Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-06 / 1. szám

4. oldal Olvasmány Izajás próféta könyvéből (60, 1-6) Készülj fel, gyújts örömfényeket Jeruzsá­lem! Eljött világosságod: az Úr dicsősége ragyog fölötted. A földet sötétség borítja, a népeket ho­mály fedi, de fölötted felragyog az Úr, és dicső­sége látható lesz benned. Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned tündöklő fényességhez. Nézz körül, és lásd: mind összegyűlnek, és eljönnek hozzád. Fölkerekednek fiaid a messze­ségből és leányaid minden tájról. Ha majd lá­tod, boldogság tölt el. Szíved csodálkozástól és örömtől remeg, mert tengernyi sokaság özönlik feléd. Karavánok lepnek el, tevék érkeznek dél­ről és keletről. Eljönnek mindnyájan: aranyat, tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét hirdetik. Ez az Isten igéje. Zsoltár (71, 2, 7-8, 10-11, 12-13) Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Isten, ítéletedet add át a királynak, — igaz­ságodat a király fiának! Igazságban ítéli ő a népet, — igaz mérték­kel mér a szegénynek. Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Napjaiban az igazság világa nyíljék, — és teljes béke legyen a világ végéig! Uralkodjék tengertől a tengerig, — a fo­lyamtól a földnek széléig! Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Három királyok és szigetek lakói —­ aján­dékokat hoznak néki. Hódoljon neki a föld minden királya, — le­gyen szolgája minden nemzet! Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Megmenti a hatalmastól ,a szegényt, — az ügyefogyottat kímélni fogja. Megkönyörül a szegényen és az árván, — a szűkölködőn, akit nem segít senki. Hódoljon előtted, Istenem, — a föld minden királya! Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (3, 2-3­, 5-6) "Örökszép versek — Szárnyaló dallamok" címmel tartot­ták meg Pataky Jenő és Döményi Irén a párizsi Katolikus Misszió új helyiségében művészestjüket. A műsor, kiváló­ össze­állítással felölelte a magyar költészet: Ady, Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Erdélyi József, Madách, Szabó Lőrincz remekeit, amelyeket Pataky Jenő szavalt mély átérzéssel és előadókész­séggel. Döményi Irén, a Magyar Népi Együttes volt tagja, szebbnél szebb magyar viseletben, táncmozdulattal kísért, régi magyar nótákat adott elő, Madeleine Olivier zongora kíséreté­vel, majd a műsor befejezéséül Patakyval és külön-külön is magyar nótákat énekeltek. A műsoron kívül Pataky elszavalta az előadáson is megjelent Gyarmathy Mihály, a párizsi Folies Bergere művészi igazgatójának, "A dobogó” című üresét is. A valóban élvezetes és művészi színvonalú estet a közönség szűnni nem akaró tapsviharral köszönte meg. A műsor után az egybegyűltek a késő esti órákig maradtak­ együtt. A büfé működésének zavartalan lebonyolításáért többek között Hor­váth Imrénét, Sántha Gergelynét, Szabó Évát és másokat is illeti dicséret. A Misszió legközelebbi művészestjét december 16.-án, u­­gyancsak vasárnap, 16:15 órai kezdettel rendezi meg, amikor Pósa Mária operaénekesnő lép fel. (b. n.) ★ Testvéreim! Bizonyára hallottatok Isten ke­gyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból ismertem meg Krisztus titkát, amelyről a korábbi időben nem tudtak az emberek. De most a Szentlélek az apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint: Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evan­gélium által részesei Isten ígéreteinek. Ez az Isten igéje. Alleluja, Alleluja, Alleluja! Láttuk napkeleten csillagát, és eljöttünk, hogy hódoljunk az Úr