Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)
1974-01-06 / 1. szám
4. oldal Olvasmány Izajás próféta könyvéből (60, 1-6) Készülj fel, gyújts örömfényeket Jeruzsálem! Eljött világosságod: az Úr dicsősége ragyog fölötted. A földet sötétség borítja, a népeket homály fedi, de fölötted felragyog az Úr, és dicsősége látható lesz benned. Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned tündöklő fényességhez. Nézz körül, és lásd: mind összegyűlnek, és eljönnek hozzád. Fölkerekednek fiaid a messzeségből és leányaid minden tájról. Ha majd látod, boldogság tölt el. Szíved csodálkozástól és örömtől remeg, mert tengernyi sokaság özönlik feléd. Karavánok lepnek el, tevék érkeznek délről és keletről. Eljönnek mindnyájan: aranyat, tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét hirdetik. Ez az Isten igéje. Zsoltár (71, 2, 7-8, 10-11, 12-13) Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Isten, ítéletedet add át a királynak, — igazságodat a király fiának! Igazságban ítéli ő a népet, — igaz mértékkel mér a szegénynek. Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Napjaiban az igazság világa nyíljék, — és teljes béke legyen a világ végéig! Uralkodjék tengertől a tengerig, — a folyamtól a földnek széléig! Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Három királyok és szigetek lakói — ajándékokat hoznak néki. Hódoljon neki a föld minden királya, — legyen szolgája minden nemzet! Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Megmenti a hatalmastól ,a szegényt, — az ügyefogyottat kímélni fogja. Megkönyörül a szegényen és az árván, — a szűkölködőn, akit nem segít senki. Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (3, 2-3, 5-6) "Örökszép versek — Szárnyaló dallamok" címmel tartották meg Pataky Jenő és Döményi Irén a párizsi Katolikus Misszió új helyiségében művészestjüket. A műsor, kiváló összeállítással felölelte a magyar költészet: Ady, Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Erdélyi József, Madách, Szabó Lőrincz remekeit, amelyeket Pataky Jenő szavalt mély átérzéssel és előadókészséggel. Döményi Irén, a Magyar Népi Együttes volt tagja, szebbnél szebb magyar viseletben, táncmozdulattal kísért, régi magyar nótákat adott elő, Madeleine Olivier zongora kíséretével, majd a műsor befejezéséül Patakyval és külön-külön is magyar nótákat énekeltek. A műsoron kívül Pataky elszavalta az előadáson is megjelent Gyarmathy Mihály, a párizsi Folies Bergere művészi igazgatójának, "A dobogó” című üresét is. A valóban élvezetes és művészi színvonalú estet a közönség szűnni nem akaró tapsviharral köszönte meg. A műsor után az egybegyűltek a késő esti órákig maradtak együtt. A büfé működésének zavartalan lebonyolításáért többek között Horváth Imrénét, Sántha Gergelynét, Szabó Évát és másokat is illeti dicséret. A Misszió legközelebbi művészestjét december 16.-án, ugyancsak vasárnap, 16:15 órai kezdettel rendezi meg, amikor Pósa Mária operaénekesnő lép fel. (b. n.) ★ Testvéreim! Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból ismertem meg Krisztus titkát, amelyről a korábbi időben nem tudtak az emberek. De most a Szentlélek az apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint: Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evangélium által részesei Isten ígéreteinek. Ez az Isten igéje. Alleluja, Alleluja, Alleluja! Láttuk napkeleten csillagát, és eljöttünk, hogy hódoljunk az Úr előtt. Alleluja, Alleluja, Alleluja! Evangélium Szent Máté könyvéből (2, 1-12) Miután Jézus megszületett Heródes király uralkodása idején a judeai Betlehemben, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe. “Hol van az újszülött Messiás király? ’ — kérdezték— “Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk neki.” Ennek hallatára zavarba jött Heródes király és vele együtt egész Jeruzsálem. Összehívta tehát mind a papi vezetőket és a nép írásmagyarázóit. Tudakozódott tőlük, hol születik a Messiás. Ők azt mondták: “A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: “Te Betlehem, Juda földje, nem vagy a legkisebb Juda jelentős városai között, mert belőled ’származik a Fejedelem, aki kormányozni fogja népemet.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét, majd ezzel küldte őket Betlehembe: “Menjetek, kérdezősködjetek tüzetesen a Gyermek felől! Ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek, és hódoljak neki!” A bölcsek meghalgatták a királyt, és útra keltek. A csillag pedig, amelyet napkeleten láttak, továbbvezette őket, míg végül odaért a hely fölé, ahol a Gyermek volt. Ott megállapodott. A csillag láttára nagyon megörültek. Beléptek a házba, és ott találták a Gyermeket anyjával, Máriával. Leborulva hódoltak előtte. Aztán felnyitották kincsesládájukat, és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Álmukban figyelmeztetést kaptak, ne menjenek vissza Heródeshez. Ezért más úton tértek haza országukba. Ezek az evangélium igéi. A párizsi Katolikus Misszió új vezetője ismét bevezette a P. Rezek Román idejében rendszeresített világnézeti előadásokat a "Pax Romana” rendezésében. Az első ilyen előadás november 15.-én zajlott le, amikor dr. Hiero István "Állampolgárság", a "Második generáció" és a “Keverékek” tárgykörről tartott szakavatott előadást. Magyar Katolikus Misszió Párizsban KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Egyházközségi hirek NEW YORK, N.Y. Szent István róm. kat. Egyházközség Father SZLEZAK IMRE plébános 414 East 82nd Street, Telefons (212) 861-8500 Jan. 6. Reggel 7-kor szentmise a plébánia híveiért. 9-kor elhunyt Hovanyec Edéért, kéri a Szent Név Társulat. 10- i kor magyar szentmise meghalt Fehér Ferencért és Erzsébetért, kéri Fehér Mária. Az Oltáregylet tagjai szent áldozáshoz járulnak e szentmisén. Délután 3 órakor imaórájuk lesz és havi gyűlésük. Este jókor szentmise elhunyt Harangozó Józsefért, kérik Harangozó Péter és neje. Magyar mozi előadást tart az Anyák Klubja ma d. u. 13-kor és este 17-kor. A "Beszélő köntös” és az "Elnémult harangok” című filmek kerülnek bemutatásra. Egységes helyárak $3.00. Jan. 7. Este 7-kor szentmise meghalt Yurasits Stelláért, kéri Keresztes Margit. Jan. 8. Este 16-kor szentmise elhunyt Yurasits Stelláért, kérik Milisits Rudolf és neje. 7- kor meghalt Yurasits Gizelláért, kérik Harangozó József és neje.8-kor Szent Antal ájtatosság a kilenced 4. keddjére. 8-kor az Anyák Klubjának havi gyűlése. Jan. 9. 9 órakor szentmise Zboray Jánosért, szolgáltatják Köő József és neje. Este jókor meghalt Május Ellen Máriáért, kéri férje, János. Jan. 10. 8 órakor szentmise elhunyt Yurasits Gizelláért, ké rik Henits Lajos és Róza. 9- kor Yurasits Gizelláért, kérik Mr. és Mrs. Yurasits András. Jan. 11. 8 órakor szentmise meghalt Yurasits Gizelláért, szolgáltatják Tímár István és neje. Este 18-kor ájtatosság Jézus Szent Neve tiszteletére és novéna imák Szent Annához. Jan. 12. 