Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-08-01 / 64. szám
2. oldal, Kecskemét és Vidéke a hárommal. Igen,, mert szülővárosa akkori vezető férfiai hamar felismerték benne az alapos készültségű, komoly, lelkiismeretes és minden közügyért dolgozni is kész munkaerőt. Örültek tehát és megnyugodtak, ha az egyházi, városi és társadalmi közintézmények munkásai és vezetői közé megnyerhették. És amint a közönség egyre jobban megismerte, amint közbecsültetése és tekintélye egyre nőtt, ezek a „becsületbeli munkák“ vagy mint a régiek mondták, „nobile officiumok“ is egyre szaporodtak. Évtizedeken át ráillenek azok a szavak, melyeket a latin életrajzíró Themistoclesről mond: „Nulla res maior sine eo gerebatur“ (egyetlen fontosabb ügy sem tárgyaltatott nélküle). És Dömötör Sándor vállalta ezeket a nobile officiumokat és sem időt sem fáradságot nem kímérve, szentelte nekik munkaerejét. Tette pedig ezt abból a kötelességérzetből, amely az ő, föntebb már jelzett főnként életfelfogásából eredt. Látható szeretettel áldozta idejét és és munkáját az iskolaügyeknek részint azért, mert piarista korában maga is tanárkodoa, legfőképpen azonban azért, mert a nevelés-oktatásnak nagy erkölcsi, nemzeti és kulturális fontosságát senki nála jobban át nem érezte. Félévig volt tanár a helybeli ref. jogakadémián. A községi iskolaszéknek első megalakulásakor ő lett a jegyzője és mint ilyen, ő készítette az első terjedelmes jelentést Kecskemét népoktatásügyének akkori állapotáról. Majd évek során át (10 évig) volt a községi iskolaszék elnöke, tagja pedig 30 éven át. Én tanúbizonyságot tehetek róla, mily sok időt töltött el iskolaszéki és tanügyi bizottsági üléseken a községi népiskolák ügyeinek intézésével és azonfelül is hányszor tanácskoztunk órákon át azon, miként lehetne a város ugyancsak elmaradt népoktatását minél gyorsabban és külsőleg - belsőleg minél alaposabban fejleszteni. A tanügy és általában a közügyek terén végzett közhasznú munkásságáért királyi kitüntetésben is részesült, amennyiben 1901-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta. Talán itt van leginkább helyén, hogy az ő jótékonyságáról is szóljak. Mert az említett nobbile officiumok betöltésére fordított idő és munka, ha a kérdés mélyére tekintünk, tulajdonképpen a közügyek részére való adakozás. Közismert az a jótékonyság, melyet áldott szivü népével egyetemben egész életén át gyakorolt. Pénzbeli adományait pedig, melyeket helyi és országos közművelődési, jótékonysági és hazafias célokra áldozott és áldoz folytonosan, bajos, volna elszámlálni. Dömötör Sándor azon ritka férfiak közül való, akik mindazt, amit a társadalomtól kaptak, kamatostul vissza is fizették neki. Szülővárosa politikai mozgalmaiban is tevékeny részt vett, sőt évtizedeken át vezető szerepet is vitt. Tette ezt megint kötelességérzetből. A közügyek terén való munkásságának nagy és látható köre mellett színpompájukkal és melegségükkel tűnnek fel életének azok a szűkebb, diszkrét körei, melyekken belül szirénik-lelkének nemes vonásai ragyogó fénnyel tündökölnek: baráti, vallási és családi élete. Az ő barátsága nem azokhoz a virágokhoz hasonló, melyek rikító színeikkel csalogatják a rovarvilágot, de amelyek virághullás után elhagyatottan állanak. De az barátsága olyan, mint a kertnek, vagy a ligetnek hatalmas lombozatú fája, mely alatt egyaránt húzódunk meg napfényben és zivatarban, mely alatt nem egyszer vidám órákat is töltünk és amelyre mindig büszkeséggel és hálás szerettel tekintünk. Szóval bensőbb barátaihoz való viszonya klasszikus példája az olyan barátságnak, mely csak a valódi jellemek tulajdonsága. Vallásossága a legmélyebbek és legtiszteletreméltóbbak közül való, amit életemben láttam. Egyháza igazait szolgálni és védeni mindenkor kész. De senkit vallásáért