Katolikus Ösvény, 1940 (6. évfolyam, 18-52. szám)

1940-05-05 / 18. szám

2 lé! De már­­ készíti a végrendeletét! Utolsó írásai és könyvei adják az ő nagyszerű végrendeletét. nézeti válaszok. Világhódosító Világ­ke­reszténység örök útmutatói az egész világ egyetemes keresztény­ségének. .Eszmeköre egész világ­i horizonttá bővül, mert tisztán lát­ja a különböző oldalakról ható romboló erőket. Utolsó erejével küzd ellenük! Egyházáért és ha­zájáért! És a küzdő harcos kezé­ből kihullott a toll, ajkán elnémult a szó. Agóniájában németül és an­golul prédikált, mintha a nagy vi­lágégésben húzná a halálharangot, mintha utolsó reményként békét hirdetne,­­békéért imádkozna, hogy Ő és rendje, áldozzon az emberi­ség is mindent Isten nagyobb di­csőségére, ahogy utolsó szavaiban mondta: Omnia ad maiorem Dei­­ glóriám ! ... Zúgnak a harangok . . . halkul a miserere... és zokogva árad i fel utolsó könyörgésünk: Libera nos Domine . . . Ments meg Uram min­ket az török haláltól! És mind­nyájan érezzük és hisszük, hogy Bangha Béla velünk könyörög ott fönt az örökkévalóságban Isten országáért, egy boldogabb ha­záért. . . Porszem. KATOLIKUS ÖSVÉNY Mátyás király kettős jubileuma Corvin Mátyás korában a pápai te­­­­kintély nem állott olyan minden más trónt túlszárnyaló magaslaton, mint az utáni következő századokban és napjainkban. Elődje, Zsigmond király zsinatot hívott egybe, pápákat tett le a jogerős pápa utólagos beleegyezé­sével és a pápa­ság avignoni fogsága idején Mátyásnál jóval kisebb fejedel­mek és hercegecskék ,s püspöki kine­vezéseket erőszakoltak ki a Szent­széktől. Mátyás hivatkozhatott Firen­ze akkori urára, Medici Lorenzóra, aki 16 éves fiát neveztette ki bíborossá. Amikor azonban a király szaka­dással fenyegetőzik,, az már foltot je­lent mellén, még akkor is, ha annak a nagymondásnak politikai íze van és egy pillanatra sem gondolt komolyan a szakadásra. _ Mátyás vallásossága gyakorlati volt és szervesen kapcsolódott hazasze­retetébe. Egyik levelében ’ így hívja Budára a húsvéti ünnepeken székhe­lyén, Esztergomban tartózkodó Vitéz Jánost: „Jöjj csak gyorsan vissza. Is­tent mindig lehet szolgálni, de az ese­mények gyorsan változnak. Egyéb­ként is a haza szolgálata nem Isten­­szeretet­e?“ A királyt valóban Istené­nek szeretete vezérelte népének és or­szágának szolgálatában. Minden gondolatának és eljárásá­­nak magyaros színezete van. Szinte a pusztai csárda előtt kérkedő legényt látjuk magunk előtt — csak épen méltóságteljesen és királyi palástban, amint IV. Sixtus pápának dicsekszik: „Felkerekedtem csekély számú udva­ri környezetemmel és megszaladt elő­lünk a Római Szent Birodalom híres serege!“ Más alkalommal azt írja a birodalmi rendekhez, hogy „különál­lókat nagy vendégséggel várjuk (ma azt mondhatnánk, hogy magyaros vendégszeretettel), sajnos kitértek a szívélyes fogadás elől, habár útrava­­lót is vittünk utánuk, mégsem állot­tak meg.“ Izzig-vérig magyar virtus buzogott benne ! Gavalléros gondolkodása is magya­ros vonás. Egy ízben elbeszélik aszta­lánál, hogy Arragoniai Alfonz és a Pápa szakácsa egymásra licitáltak Róma piacán egy remek angolnáért s végül is a király embere győzött. Má­tyás erre elgondolkozva jegyzi meg, hogy a magyar király is megvette vol­na azt a halat, de azután ajándékba adta volna a pápának. Apósánk, nápolyi királynak ajándékát, a lova­a­kat és a lovászmestert e szavakkal küldi vissza: „én magam öt éves ko­rom óta tudok lóval bánni a népem­mel együtt és minden szomszédot megvertünk, így semmi szüksége sin­csen a magyarnak arra, hogy lovai spanyol módra összehajló lábakkal táncoljanak.“ A cseh háborúban felajánlják a ki­rálynak, hogy a Podjebrádot jó pénzért elteszik láb alól, Mátyás fel­háborodva utasítja vissza az orgyil­kosságot és amikor nyílt, becsületes ütközetben veri meg a cseh királyt, szabadon futni engedi és nem fogja el. Két jeles humanista életrajzírója, Galeotto és Beccadelli egyáltalán nem értik a dolgot és alkalomadtán szemé­re hányják a királynak. Az idegen már akkor sem értette meg a magyart! Azt azonban meg kellett érteniük, hogy Mátyás ármánykodás nélkül és a gesztusai ellenére is hatalmassá tette magyarok országát, halálakor miénk volt Galicia, Szilézia, Cseh- és Morvaország, Alsó- és Felsőausztria, Krajna, Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Szerémség és Havaselvek Isten- és hazaszeretetéből fakadt népének szeretete és szociális gondol­kodása. Hagyományos igazságára nemcsak a későbbi bajok miatt emlé­kezett vissza a nép, már halála után 10 évvel ezt a verset szerkesztik róla a gyöngyösi kódexben feljegyezve: „Királyok között lél­te hatalmas És nagy ügyeknek diadalmas, Néped között meg bizodalmát, Légy Úristennél immár nyugodalmas!“ A szegény népről valóban gondos­kodott, a hatalmasok ellen megvédte és az anyagiakban megsegítette, csök­kentette terheiket és több konvenció­hoz juttatta őket. Idejében találunk jobbágyokat, kiknek 10—15 ökre és 20 disznója volt, feleségeik finom ru­hákkal és ereklyés ékszerekkel ren­delkeztek! Azért nem túlzás, amit Görcsöni lantos .Ambrus 1581-i szép­­históriájában ír Mátyás király korá­ról, hogy akkor „Az bornak, búzának bocsi nem vala, Mindenféle barom bőséggel vala, Póroknak sok aranypénzük vala, Só fejér és vas is sikeres vala.“ Nemcsak a magyar, hanem az ide­gen jobbágynak is jól ment a sora Mátyás országában. Az ausztriai né­pek Mátyás királyra alkalmaztak Nagy Károlyról közszájon forgó mon­­­dákat, amely szerint Mátyás nem halt meg, hanem egy óriási barlangban ül híveivel és várja a pillanatot, amikor előjöjjön és országát helyre­állítsa. Egyik karinthiai monda szerint a barlang előtt minden évben karácsony éjjelén kivirágzik egy hársfa, jelez­vén, hogy él magyarjaival együtt odabent a nagy király. Egyik Szent György napjának éjszakáján kijön katonáival együtt, kardot ránt és megvédi ismét szegény népét. Éljen tovább Mátyás katolikus, ma­gyar és szociális szelleme ebben az országban, úgy a régi rege valóra vá­lik s nagy és boldog lesz áldott Ma­gyarország! HJ. Cserkész felszerelések, körgallérok és téli sporté cikkek a legolcsóbban GERSEYNÉL cserkészből­. Miskolc, Széchenyi u. 46. Csabai villamos megállónál Telefon: 12—63. sz.

Next