Katolikus Szemle 17. (1965, Róma)

1. szám - Békés Gellért: Mi az értelme a mise reformjának?

BÉKÉS GELLÉRT MI AZ ÉRTELME A MISE REFORMJÁNAK? Világszerte, ősi katedrálisoktól külvárosi kápolnákig és misz­sziós telepek vályogtemplomáig mindenütt, ahol római szertartás szerint mondják a szentmisét, nagyböjt első vasárnapján a latin szavak mellett a nép nyelve is felhangzott az oltárnál. Maga ez a tény még nem valami rendkívüli esemény, hiszen a pap eddig is a nép nyelvén prédikált s — általában — a hívek sem latinul, hanem a maguk nyelvén imádkoztak és énekeltek a szentmisén. Ami mégis szokatlan és újszerű, az a híveknek magában a mise szertartásában való aktív részvétele. Vasárnap és ünnepen ezen­túl már nemcsak a prédikáció és a nép éneke, s nem is csak a lecke és az evangélium szól honi nyelven, hanem a mise több más ősi szövegét is, mint a Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei, a pappal együtt anyanyelvén mondja a nép. Nem egy hívő, akinek gyermekkora óta szívéhez nőtt a latin mise « misztikuma », talán idegenkedve fogadja ezt az « újítást » s úgy érzi, hogy a közösen mondott szövegek zavarják áhítatát. Másoknak viszont — s ez a többség — jól esik, hogy az egyház tudomást vesz róluk, s hogy nem kell többé tétlenül, félig-meddig szórakozottan álldogálniok egy idegennyelvű szertartáson, ahol, ha meg is hallgatják a prédikációt s támad is néhány istenes gondolatuk, voltaképpen nincsen kapcsolatuk azzal, ami az oltá­ron történik. A mise reformja éppen ezekért: a nagy többségért van, s az a célja, hogy megteremtse a kapcsolatot a pap és hívő, az imádkozó ember és a mise áldozati cselekménye között. Ez valójában nem is újítás, hanem a keresztény istentisztelet eredeti formájának visszaállítása, a szertartásoskodástól való megszaba­dulás és alkalmazkodás korunk lelki igényeihez. Már a szent X. Piusz pápa is sürgette: « Ne imádkozzatok a szentmisén, hanem imádkozzátok a szentmisét ». S azt sem akárhogyan, hanem mint egyházi közösség, mint Isten házanépe és királyi papsága (1 Péter 2, 9), akik tudatosan és cselekvően vesznek részt főpapjuk, a megváltó Krisztus Istent dicsőítő és embert megszentelő áldo­zatában.

Next