előtt. Alleluja, Alleluja, Alleluja! Evangélium Szent Máté könyvéből (2, 1-12) Miután Jézus megszületett Heródes király uralkodása idején a judeai Betlehemben, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe. “Hol van az újszülött Messiás király? ’ — kérdezték— “Lát­tuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hó­doljunk neki.” Ennek hallatára zavarba jött Heródes ki­rály és vele együtt eg­ész Jeruzsálem. Összehívta tehát mind a papi vezetőket és a nép írásmagya­rázóit. Tudakozódott tőlük, hol születik a Mes­siás. Ők azt mondták: “A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: “Te Betlehem, Juda földje, nem vagy a leg­kisebb Juda jelentős városai között, mert belőled ’származik a Fejedelem, aki kormányozni fogja népemet.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét, majd ezzel küldte őket Betlehembe: “Menjetek, kérdezősködjetek tüzetesen a Gyermek felől! Ha megtaláltátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek, és hódoljak neki!” A bölcsek meghalgatták a királyt, és útra keltek. A csillag pedig, amelyet napkeleten láttak, to­vábbvezette őket, míg végül odaért a hely fölé, ahol a Gyermek volt. Ott megállapodott. A csil­lag láttára nagyon megörültek. Beléptek a ház­ba, és ott találták a Gyermeket anyjával, Máriá­val. Leborulva hódoltak előtte. Aztán felnyi­tották kincsesládájukat, és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Álmukban figyelmeztetést kaptak, ne men­jenek vissza Heródeshez. Ezért más úton tértek haza országukba. Ezek az evangélium igéi. A párizsi Katolikus Misszió új vezetője ismét bevezette a P. Rezek Román idejében rendszeresített világnézeti előadáso­kat a "Pax Romana” rendezésében. Az első ilyen előadás no­vember 15.-én zajlott le, amikor dr. Hiero István "Állampolgár­ság", a "Második generáció" és a “Keverékek” tárgykörről tartott szakavatott előadást. Magyar Katolikus Misszió Párizsban KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Egyházközségi hirek NEW YORK, N.Y. Szent István róm. kat. Egyházközség Father SZLEZAK IMRE plébános 414 East 82nd Street, Telefons (212) 861-8500 Jan. 6. Reggel 7-kor szent­mise a plébánia híveiért. 9-kor elhunyt Hovanyec Edéért, ké­ri a Szent Név Társulat. 10- i kor magyar szentmise meg­halt Fehér Ferencért és Erzsé­betért, kéri Fehér Mária. Az Oltáregylet tagjai szent áldo­záshoz járulnak e szentmisén. Délután 3 órakor imaórájuk lesz és havi gyűlésük. Este jó­kor szentmise elhunyt Haran­gozó Józsefért, kérik Haran­gozó Péter és neje. Magyar mozi előadást tart az Anyák Klubja ma d. u. 13-kor és este 17-kor. A "Beszélő köntös” és az "Elnémult harangok” című filmek kerülnek bemutatásra. Egységes helyárak $3.00. Jan. 7. Este 7-kor szentmise meghalt Yurasits Stelláért, ké­ri Keresztes Margit. Jan. 8. Este 16-kor szentmise elhunyt Yurasits Stelláért, ké­rik Milisits Rudolf és neje. 7- kor meghalt Yurasits Gizellá­ért, kérik Harangozó József és neje.­­8-kor Szent Antal ájta­­tosság a kilenced 4. keddjére. 8-kor az Anyák Klubjának ha­vi gyűlése. Jan. 9. 9 órakor szentmise Zboray Jánosért, szolgáltatják Köő József és neje. Este jó­kor meghalt Május Ellen Má­riáért, kéri férje, János. Jan. 10. 8 órakor szentmise­­ elhunyt Yurasits Gizelláért, ké­ rik Henits Lajos és Róza. 9- kor Yurasits Gizelláért, kérik Mr. és Mrs. Yurasits András. Jan. 11. 8 órakor szentmise meghalt Yurasits Gizelláért, szolgáltatják Tímár István és neje. Este 18-kor ájtatosság Jézus Szent Neve tiszteletére és novéna imák Szent Anná­hoz. Jan. 12. 