Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-05-16 / 1. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke A városi költségvetés. E hónap 12-én, szerdán délelőtt kezdte tárgyalni a törvényhatósági pénzügyi szak­bizottság a város folyó évi költségelőirány­zatát, melyet a háztartási számvevőség állí­tott egybe, s a bizottság tagjai közt előze­tesen kiosztatott, a mellékletek szövegét tar­talmazó füzettel együtt. Maga a bevezető jelentés kiemeli, hogy a költségelőirányzatban foglalt számítások ingatag alapokon állanak, mert a város szük­ségleteivel szemben jelentkező árhullámzások a biztos számításokat lehetetlenné teszik. Egyébként is ingatag alapon áll a költ­ségelőirányzat, amennyiben a költségvetési egyensúlyt a vörösök által okozott tizenegy millió kár, a román megszállás által és a múlt évi devalválás által okozott károkkal együtt felborította és a várost sokkal rosz­­szabb helyzetbe hozta, semhogy a­ pénztári egyensúly helyreállottnak volt tekinthető. A most bemutatott költségelőirányzat azért is kifogás alá esik, mert ez a munkálat még a tél elején készült, amidőn még a pénzügyi szakbizottság albizottsága munkáját meg nem kezdte, melynek eredményekép pedig azóta már majdnem húsz millió értékű föld adatott el, mely nagy tőke fele kész­pénzben befizetendő, fele pedig 6 százalékos kamat mellett törleszthető. Ez a nagy tőke­­követelés mindenesetre nagyban módosítja a költségvetés illető tételeit. Hasznos és szükséges munka azért az törekvés, mely a költségelőirányzat egyes tételeit a valóságnak megfelelőleg igyekszik módosítani, s ez ugyancsak ráfér a kérdéses munkálatra, mert abban egyébként is a téve­dések egész sorozata található. Még jobbnak ígérkezik azonban az a munka, melyet a pénzügyi szakbizottság abban az irányban kezdett meg, hogy ne csak a fennforgó és a tényleges állapotnak meg nem felelő téve­déseket igazítsa helyre, hanem megfelelő intézkedések által a fennforgó állapotokat megjavítsa. Más szóval a városi gazdálkodást helyesebb irányokba terelje. Mindenesetre ebben fekszik a dolog veleje. Nem lehet a mai állapotokat tovább tűrni, midőn a közel hat millió deficittel szemben 700 százalékos pótadó kivetésének veszélye fenyegeti a város adófizető lakos­ságát, ha megengedi, hogy a városi pénz­ügyi politikai tisztán az adóztatás módozatára támaszkodjék. Midőn a városnak 55,000 hold földje van, melynek kezelését úgyszólván egy tanácsnokkal és egy gazdasági intézővel igazgatja; midőn a mondott rengeteg va­gyont képező földekből 27,000 hold átlag 40 korona, részben 79 korona, s utóbb 92 korona holdankénti haszonbérért van kiadva, szégyen volna ezeken az állapotokon egy ilyen vagyonú városnak nem tudni segíteni, hanem a legsilányabb várospolitikához, az adó­emeléshez fordulni. Avagy fentartható e tovább az az álla­pot, hogy amint a költségvetésben foglal­tatik, a városnak 32 kisebb-nagyobb bér­háza 41,000 koronát jövedelmez és ezekre a kiadás több mint 48,000 korona, pedig a fentartási költségből egyre-egyre alig esik másfélezer korona, holott nem egy ház van, melynek javítására 4­5,000 koronát elkölt­­hetünk, sőt minden bizonnyal többet is el kell költenünk. A lehetetlen állapotok felsorolását nem folytatjuk, mert látható már a fentebbiekből is, hogy hiába van a városnak rengeteg vagyona, a jó vezetés nélkül a pénzügyi zavarok miatt elmerülni kénytelen. Szakítani kell egyszer már azzal, hogy mindenki az újabb igényeket terjesztők és szép vívmányokat ígérők beszédeire hallgat. Aki ígérni mer, tudjon a fedezetről is gon­doskodni, s azért a legelső kívánalom a pénzügyi helyzet rendezése. Erre kell fektetni a fősúlyt. Csak a mód legyen meg, a pénzt elkölteni