Katholikus Nevelés, 1908 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1908-01-01 / 1. szám

AZ ISTENI ERÉNYEK NEVELŐ ÉRTÉKE , miután megismertük, önmagáért: a hit, remény és szeretet erényei szabályozzák Istenhez, mint természetfölötti boldogságunk tárgyához való viszonyunkat. Akarati készség az istentisztelet erénye is, amely ama cselekményekben nyilatkozik, amelyekkel Isten iránt, mint legfőbb Urunk iránt hódolatunknak kifejezést adunk. 2. Az isteni erények eredetükre nézve Istentől belénk öntött erények, a szívbeli készség, a gyakorlásukban való könnyűség, továbbá gondozásuk egyúttal az ember közre­működésétől függ. Az isteni erényeket a hittudomány belénk öntött erények­nek is nevezi, mert magától Istentől kapjuk őket az újjászüle­téskor az isteni kegyelemben való részesedés által.­ Természet­fölötti erők és képességek az emberben, amelyekkel természet­fölötti céljának, az örök boldogságnak, munkálására képesül. Amint a fa vagy a vas részesedés által a tűz természetét ölti magára, úgy az emberi természet a megszentelő kegyelem s a benne nyert isteni erények által valamikép az isteni természet részesévé lesz, és természetfölötti, az örök életre érdemes cse­lekedetre képesül. Természetfölötti erény az istentisztelet is, amellyel Istent megfelelő, azaz természetfölötti módon tiszteljük. Szent Tamás szerint «az ember erénnyel képesül boldogságot adó cselekvésre. S kétrendbeli az embernek boldogsága. Az egyik megfelel emberi természetének s reá az ember természete erőivel is szert tehet. A másik boldogság meghaladja az ember természetét s hozzá az ember csak isteni erővel emelkedhetik az Istenségben való bizonyos részesség alapján, amint II. Pét. 1. áll, hogy Krisztus által az isteni természet részeseivé lettünk. S mivel ez a boldogság az emberi természet mértékét meghaladja, az embernek természetes erői, amelyekből a maga mértékének megfelelő cselekvés származik, nem elégségesek, hogy az embert ama boldogságra segítsék; azért szükséges, hogy ráadáskép Istentől kapjon az ember bizonyos erőket, amelyek úgy irányítják őt a természetfölötti boldogságra, amint a természetes erők az ugyancsak természetes célhoz vezetik, mind­azonáltal nem az Isten segítsége nélkül, s ez erőknek th­eologiai 1 Summ, theol. 1. 2. qu. 62. a. I. 2 I. m. 1. 2. qu. 63. a. 3.

Next