9 órakor szentmise meghalt Borhi Jánosért, kéri Borhi Ádám és családja. Este 16-kor elhunyt Bakonyi Fe­rencért, szolgáltatják Sinka Jó­zsef és neje. 7 órakor meghalt Colman Vilmáért, szolgáltatja a Zámbó család. Előzetes: Atléta Bál 1974. február 2.-án A Cleveland Magyar Atléti­kai Klub jelenti, hogy 15 éves fennállását ünnepelve 1974. évi febrár hó 2.-án, este 8 órai kezdettel a St. Demetrios egy­házközség és Hellenic Cultural Center (22909 Center Ridge Rd., Rocky River) hatalmas dísztermében rendezi meg a ju­bileumi Atléta Bált. Előzetes jelentésében a Club hangsúlyozza, hogy működésé­ben nemcsak a magyar ifjúság erkölcsi és sport nevelését se­gíti, hanem egyben klubházat is tart fent, így lehetővé teszi, hogy abban a többi magyar hazafias és kulturális egyesüle­tek rendezvényeik, összejövete­leik megtartására otthonra ta­láljanak. Az előzetes­ jelentést Dr. Déry Béla, elnök és Ifj. Frigyes Dezső, bálelnök írták alá. 1974. január 6. HIT ÉS ÉLET A KARÁCSONYI HARANGOK A VILÁGVÁLSÁGBAN Kondulnak a karácsonyi harangok, de nincs béké­s nyugalom e világon. A Duna- Tisza táján öreg magyarok várják a felszaba­dítást. Az egész földkerekségen válságok so­rozata fekete­­gondként húzódik az új nemze­dék lelkén. Az élet csupa ellentét és ellent­mondás. A politikusok és a diplomaták feje fö­lött óriás feladatok égboltja ivel. Távlatai a végtelenbe nyúlnak, ahová nem tudják követni azokat. A végtelen tornácában ijesztő gyarló­ság, tudatlanság gubbaszt, ami nem más, mint a mai társadalom. Két világ porondja ez a mo­dern társadalom. Közötte feneketlen mélység tátong. Borzalmas a szakadék a két part: a nagy ideálok és a törpe megvalósulások kö­zött. A valóságos pokol van itt. A szívből ere­dendő gyűlölet és a felebarátot veszejtő go­nosz indulat. A mocsarak fojtogató miazmáit árasztja s a virágos réteket elborítja. Itt a po­kol fergetege. A karácsonyi harangok egy, az élvezetek mámorában fuldokló, anyagelvü társadalom halálhörgésében zúgnak . .. Pedig Ostiában és Santa Barbará­ban ta­vaszról álmodnak a pálmák. Az Aranykapunál télen is virágok nyílnak. A brazil partokon narancsfák illatától terhes a jég, Hawaiban muzsikál a napsugár s mosolyog az ég. De az Alpesekben hull a hó. A Kárpáto­kon áttört a szibériai tél. A Hargita fenyvesei halált lehelnek és Szibériában megfagynak az emberek. Miért is lenne ez másképpen a modern társadalomban? Az élet csupa ellentét. A földi pokol mellett van pezsgő vidám élet. A millio­mosok az alkohol mámorában számolják ara­nyaikat. New York alkoholistáinak negyedé­ben már minden elvégeztetett. A volt ügyvéd utolsó bakancsát hippik rántják le lábáról, míg kínlódva eszméletlen. Hogy meg ne fagyjon lába a decemberi hidegben, benzinnel leöntik rongyos kabátját és piszkos lángja mellől el­futnak . . . Bűn és erény között igen vékonyka a tár­sadalmi választófal. Egyik társadalmi osztály­ból a másikba vánszorognak át a bűn áldoza­tai. "A legillatosabb olajfák alatt is a kígyó méregfoga ijeszt..." De azért nem kell félnünk nekünk itt Nyu­gaton, mondják a szociológusok. Csak a Szov­jet detronizálta­­hivatalosan az Istent. De ott se pokol minden. Miért a lázongás és felhá­borodás, hogy a Legfelsőbb Bíróság kitiltotta az Istent az iskolákból? Rémit talán a kétely és a forradalom szele Nyugaton? Majd túl­esünk rajta! Ennek dacára a karácsonyi ha­rangok is kondulnak. Kétségtelenül nagy ellentétek világában él a modern ember. A társadalom válsága igen komoly. A bolsevista nagy világbirodalomban még mindig a történelmi materializmus