majd csak tudja más is, nemcsak az, aki azt a legszebben ígéri! Helyes és hasznos munka tehát, amit a pénzügyi szakbizottság most megkezdett, főleg pedig helyes azért is, mert minden egyes tételt behatóan vesz bírálat alá, s nemcsak a szükségletet állapítja meg, ha­nem jelentéseiben rámutat azokra az intéz­kedésekre is, melyek a helyesebb gazdál­kodás vagy a közérdek szempontjából szük­ségeseknek mutatkoznak. Egyelőre ezeket tartottuk szükségesnek elmondani. A bizottsági tárgyalások alkal­mával felmerülő reformokról más alkalommal referálunk. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. KB V Dj RM M » Hazánk jövője. Hazánk az ántant által ránk kényszeri­­tett béke folytán olyan földrajzi határok közé szoríttatott, melyen belül a magyarság élet­­feltételeit meg nem találhatja. A független nagy és kis népek államiságát, nyugodt meg­élhetését megfelelő hegy, lapály, folyó rend­szere, tengere, gyarmata biztosítja. A fejlett ipari világban a népek hatalmát, a tenger­partok hoszúsága szerint értékelik. Tőlünk, még nem tisztázott okok miatt, műveletlen silány népek elraboltak mindent. A magyar nép zöme kevésbbé termékeny lapos föld­területre zsugorodott össze. A háborúnak ezt az eredményét véve alapul, mellékes, hogy a békeszerződést aláírjuk e vagy sem, mert a kényszer, amellyel szemben állunk, jog­­feladást nem vonhat maga után. A forduló­pont a béke aláírása után kezdődik. Bízva nemzetünk életképességében és szellemi fen­­sőségében, meg vagyunk róla győződve, hogy az út jobbra fog vezetni. Az átmeneti idő alatt a nemzetnek ren­delkezésére álló földből kell kiaknázni min­dent, ami megélhetéséhez szükséges. Nagy társadalmi átalakulások előtt mindig felmerült a mezőgazdasági kérdés s ez az átalakulás befejezéséig a legfontosabb kérdés volt. Ná­lunk ez sokkal indokoltabb, mint bármikor és bárhol, mert egyelőre egyedüli megél­hetési forrásunk a föld terménye és az élni akaró nemzetre nézve nem lehet közömbös, hogy kiknek kezén van a föld, mely az adott viszonyok között hivatva van pótolni mindent. Tespedt, fáradt, kiélt generációk bármily jog­címen szerezték a földet, a termelést nem biztosíthatják. Meg kell szüntetni tehát azokat az aka­dályokat, amelyek a jogos és természetes átszármazást gátolják és intézményesen kell biztosítani, hogy munkás, magyar, keresztény kezekbe kerüljön a föld. A mostani birtokreformtervezet ebből a szempontból nem szolgálja a nemzet érdekeit. Nem szolgálja hazája érdekeit és egyoldalúvá válik, aki a tisztességes ipar és kereskedelem elé gáncsot vet és a különböző foglalkozású osztályokat összeveszíti, mielőtt az ország újjáépítéséhez hozzá fogtunk volna. Minden foglalkozásnak megvan a maga szükséges­sége. E belátás hatása alatt nyitjuk meg e rovatot, hogy minden hazáját és városát sze­rető magyar embernek alkalmat adjunk arra, hogy szebb jövő érdekében tudását, vélemé­nyét a nyilvánossággal közölje, gyümölcspiacról. A gyümölcspiacon megjelent az idény legkorábbi gyümölcse, a májusi cseresznye. Kezdődött kg.-ként 30 koronás árral, de most már 10—11 koroná­jával is lehet kapni. A termés mennyisége nemcsak a helyi szükségletet elégíti ki, ha­nem kivitelre is jut. A gyümölcsforgalom lebonyolítása szempontjából nem helyes a a városnak ama intézkedése, amely megtiltja a kereskedőknek, hogy a gyümölcsöt 8 óra előtt megvegyék a termelőtől, abban a h­i­szemben, hogy a fogyasztó így olcsóbban jut gyümölcshöz. A helyi fogyasztó csak 1—2 kg. gyümölcsöt vásárol. A termelő, aki na­gyobb mennyiségű gyümölcsöt, visz a piacra nincs berendezkedve arra, hogy kisebb meny­­nyiségben árusítsa el a gyümölcsöt, sőt annyi ideje sincs, hogy 2—3 órát, a 8 órai