9 órakor szentmise meghalt Borhi Jánosért, kéri Borhi Ádám és családja. Este 16-kor elhunyt Bakonyi Ferencért, szolgáltatják Sinka József és neje. 7 órakor meghalt Colman Vilmáért, szolgáltatja a Zámbó család. Előzetes: Atléta Bál 1974. február 2.-án A Cleveland Magyar Atlétikai Klub jelenti, hogy 15 éves fennállását ünnepelve 1974. évi febrár hó 2.-án, este 8 órai kezdettel a St. Demetrios egyházközség és Hellenic Cultural Center (22909 Center Ridge Rd., Rocky River) hatalmas dísztermében rendezi meg a jubileumi Atléta Bált. Előzetes jelentésében a Club hangsúlyozza, hogy működésében nemcsak a magyar ifjúság erkölcsi és sport nevelését segíti, hanem egyben klubházat is tart fent, így lehetővé teszi, hogy abban a többi magyar hazafias és kulturális egyesületek rendezvényeik, összejöveteleik megtartására otthonra találjanak. Az előzetes jelentést Dr. Déry Béla, elnök és Ifj. Frigyes Dezső, bálelnök írták alá. 1974. január 6. HIT ÉS ÉLET A KARÁCSONYI HARANGOK A VILÁGVÁLSÁGBAN Kondulnak a karácsonyi harangok, de nincs békés nyugalom e világon. A Duna- Tisza táján öreg magyarok várják a felszabadítást. Az egész földkerekségen válságok sorozata feketegondként húzódik az új nemzedék lelkén. Az élet csupa ellentét és ellentmondás. A politikusok és a diplomaták feje fölött óriás feladatok égboltja ivel. Távlatai a végtelenbe nyúlnak, ahová nem tudják követni azokat. A végtelen tornácában ijesztő gyarlóság, tudatlanság gubbaszt, ami nem más, mint a mai társadalom. Két világ porondja ez a modern társadalom. Közötte feneketlen mélység tátong. Borzalmas a szakadék a két part: a nagy ideálok és a törpe megvalósulások között. A valóságos pokol van itt. A szívből eredendő gyűlölet és a felebarátot veszejtő gonosz indulat. A mocsarak fojtogató miazmáit árasztja s a virágos réteket elborítja. Itt a pokol fergetege. A karácsonyi harangok egy, az élvezetek mámorában fuldokló, anyagelvü társadalom halálhörgésében zúgnak . .. Pedig Ostiában és Santa Barbarában tavaszról álmodnak a pálmák. Az Aranykapunál télen is virágok nyílnak. A brazil partokon narancsfák illatától terhes a jég, Hawaiban muzsikál a napsugár s mosolyog az ég. De az Alpesekben hull a hó. A Kárpátokon áttört a szibériai tél. A Hargita fenyvesei halált lehelnek és Szibériában megfagynak az emberek. Miért is lenne ez másképpen a modern társadalomban? Az élet csupa ellentét. A földi pokol mellett van pezsgő vidám élet. A milliomosok az alkohol mámorában számolják aranyaikat. New York alkoholistáinak negyedében már minden elvégeztetett. A volt ügyvéd utolsó bakancsát hippik rántják le lábáról, míg kínlódva eszméletlen. Hogy meg ne fagyjon lába a decemberi hidegben, benzinnel leöntik rongyos kabátját és piszkos lángja mellől elfutnak . . . Bűn és erény között igen vékonyka a társadalmi választófal. Egyik társadalmi osztályból a másikba vánszorognak át a bűn áldozatai. "A legillatosabb olajfák alatt is a kígyó méregfoga ijeszt..." De azért nem kell félnünk nekünk itt Nyugaton, mondják a szociológusok. Csak a Szovjet detronizáltahivatalosan az Istent. De ott se pokol minden. Miért a lázongás és felháborodás, hogy a Legfelsőbb Bíróság kitiltotta az Istent az iskolákból? Rémit talán a kétely és a forradalom szele Nyugaton? Majd túlesünk rajta! Ennek dacára a karácsonyi harangok is kondulnak. Kétségtelenül nagy ellentétek világában él a modern ember. A társadalom válsága igen komoly. A bolsevista nagy világbirodalomban még mindig a történelmi materializmus a filozófiai irányzat s