a filo­zófiai irányzat s mögötte nagy katonai erők állnak őrt. A nyugati államokban a gyakorlati anyagelvűség érvényesül mind a magán, mind a társadalmi életben. Mindkettő istentelen s nem ismeri el a természeti törvény létét és kö­telező voltát. Az Isten felé vágyó emberek szenvednek alatta. A válság legfőbb oka az anyagelvű világnézetből eredő lélekhasadás. Az anyagelvű világnézet államvezetői nem tudják és nem is akarják e lélekhasadást or­vosolni, hanem terrorral törekszenek érvényt szerezni az anyagelvű világnézetnek és társa­dalmi berendezkedésüknek. Mindez ellene­­mond az ember természetének. Jó, hogy zúg­nak a harangok... A világbéke és a lelkek megbékélése szempontjából ma a még mindig zúgó kará­csonyi harangszó nyújt egyedül reményt. Bár­miképpen is állnak a dolgok a materializmus világában, bármilyen nagy hatalom is a törté­nelmi materializmus a bolsevista hadsereg ár­nyékában s bármiképpen is veszedelmes ke­rítő a gyakorlati anyagelvűség a nyugati vi­lágban, a nagy válságban győzedelmesen zúg­nak a karácsonyi harangok. Győzedelmesen, mert e harangzúgás mögött szintén ott áll egy nagyhatalom: a kereszténység! Nemcsak, mint tan, hideg eszme, hanem, mint organizált vi­lágnézet és vallás az Egyházban. Egyedül benne találhatják meg a nemzetek és a népek megváltásukat, szabadulásukat, szabadságu­kat és boldogulásukat. Az Egyház sziklaszilárdan állja a törté­nelem viharait. Nagyságának titka az a leg­emberibb és isteni gondolat, hogy az ember lelke nagyobb érték, mint az egész világmin­denség, mert halhatatlan. A lélek fölötte áll az anyagnak. Nem az anyagból való s ezért ezért áttöri a természet mechanikai és filozó­fiai egységét. A lélek önmagát kialakító öntu­dat és tényező, kilép az anyagi meghatározá­sok kereteiből. Az Egyház mindig ezért a lé­­lekért harcol. Ezért az Egyház nem lehet nem­zeti egyház. Nem lehet faji egyház. Nem le­het osztályegyház. Nem szított forradalmat a cézár ellen, de követelte mindig a jogot és szabadságot a rabszolga számára is. Nem kö­vetelte a középkori és újkori arisztokraták fe­jét, de követelte, hogy a munkás megkapja az arisztokratának kijáró emberi tiszteletet és szabadságot. Olvassuk el XIII. Leó pápa en­­ciklikáját a múlt századból. Az Egyház először világította meg helyesen a modern kor válsá­gát és problémájának megoldását. Akkor egye­dül az Egyház hirdette meg a munkásság sza­badságharcát az istentelen monopol-kapitaliz­mus ellen. Lenin, Marx, Sztálin osztályharca emberietlen, kegyetlen. A haladás meggátlója, mert a műveletlenséggel, a terrorral, a kegyet­lenséggel akarja újra írni a szabad ember tör­ténetét. Ezért a munkástömegek terrorját is követte uralma. Természetellenes pozitív em­beri törvényei végrehajtásában a harmincas években hat millió ukrán parasztot gyilkolta­­tott meg. Ily rendszerekkel az Egyház soha­sem köthetett kompromisszumot. Ha tagjaiban megcsinálta az emberiségnek ártott vele. Az Egyház e szerepét az emberiség tör­ténetében észre nem venni történelmi vakság. Az egyetemes kereszténység ellen harcolni történelmi vakmerőség és öngyilkosság. Az Egyháznak törésig menő elvhűsége és maga­tartása természetesen felbőszítette az ókori és a modern cézárokat egyaránt. Tudósokat és filozófusokat megzavart. Valahányszor tagjai­ban megalkudott velük, abból mindig világka­tasztrófa lett. Mi az Egyházon a hívek közös­ségét, karizmatikus egységét az isteni jogban gyökerező tökéletes társaság jellegét — meg­változhatatlan tanrendszerét értjük. Az Egy­házat sohasem bíráljuk a