Katolikus Ösvény, 1937 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1937-05-23 / 21. szám
III. évfolyam. 21. (125.) szám. ÁRA 10 FILLÉR Miskolc, 1937. május 23. KATOLIKUS ÖSVÉNY Eleftaetóul Arató fél évre ...... Félévre ....... Negyedévre ....................... P <020 P 2.60 P L80 TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden Tasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal i Miskolc. Horthy Miklós tér «. Telefon : 12—SS. Megkondulnak a szentévi harangok Szombaton este mint egy szent riadó megkordulnak az ország zág összes katolikus templomainak harangjai, hogy ezüstösen csengő-bongó szavuk bejárja a magyar rónákat, hegyeket-völgyeket, városokat és falvakat, márvány palotákat és nádfedeles kunyhókat, bogárhátú házikókat, hogy megvigyék minden küzködő magyarnak a nagy örömhírt: elérkeztünk az eucharisztikus Szentév küszöbére! Vasárnap pedig millió és millió alakról száll az erdő ének az örök Isten trónjához: Veni Sancte Spiritus, Jöjj el Szentlélek Isten! Jöjj el és töltsd el lelkünket, hogy mindnyájan átérezzük azt a nagy kötelességet, mely reánk vár e Szentévben. Jöjj el és adj erőt, hogy méltók legyünk a kitüntető bizalomra! Úgy érezzük, hogy egy csodálatosan szép új fejezet kezdődik a magyarság életében ezen a vasárnapon! Hiszen a világmindenség eleven tabernákulumává lesz országunk. Ebben az évben a világ királya nálunk ül fel királyi trónusára, hogy magához vonzza a lelkek millióit, hogy megtanítsa őket az eucharisztikus krisztusi életre! Egy egész világ szeme függ ezért rajtunk és várja azt az ünnepélyes órát, amikor fővárosunk utáin, a kéklő Dunán elindul majd ennek az eucharisztikus Krisztus Királynak diadalmas menete, hogy innen ölelje szentséges Szívére ezt az egész világot, ezt az annyira eltévelyedett nagy tékozló fiút! Lehetetlen, hogy meg ne dobbanjon mindnyájunk szíve, hogy át ne érezzük a történelmi napok nehéz súlyát, amely sokszoros kötelességet ró reánk. Mi ebben az évben küldetést kaptunk a vatikáni őrhelyről! Parancsot, hogy testőrei legyünk az eucharisztikus Krisztus Királynak. Engesztelői egy felfordult világ minden bűnéért. Engesztelői a 160 milliós népet állati sorba taszító orosz bolsevizmusért; a lángokban álló spanyol templomokért és kolostorokért; az ezer számra legyilkolt papokért, apácákért, hitvalló hívekért; a német új pogányság őrültjeiért; tömegek milliós apostáziájáért; elválások és öngyilkosságok ijesztő statisztikájáért; az ifjúság lelkének letarolt virágaiért; a mérhetetlen egyéni önzésért, mely milliókat foszt meg az emberies élet lehetőségétől; egy vesztébe rohant világ minden bűnéért, minden hibájáért! De ez az engesztelés csak úgy történhetik, csak úgy lehet eredményes, ha saját magunk életét igyekszünk elsősorban megjavítani. Ha levetkőzzük álkereszténységünket és életünkkel is a kereszt katonáivá szegődünk! Ennek az eucharisztikus évnek el kell hoznia a magyar lelkek megújhodását, megtisztulását, amely csak úgy történhetik meg, ha mindnyájan belekapcsolódunk az Eucharisztia természetfölötti áramkörébe! Eucharisztia vinculum caritatis! A szeretet köteléke! Ez a jelszava az eucharisztikus évünknek! Széthulló erőinket, kettészakított emberi szíveket, széttépett testvériséget csak ez fűzhet újra egybe: a szeretet köteléke! Az a szeretet, mely az Eucharisztiából árad: a világokat megmenteni és örökké üdvözíteni akaró Jézus szentséges Szívéből! A harangok ezüstszava riadót fúj! Szelíden hívogat az Élő Vizek forrásához egy szomjúságtól eltikkadt világot, de elsősorban bennünket szegény, megtépett magyarokat. Hiszen a mi harangjaink, a mi templomaink tornyaiból zengik ezt a krisztusi hívó szót. Legyünk büszkék, boldogok és hálásak! Hálánk ott vibráljon a mi újra Krisztusba öltözött lelkünkben, ott csengjen megtisztult szívünk halk muzsikájában és abban a kemény akarásunkban, testvéri összefogásunkban, hogy minden szegénységünk és elesettségünk mellett is méltó trónust készítünk az Eucharisztikus Király számára! Dicsőségére a Királynak, csodálkozására a minket annyira lenéző világnak és épülésére, feltámadásaira agyonsebzett hazánknak! (sch.)