határ,­időt bevárja, míg a kereskedő, kofa vásárolhat. A termelő siet ki gazdaságába, a termelés munkáját végezni. A kereskedőnek a reggeli órákban gyorsan kell csomagolni, hogy a vasúti szállítástól el ne késsen. Célszerűnek tartanák, ha e rendelkezést a hatóság oda módosítaná, hogy azoknak a termelőknek részére, akik kisebb mennyiség­ I. szám. ben való szétosztásra is vállalkoznak, külön helyet jelölnének ki, a kofák és kereskedők már a kora reggeli órákban vásárolhatnának a termelőtől. Több termelő. Dr. Kiss Béla ügyvéd gyilkosainak tárgyalása. Két nap óta szenzációs tárgyalás folyik a törvényszéken. A gyorsított ügyek büntető tanácsa Rág Miklós tanácselnök vezetése alatt most ítélkezik Pintér János és 15 társa felett, akik gyilkosság és rablás miatt állanak bíráik előtt. A bűnesetet a kir. ügyészség vádindít­­ványa a következőképen állapítja meg: A múlt év április 24-re virradó éjjelen Wachtler Mihály mintegy 25 embert összeszedett a felfegyverzett munkásosztályból, s azokat az autó­garázs előtt összegyűjtötte; ismertette velük, hogy ő teljhatalommal van felruházva s amit ő parancsol, azt meg kell tenni és ha azt mondja, hogy itt van apád, lődd le, azt is keresztül kell lőni. Ezen utasítások után Wachtler parancs­noksága alatt kivonultak dr. Kiss Béla szőlő­beli lakására, természetesen fegyverrel, gép­puskával és kézigránáttal felszerelve. Előbb az úrréti iskolát kutatták át, majd átmentek dr. Kiss Béla tanyájára. A tanyát körülvették és Wachtler az álmából felvert Kiss Bélát letartóztatta, kocsiába befogatott, arra fel­ültették a banda egy részét, a többiek pe­dig a kocsi után néhány lépésnyire kisérték dr. Kiss Bélát, akit azután a tanyától 3 — 400 lépésnyire Wachtler parancsára Panca Kovács István és mint kiderült Horvát Döme két fegyverlövéssel agyonlőttek. Mindkét lövés feltétlenül halálos kimenetelű volt, mert az egyik a hasüreget roncsolta össze, a másik pedig a lapocka csonton hatolt be és belső elvérzést okozott. Jellemző a banditák állatiasságára, hogy Gubányi Mihály a haldokló, hörgő Kiss Bélát, ízetlen tréfák között, két ízben is megpofozta, majd felhajtottak a kocsira és később az autóra, mint­ egy zsákot. Maguk a főbűnösök nem állanak a bíróság előtt, mert Wachtler Mihály és Hu­szár János megszöktek. Pancza Kovács Istvánt, Kósa Lászlót, Horváth Dömét, Kurucz Józsefet és Gabányi Mihályt a helybeli fogházból ismeretlen helyre elszállították. A pénteki tárgyalás nagyobbrészt a vádlottak kihallgatásával telt el, csak a dél­utáni órákban került a sor néhány tanúra és az orvosszakértőre. Ma a tanúk kihall­gatása folyik, a perbeszédekre úgy látszik csak a délutáni órákban kerül a sor. T­effeff­on­ T­ávirat. — Budapesti tudósítónk jelentései. — — Budapest. (Legújabb). Szombaton délelőtt 11 órakor a Kisgazda és Nemzeti Egyesülés pártjának kiküldöttei tanácskoz­tak, hogy a politikai váltságot, ha lehetsé­ges, békés megegyezéssel megoldják. Ugyan­csak ez ügyben a Nemzeti Egyesülés pártjának intézőbizottságát ma 12 órára hívták össze. Még a mai nap folyamán miniszteri tanács fog összeülni, amely a békés megegyezést sankcionálni fogja. Ha azonban megállapo­dás nem jön létre, a kormány el fogja hatá­rozni lemondását. Budapest: Soós Károly tábornok honv. miniszter pénteken délután Szombathelyről Sopronba érkezett az ottani helyőrség meg­szemlélésére. Krisztiánia, Moszkva külvárosában a katonai lőszerraktárak felrobbantak, a de­tonacio mérföldekre hallatszott el. Több kül­város lángokban áll. Valószínű, hogy a bolseviki uralom végnapjai már meg vannak számlálva. London. (Legújabb.) A lengyel-ukrán hadsereg előnyomul Trockij frontja ellen. Nagy eseményeknek nézünk elébe.

Next