szabadakarattal ren­delkező — a kor viszonyaival alkudozó tagjai szerint, hanem mindig az egyetemesség nevé­ben gondolkodó és cselekvő isteni intézményei szerint. Sokszor az Egyház tagjai úgy vélték, hogy az emberi szabadságért, a hitért a táma­dókkal szemben vért is onthat. Az önvédelem természeti törvény. De sohasem érte el azt az eredményt az üdvösség szolgálatában, mint amily eredményt elértek a vértanúk, akik sa­ját vérüket ontották az Egyházért. Ezért a keresztes­ háborúk megítélése egyedül az Isten joga. Csak egy szempontot vegyünk mégis figyelembe: Ha Európa nem áll ellen önvédel­mi harccal az Izlám ellen, vájjon ma zúgná­nak-e a karácsonyi harangok a nyugati világ­ban? Vitatkoznának-e komoly tudósaink és di­lettánsaink a magyar nyelv eredetéről? Mind­ezektől eltekintve egyedül az Egyház homlo­kán az isteni tekintéllyel, ajkán az evangélium­mal, kezében a szentségekkel tudott áttörni a szenvedélyek, a terror, az erőszak, a világ­nézeti sötétség vad támadásaiban és kultúrát teremteni barbár népek között. Egyedül az Egyház volt mindig a reménység és biztatás a népek szabadságharcában. Természetesen működése ezentúl sem lesz zavartalan, mindig fogják gyűlölni is, holott az Egyház mindig a szeretet szolgálatában dolgozik. De az is bi­zonyos, hogy az emberi szellem harcaiban a kereszténységé lesz a végső győzelem. Erről a győzelemről zúgnak a karácsonyi harangok 1973 szent ünnepén. Amikor tehát ma milliók a világ megvál­tását várják, a leigázott nemzetek felszabadí­tásukat s minden harcunk a Hazáért folyik, nem nézhetjük tétlen az Egyház ellen támadók garázdálkodásait. Minden harc szélmalomharc az istentelenség ellen az Egyházhoz való hűség nélkül. Materializmussal az istentelenséget le­győzni nem lehet. A győzelem Abban van. Aki Egyházában velünk van! Jézus Krisztus­ban! Mi a történelemből tudjuk, hogy amikor az Istenarc felragyogott a mit Testvérünkön, először a betlehemi barlangban, majd templo­maiban, a katakombákban, a családi otthonok­ban, a királyok és a köznép házaiban, akkor volt testvériség, egyenlőség és szabadság,­­ az emberek között. Akkor a természeten is a halhatatlanság géniusza ünnepelt. S valahány­szor száműzte a társadalom ezt az Istenarcot, mindannyiszor nagyon szegényes és nyomo­rult lett a világ s benne az ember élete. Az aposztáziák százada most ez utóbbit cselekedte. Hervadnak is hímes mezői, illatos rétjei, csil­logó, havas hegycsúcsai. Az Istenarc nélkül a világ arca szürke homállyá torzul s mert torzul, ijeszt s rémít. Zúgjanak hát a Karácsony harangjai.­­Kongassuk annál erőteljesebben, minél heve­sebben tombol felettünk a materializmus vi­hara. Kongassuk a magyar rónák felett. Zúg­janak a Kárpátok fenyveseiben. Végre egy­szer legyen édes valóság ott is az a drága angyali ének, mely volt az első Karácsony éjszakáján, az Árpádok pilisi kolostoraiban, a székelyek betlehemi járásaiban. Dicsőség a magasságban az Istennek és békesség a földön, a jóakaratú embereknek! Jaszovszky József zavar az uralom és szabadság, a nép szuverén­i­­Ta­tása és az önkormányzat között meg nem szű­nik. A Szabadságot nem azáltal alapítjuk meg. A népre kevés gyakorlati előnnyel jár, *109) a népszuverenitást mindenre kiterjeszt­­ik azok, kik fölötte korlátlanul uralkodnak, hanem azáltal, hogy annak — vagyis az ezt az ő nevében, parlamentáris többségük ne- államnak hatáskörét a lehetőségig kisebb ne­vében teszik, mert csak uralkodóinak címe szabjuk­ változott meg. Így fog maradni, míg az eszme- Eötvös József: Gondolatok

Next