mögötte nagy katonai erők állnak őrt. A nyugati államokban a gyakorlati anyagelvűség érvényesül mind a magán, mind a társadalmi életben. Mindkettő istentelen s nem ismeri el a természeti törvény létét és kötelező voltát. Az Isten felé vágyó emberek szenvednek alatta. A válság legfőbb oka az anyagelvű világnézetből eredő lélekhasadás. Az anyagelvű világnézet államvezetői nem tudják és nem is akarják e lélekhasadást orvosolni, hanem terrorral törekszenek érvényt szerezni az anyagelvű világnézetnek és társadalmi berendezkedésüknek. Mindez ellenemond az ember természetének. Jó, hogy zúgnak a harangok... A világbéke és a lelkek megbékélése szempontjából ma a még mindig zúgó karácsonyi harangszó nyújt egyedül reményt. Bármiképpen is állnak a dolgok a materializmus világában, bármilyen nagy hatalom is a történelmi materializmus a bolsevista hadsereg árnyékában s bármiképpen is veszedelmes kerítő a gyakorlati anyagelvűség a nyugati világban, a nagy válságban győzedelmesen zúgnak a karácsonyi harangok. Győzedelmesen, mert e harangzúgás mögött szintén ott áll egy nagyhatalom: a kereszténység! Nemcsak, mint tan, hideg eszme, hanem, mint organizált világnézet és vallás az Egyházban. Egyedül benne találhatják meg a nemzetek és a népek megváltásukat, szabadulásukat, szabadságukat és boldogulásukat. Az Egyház sziklaszilárdan állja a történelem viharait. Nagyságának titka az a legemberibb és isteni gondolat, hogy az ember lelke nagyobb érték, mint az egész világmindenség, mert halhatatlan. A lélek fölötte áll az anyagnak. Nem az anyagból való s ezért ezért áttöri a természet mechanikai és filozófiai egységét. A lélek önmagát kialakító öntudat és tényező, kilép az anyagi meghatározások kereteiből. Az Egyház mindig ezért a lélekért harcol. Ezért az Egyház nem lehet nemzeti egyház. Nem lehet faji egyház. Nem lehet osztályegyház. Nem szított forradalmat a cézár ellen, de követelte mindig a jogot és szabadságot a rabszolga számára is. Nem követelte a középkori és újkori arisztokraták fejét, de követelte, hogy a munkás megkapja az arisztokratának kijáró emberi tiszteletet és szabadságot. Olvassuk el XIII. Leó pápa enciklikáját a múlt századból. Az Egyház először világította meg helyesen a modern kor válságát és problémájának megoldását. Akkor egyedül az Egyház hirdette meg a munkásság szabadságharcát az istentelen monopol-kapitalizmus ellen. Lenin, Marx, Sztálin osztályharca emberietlen, kegyetlen. A haladás meggátlója, mert a műveletlenséggel, a terrorral, a kegyetlenséggel akarja újra írni a szabad ember történetét. Ezért a munkástömegek terrorját is követte uralma. Természetellenes pozitív emberi törvényei végrehajtásában a harmincas években hat millió ukrán parasztot gyilkoltatott meg. Ily rendszerekkel az Egyház sohasem köthetett kompromisszumot. Ha tagjaiban megcsinálta az emberiségnek ártott vele. Az Egyház e szerepét az emberiség történetében észre nem venni történelmi vakság. Az egyetemes kereszténység ellen harcolni történelmi vakmerőség és öngyilkosság. Az Egyháznak törésig menő elvhűsége és magatartása természetesen felbőszítette az ókori és a modern cézárokat egyaránt. Tudósokat és filozófusokat megzavart. Valahányszor tagjaiban megalkudott velük, abból mindig világkatasztrófa lett. Mi az Egyházon a hívek közösségét, karizmatikus egységét az isteni jogban gyökerező tökéletes társaság jellegét — megváltozhatatlan tanrendszerét értjük. Az Egyházat sohasem bíráljuk a szabadakarattal