hogy Péter apostol kormányfőnöke lett volna az egyháznak. — Pedig végszavai is azt bizonyítják — felelém. Harmadik utódához ugyanis, római sz. Kelemenhez, e szavakat intézte fölfeszíttetésekor : „Ne félj átvenni az egyház kormányát, saját bűnöd veszedelmében sem. Gondold meg, hogy inkább vétkezel, ha elhagyod veszni Isten népét a hullámok közt, a midőn azt fára­dalmaiddal megmenteni, tőled függ. S ha felügyelsz mindenek üdvére, mindenek üdvéért fogsz megjutal­maztatni.“ (Dr. Sepp. Gesch. d. Apost. 377.). — Ugyde, folytatá a pápátlan, ha Péter apostol, főnöke lett volna az apostoloknak, hogy merte volna őt megfeddeni Pál apostol? (Galat. 2, 11 —12.). — Nem dönti az meg Péter apostol többségét. — válaszolám — Hiszen Péter apostol nagy szere­teténél fogva, magát, a Jézust is feddeni kezdé, hogy nem fogna ő megöletni Jeruzsálemben. (Mát. 16, 21.). S várjon azért megszünt-e már Jézus az ő főnöke lenni? vagy egyenlővé lett-e Péter a miatt az ő Urával és Istenével ? Fonák dőreség!31

Next