Kecskemét és Vidéke, 1889. január-november (1. évfolyam, 3-39. szám)
1889-11-21 / 38. szám
X. évf oldala. 33. szám. IKrecssemét, 1333. JLGTrercmber 21- közművelődési heti közlöny. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadóhivatal: 1’. tized, Viirjunfccau 235. sz. Minden pénzbeli küldemény ide czimezendő. Előfizetési ár: Egész évre 5 frt — kr. Félévre . . írt. 50 kr. Negyedévre 1 frt 25 kr. Egyes szim ura 151 kr. Elntzethetni bármely postinlimitalnál. Felelős szerkesztő és kiadó - tulajdonos : NAGY IMRE. Hirdetések és nyílttéri közlemények jutányos árakon számíttatunk. 15 élven díj 20 kr. minden beiktatás után. Szerkesztőség: IV. tized, varjú-utcza 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adatnak vissza. Néhány igaz szó iparunkról. A párisi kiállítás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legféktelenebb, legrontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azon nemzeteket, melyek ezen eszközöket céljaik elérésére használni tudják. Nehéz az átalakulás, de e nélkül el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúny kacaja között. Dicstelenül nem erőszakos halállal, Hanem sorvadás okozta végelgyengülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban hős tettekre lelkesítő a haldokló vitézt, fel a földbirtokos curiájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem acél, de papír fegyverekkel. ■ Újabban ugyan divattá lett az iparról beszélni és írni. Az iparra buzdítani a szegény embereket. De azért mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság, minek kövtetkezményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, bíróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát, ha Csak módja van, vagy ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kívánja neki azon társadalmi sínylődést, melyben ő maga átküzdi életét, így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény emberektől, kiknek legvagyonosabbjai más pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirágzás, lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kívül, és van valami gondolatja , nem-e kénytelen honi pártolás hiányában külföldön keresni támaszt? Ott érvényesül, mégpedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövidülésére, kárára és kizsákmányolására, mert ittthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hivatalnokainak idejét is inkább más mindenfélére, mint a fölöslegeseknek tartott remek találmányok beható tanulmányozására használja. Így folyik ez nálunk régóta és marad minden a réginél, talán addig, amig majd késő lesz a mulasztások fölött elmélkedni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul, mert hiszen ott hivatalosan nem voltunk képviselve, ámde tekintem ősziparunk fejlődésének fokát s megállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, amink van, még az sem igazán magyar, mert az szinte kizárólag idegenek nyújtják, művelik Magyarországon; míg a magyar faj gyermekei majdnem tüntetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tartanák. Ámde e botorság mindenkit, aki az ipart, műveli, érzelmeiben nagyon sért, az lenézés, kisebbítés. Elég, ha előveszszük a budapesti gyárosok névsorát, ott látjuk az iparosok mily csekély töredéke bir magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy legújabban magyarosított név, vagy pedig legszegényebb csizmadia, esetleg kovácsműhelyt nevezi magáénak. A vagyonosabb iparosok többnyire idegenek, akik csak ideig-óráig nevezik ez országot második hónuknak, de bizonyára nem osztoznak annak örömében és bánatában. Mihelyt pár forintot szerzett e téren, zsémbelve az aristocrata magyar szellem ellen, viszi magával munkájának eredményét régi hazájába. De hány van ezek között nem végzett akadémikus, de csak olyan is, ki az ötödik középiskolát elvégezte? Mit várhatunk, mit remélhetünk ezen osztály