rendelkező — a kor viszonyaival alkudozó tagjai szerint, hanem mindig az egyetemesség nevében gondolkodó és cselekvő isteni intézményei szerint. Sokszor az Egyház tagjai úgy vélték, hogy az emberi szabadságért, a hitért a támadókkal szemben vért is onthat. Az önvédelem természeti törvény. De sohasem érte el azt az eredményt az üdvösség szolgálatában, mint amily eredményt elértek a vértanúk, akik saját vérüket ontották az Egyházért. Ezért a keresztes háborúk megítélése egyedül az Isten joga. Csak egy szempontot vegyünk mégis figyelembe: Ha Európa nem áll ellen önvédelmi harccal az Izlám ellen, vájjon ma zúgnának-e a karácsonyi harangok a nyugati világban? Vitatkoznának-e komoly tudósaink és dilettánsaink a magyar nyelv eredetéről? Mindezektől eltekintve egyedül az Egyház homlokán az isteni tekintéllyel, ajkán az evangéliummal, kezében a szentségekkel tudott áttörni a szenvedélyek, a terror, az erőszak, a világnézeti sötétség vad támadásaiban és kultúrát teremteni barbár népek között. Egyedül az Egyház volt mindig a reménység és biztatás a népek szabadságharcában. Természetesen működése ezentúl sem lesz zavartalan, mindig fogják gyűlölni is, holott az Egyház mindig a szeretet szolgálatában dolgozik. De az is bizonyos, hogy az emberi szellem harcaiban a kereszténységé lesz a végső győzelem. Erről a győzelemről zúgnak a karácsonyi harangok 1973 szent ünnepén. Amikor tehát ma milliók a világ megváltását várják, a leigázott nemzetek felszabadításukat s minden harcunk a Hazáért folyik, nem nézhetjük tétlen az Egyház ellen támadók garázdálkodásait. Minden harc szélmalomharc az istentelenség ellen az Egyházhoz való hűség nélkül. Materializmussal az istentelenséget legyőzni nem lehet. A győzelem Abban van. Aki Egyházában velünk van! Jézus Krisztusban! Mi a történelemből tudjuk, hogy amikor az Istenarc felragyogott a mit Testvérünkön, először a betlehemi barlangban, majd templomaiban, a katakombákban, a családi otthonokban, a királyok és a köznép házaiban, akkor volt testvériség, egyenlőség és szabadság, az emberek között. Akkor a természeten is a halhatatlanság géniusza ünnepelt. S valahányszor száműzte a társadalom ezt az Istenarcot, mindannyiszor nagyon szegényes és nyomorult lett a világ s benne az ember élete. Az aposztáziák százada most ez utóbbit cselekedte. Hervadnak is hímes mezői, illatos rétjei, csillogó, havas hegycsúcsai. Az Istenarc nélkül a világ arca szürke homállyá torzul s mert torzul, ijeszt s rémít. Zúgjanak hát a Karácsony harangjai.Kongassuk annál erőteljesebben, minél hevesebben tombol felettünk a materializmus vihara. Kongassuk a magyar rónák felett. Zúgjanak a Kárpátok fenyveseiben. Végre egyszer legyen édes valóság ott is az a drága angyali ének, mely volt az első Karácsony éjszakáján, az Árpádok pilisi kolostoraiban, a székelyek betlehemi járásaiban. Dicsőség a magasságban az Istennek és békesség a földön, a jóakaratú embereknek! Jaszovszky József zavar az uralom és szabadság, a nép szuveréniTatása és az önkormányzat között meg nem szűnik. A Szabadságot nem azáltal alapítjuk meg. A népre kevés gyakorlati előnnyel jár, *109) a népszuverenitást mindenre kiterjesztik azok, kik fölötte korlátlanul uralkodnak, hanem azáltal, hogy annak — vagyis az ezt az ő nevében, parlamentáris többségük ne- államnak hatáskörét a lehetőségig kisebb nevében teszik, mert csak uralkodóinak címe szabjuk változott meg. Így fog maradni, míg az eszme- Eötvös József: Gondolatok