Katolikus Szemle 15. (1901)

1. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Békefi Remig: A magyarországi káptalanok megalakulása és szent Chrodegang regulája

A MAGYARORSZÁGI KÁPTALANOK MEGALAKU­LÁSA ÉS SZENT CHRODEGANG REGULÁJA.­ Első közlemény. Az ezerkilenczszázadik esztendő a kereszténység jubileumi éve volt. A kath. hívek világszerte örömünnepet ülnek, hálát rebegnek s kegyeletes lélekkel zarándokolnak vala Rómába, ahonnét a keresz­tény művelődés eszméi és gyümölcsei immár tizenkilencz évszáza­don át hullanak az emberiségre. A katholikus világ magasztos érzü­letébe méltón olvadt be a magyar katholikusok kegyelete is s ezen­fölül megtetézte még a magyarországi kereszténység kilenczszáz éves életének ünneplésével. A szív, a lélek immár lerótta a tartozá­sát; most a tudományon van a sor, hogy helyt álljon. A hazai tör­ténetírás tanítása szerint, szent Istvánnak magyar királylyá koronázása 1001 augusztus 15-én történt.­ Mielőtt ennek kilenczszázados évfor­dulója fejünk fölött ellebbenne, éppen itt van helyén, hogy a magyarországi katholikus egyház ősi intézményeinek egyikét, a káp­talant, megalakulásában tanulmányozzuk. Az a kérdés, hogyan jöttek létre a magyarországi káptalanok? Az esztergomi káptalan keletkezésére nézve maga az eszter­gomi prépost és káptalan 1397-ben egyértelműleg így nyilatkoz­nak: «Amennyire ők tudják és tudhatják, midőn szent István király az esztergomi egyházat érsekségnek alapította, ugyanakkor alapí­totta a káptalant is, úgy, hogy mind fejében — tekintve az érseki méltóságot — mind tagjaiban — tekintve a különbségeket — meg­alapította és javadalommal ellátta».3 Más szóval az esztergomi káp- 1 Szerző fölolvasta a Tud. és Irod. Oszt. m. é. decz. 18-án tartott ülésén. Szerk. 2 Karácsonyi János: Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. 160—164. 1. 3 «Idem praepositus et capitulum concorditer responderunt, quod sicuti ipsi solunt et scire possunt: quando dicta ecclesia Strigoniensis fuit fundata per beatum­ Stephanum regem in metropolitanam, eodem etiam tempore ipsum

Next