nem bánt. Vallási külső szertartásokhoz is ragaszkodik, de mégis legfőképpen „lélekben és igazságban“ imádja az Istent. Innen van, hogy neki a vallás a megnyugvásnak, a vigasztalásnak és a bölcsességnek kiapadhatatlan forrása volt mindig és ma is az. Családot 1871-ben alapított. Feleségül vette Kecskemétnek akkor egyik legszebb leányát Bakuié Borbálát s ezzel megteremtette azt a valóban szép és boldog családi életet, mely ritkította párját. A bájos fiatal asszony vallásosságban, jószívűségben és kötelességérzetben vetélkedett férjével. Ez a lelki harmónia, párosulva a fiatal asszony vidám kedélyével, háztartási ügyességével és férje iránti mély vonzódásával, oly kedvessé, meleggé és vonzóvá tette a családi életét, hogy Dömötör Sándor teljes boldogságát föltalálta benne. Jöttek a gyermekek. A ház élénkebb lett. De a családi élet bensősége nem változott. Aki ezt közelről láthatta, bizony egy kis földi menyországot látott. Megérték gyermekeik szányra kelését, családalapítását is. Hanem azután szomorú napok is következtek: Dömötör Sándor elvesztette 1899 ben áldott nejét, 1916-ban pedig annyi szép tehetséggel megáldott legidősebb fiát, Sándort. Azóta megmaradt gyermekeiben, unokáiban és a lankadatlan munkában talál megnyugvást, azután meg szeretteinek sírjának látogatásában, melyhez gyakran elviszi nemcsak kertjének virágait, hanem szivének felejteni nem tudó érzelmeit is.* És most, midőn leteszem tollamat, szinte hallom, amint mondod kedves barátom : „Ha ezért ünnepeltek engem ? Mindez semmi, nem érdem, mert hiszen kötelességem volt, amit tettem!“ Nem szállunk veled pörbe. De azt nem tilthatod meg, hogy mi tisztelőid, polgártársaid, szülővárosod büszkén mulathassunk rád, mondván: „Íme egy derék férfiú, akihez hasonlót sokat adjon Isten a mi szerencsétlen hazánknak !“ Tudtára adatik mindenkinek. Kilóg a lóláb. Ez nagyon csúnya lehet, gondolja magában a nyájas olvasó. Pedig úgy van. Bizonyos uraknak és úri köröknek nagyon fájhatott, hogy külföldön nem óbégathatnak fehér terrorról, zsidóüldözésekről és más jóról. Mert hiszen a „menekült“ népbiztosok is, meg ezeknek csábosaik is, a fehér terror dühöngésében bízva, remélték, hogy majd a románok ismét besétálnak és az „üldözött fajt“ ismét régi jogaiba ültetik vissza. És most szomorúan kell látniok, hogy mindebből nem lesz semmi, mert az ántant rájött a hazugságokra és nem hisz már a zsidóknak. Néhány nappal ezelőtt francia urak jöttek Budapestre tárgyalni a magyar kormánnyal. Erre az alkalomra okvetlenül be kellett mutatni a vendégeknek egy kis „fehér terrort“ kóser kiadásban. Megrendezték hát az ismerős verekedéseket a Lipót-körúti Club-kávéházban. De ugyan ki fogja azt elhinni, hogy az ébredők csinálták volna az egészet. Hiszen ilyen csak a hazájuk ellen áskálódó fajtestvéreknek használ. Nem nehéz tehát megtalálni az összefüggést. Vaknak kell annak lennie, aki itt meg nem fogja látni a kilógó lólábat! h. Gy. Rövid hirek. A török békét ma vagy holnap aláírják. — Pozsonyban a cseh megszállás alatt működő magyar jegyzők kongresszust tartottak, melyen kimondották, hogy nem ismerik el a cseh államiságot. — Ferdinánd oláh király Belgrádba készül a jugoszláv-román szövetség előkészítése végett. — A Skodagyárban nagy robbanás történt, melynek eddig húsz halottja van. — Az a hir, hogy Varsót a lakosság és a külföldi missziók elhagyták volna, teljesen alaptalan. — Az orosz vörös kormány el akarja halasztani a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. — Nem osztják ketté Pest megyét. — Törvényjavaslatot terjesztett be Karafiáth államtitkár a testnevelés reformjáról. — Megkezdték a perbeszédeket Strausz István ügyében. — Az uzsorabíróság aug. 1-én megkezdi a működését. — Interpellált Bottlik a Lipótkörúti tüntetés ügyében. — A Labdarúgó Szövetség megtiltotta a professzionista és a NAPI HÍREK. Naptár: 1920. évi augusztus 1. vasárnap. — Róm. Kath. Péter. — Protestáns: Péter. — Görög-orosz : 1920. július 19. Diusz. — Napkelte 4 óra 38 perc, napnyugta 7 óra 34 perc. Időjárás: A központi meterologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható , változó. — Egyháztanácsi ülés. Folyó hó 2-án, hétfőn d. e. 10 órakor a róm kath. egyháztanács ülést tart. Tárgy: 1. Építési felügyelő és iskolaorvos választása. 2. Az alkalmazottak segélyezése. 3. A zárda és az iskolák felszerelése. 4. Folyó ügyek. — Az Árvizsgáló Bizottság hétfőn d. u. 4 órakor ülést tart. — Porciunkula búcsú. A sz., fér. rendiek templomában augusztus 2-án tartják, még a vidék részéről is, a nagy érdeklődésnek örvendő porciunkulai búcsút. Ez alkalommal az ünnepi sz. misét 8 órakor P. Faragó Fábián zárdafőnök celebrálja, utána dr. Balanyi György kegyesrendi tanár tartja az ünnepi sz. beszédet. — Az Amerikából hazajöttek besorozása. A honvédelmi miniszter elrendelte az Amerikából hazajött, vagy ezentúl hazaérkező 1895—98. évfolyambeli születésű férfiak besorozását. — Az Angolkisasszonyok róm. kath. tanitónőképzőintézetének növendékei iskolai értesítőjüket vasárnap a 8 órai szentmise után átvehetik. — A katonai ellátásban részesülő nem ténylegesek özvegyei és árvái felhivatnak, hogy a katonai nyilvántartó hivatalban augusztus hó 10-ig, (Ó-kollégium, földszint balra a kapu alatt) feltétlenül jelentkezzenek, mert a későbbi jelentkezők az ügykezelés nehézségei miatt csak hosszú idő múlva fognak illetményeikhez jutni. A kenyér új maximális ára Budapesten. Az új lisztárakat megállapi kormányrendelet alapján a fővárosi tanácsa a kenyér legmagasabb árát kilogrammonként a következőkben állapította meg: a barna kenyér ára 5, korona, kevert fehér kenyér ára 13 korona. Étkezőhelyeken kiszolgált 4 dekás kenyéradagok ára barna 40 fillér, kevertfehér korona 30 fillér. Az új árak valamivel magasabbak a régieknél. Itt említjük, hogy ezen árakon a kormány által később megállapítandó időtől kezdve csak azok kapnak kenyeret, kiknek évi jövedelme a 25.000 koronát meg nem haladja. — Előadás a katonáknak. Pénteken este szép számú hallgatóság nézte végig az előadást, amelynek keretében Katona József költő életét és Bánk bán drámájának szereplőit és történelmi vonatkozásait, a második képsorozatban pedig Amerikát ismertették néprajzi és történelmi keretben. Az előadás előtt és közben Pongrácz főhadnagy adott elő zongoradarabokat. Kívánatosnak tartandók, hogy ezeket az ismeretterjesztő előadásokat minél többször ismételjék meg, hogy ily módon a kaszárnyát is belevonhassuk abba a nagy harcvonalba, amely tanult, értelmes magyarságért tör előre. — Iparostanonciskolai bizottság gyűlése. Péntek délután a szakirányú iparos tanonciskolai bizottság ülést tartott, amelyen az intézet új szervezeti szabályrendelet tervezetét tárgyalták Györffy Balázs elnöklete alatt, aki az iparostanuló ifjúság vallásos nevelésére a jövőben a legnagyobb súlyt kívánja helyezni. A bizottság még az ipariskolánál szervezendő két új rendes tanári állás betöltésével is foglalkozott, amelyre okleveles polgári iskolai tanárt esetleg szünidei tanfolyamokon képesített tanítókat választana. A bizottság e tárgyban és a pályázat kihirdetése miatt a várost mint iskolafentartót felkeresi. N TI fégi hogy más Hiválag, kard megk Első Szeg 64. «zám. patok alakítását. — A Tisza-bűnügy főtárgyalása hétfőn megkezdődik. Kétszáz tanút hallgatnak ki. A tárgyalás előreláthatólag szeptember közepéig tart. — Rubinek Gyula a fővárosi iskolák államosítása ellen nyilatkozott. Hova megyünk vasárnap ? per 9 Mahertbe! l és Jól m Sza stbmes Elsi Sze A I. ság ati, W •E Kec nag den tér pák troll üves 1-tő kom milt egy kére a nnyo: szol BG Úgy tény gy.