Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)

1920-11-21 / 157. szám

157. szám. e­fl kecskeméti menekülteket, vagon­lakókat elhelyező és segélyző bizottsága. Pénzbeli adományok: Kecskeméti Leszámí­toló és Pénzváltó Bank 10.000 K, Országos Központi Hit. Szöv. (Bpest) 500 K, Kecske­méti Szöv. Áruforgalmi R.­Társ. 200 K, Kecskeméti Takarékpénzt. Egyes. 10.000 K, Rosenauer Lajos 100 K, Zilzer Adolfné 100 K, Gütlinger József 100 K, dr. Wagner Béla köjegyző 500 K, Kohn Béla 100 K, Csorba László 200 K, I. L. 60 koronát. Fuvarosok: Csősz Péter szövetk. igazg. 1 fuvar, Deim Gusztáv 1 fuvar, Duna-Tiszaközi R. Társ. 1 fuvar, Délp. várm. kat. par. 1 fuvar, Tóth Zsigm­ond tkp. fők. 1 fuvar. Élelmiszert adott: Musei Jánosná 10 kg. alma, 1 kg. szalonna, 2 kg. bab, 30 kg. liszt, 50 kg. krumpli. Csősz Péter 70 kg. burgonya, 5 kg. bab. K­fl Keresztény Munkások Szövetkezete értesíti a munkásokat, hogy a burgonya­osztás megkezdődött. A befizetések a szövet­kezeti boltban, kiosztás Burga u. 14—16. szám alatt történik, szakszervezeti és részvény­­­könyv felmutatása ellenében. Az igazgatóság. — Nem kell dohány a gazdáknak. Mint ismeretes, az őszi munkálatok sikerének elő­mozdítása érdekében a kormány többmillió csomag dohányt biztosított a termelőknek a gazdasági munkások közt való kiosztás cél­jára. A szétosztást a gazdasági egyesületek megkezdték, mert a gazdák annak idején nem vették igénybe a kiutalt dohánymennyiséget.­­ A U­tozgóképházban hétfőn pontosan egynegyed 5 órakor Huber Elzi, az öt éves művésznő táncelőadása a vagonlakók javára, 6 és 8 órakor, továbbá kedden az „Újjá­születés“ című, ez évi első Hollay Kamilla film, a magyar kinematográfia egyik legszebb sikerű produktuma kerül bemutatásra. Hollay ma a legünnepeltebb magyar mozicsillag­ a szereplésével készült filmsorozat fenti, első példánya, mely most ősszel készült el, óriási sikert aratott. A kép az emberi szervezet megújhodásának problémáját szenzációs cse­lekményben tárgyalja. Szerdán, csütörtökön a „Burlingtoni jaguár“ lázas izgalommal várt 11-ik része következik, a hét végén pe­dig a királyi pompa fényében ragyogó gá­láns udvari történet, a „Barberina táncosnő“ lesz műsoron. — Élesztőhiány. Időnkén­t előforduló mizéria Kecskeméten az élesztőhiány. Jelen­­leg sem lehet a városban sehol élesztőt kapni. Több kereskedőnél érdeklődtünk en­nek az oka iránt és azt a választ kaptuk, hogy a budapesti zsidógyárosok nem külde­nek vidékre élesztőt, hanem ügynököknek adják Budapesten, így csak ritkán és akkor is kis mennyiségben jut élesztő a vidéki ke­reskedőknek.­­ A kiviteli illetékről szóló intézkedé­seket a pénzügyminiszter egy mai rendele­tével kiegészíti. E szerint a köles és hajdina­kása métermázsája 200 —200 korona, a szalámi métermázsája után 2400 korona kiviteli illetéket kell fizetni.­­ Nem dolgozik a gyufagyár. Az Első Kecskeméti Gyufagyár R.-T. hétfő óta kény­telen üzemet szüneteltetni a szénhiány miatt. 150 munkást bocsájtott el a gyár. Az üzem valószínűleg a jövő héten fog megindulni, mert kilátás van arra, hogy akkorra kap a gyár szenet. A és közalkalmazottak beszerzési cso­portjának vezetősége felkéri az intéző bizott­ság tagjait, hogy a folyó évi november hó 20. napján délután 4 órakor a kir. törvény­szék I. emelet 50. ajtószámú hiv. helyiségében megjelenni szíveskedjenek. —­él keresztény munkások szövetkeze­tének igazgatósága és felügyelő-bizottsága folyó hó 21-én vasárnap délután 2 órakor ülést tart, melyre ezúttal a tagokat tisztelet­tel meghívja az elnökség. — Engedély nélkül mért ki bort. A ki­­hágási büntetőbíróság 200 korona pénzbün­tetésre ítélte Haspil Mórné Gáspár András­­utca 7. szám alatti lakost, aki iparengedély nélkül mért ki bort. — Szérumot tartalmazó küldemények ajánlott árumintaküldeményekben és levelek­ben a kereskedelemügyi miniszter egy mai rendelete értelmében Görögországba szaba­don küldhetők. — Ítéletek. Két ügyben hozott ma íté­letet a kir. törvényszék. Kerekes Annát, aki október hónapban a vasúti állomáson Pará­­diné kecskeméti lakos kosarából szövetet lopott el, 6 hónapi börtönre ítélték, melyből 4 hetet a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. Mukus Józsefné két rendbeli lopás miatt volt elítélve. A törvényszék ma össze­vonta az ítéleteket és Mukusné büntetését 8 hónapi összbüntetésben állapította meg. A Röntgen­sugár, a tüdő, a szív, a gyomor, a belek, a máj, a vese stb. belső­szervek megbetegedésében igen fontos vizs­gálati módszer; némely lép, ivarszervi és bőrbajoknál jóhatású gyógytényező; a töré­sek és ficamok helyének és milyenségének megállapításánál szükséges. Orvosi labora­tórium tökéletesen berendezve: köpet, bélsár, vizelet, gyomornedv, orr-, gége- és húgycső váladék stb. kémiai bakteriológiai és heroló­­giai vizsgálatához. Röntgen és orvosi labo­­ratórium a postaépületben az emeleten. Ve­zetők : Dr. Szarvas András és dr. Pályi Ilona. Kecskemét és Vidéke Csonka m­agy­arország — nem ország, Egész m­agy­arország — meneyország. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. Val­ó. A politikai helyzet. Budapest. A kormányzó pártokban több­féle mozgalom indult meg. Az egyik mozga­lom arra irányul, hogy a kormányt rekons­­tuálják és a kabinetből kimaradjanak azok, akik eddig nem állták meg a helyüket. Ez­zel a mozgalommal a pártok keresztény tag­jai egyetértenek, sőt szükségesnek tartják a kabinet minél előbbi átalakítását. A másik mozgalomnak az a célja, hogy a kormányzó párton belül tömörítsék azokat a képviselő­ket, akik világnézetileg és politikailag telje­sen egységesek és akik legkomolyabban fog­ják a kormányzó pártban vállalt kötelessé­güket. A pártvezérek egymás között eszme­cserét folytatnak, hogy a szünet után egysé­­ges kormányzó párttal folytathassák a kor­mány tervbe vett ipari, munkaügyi és alkot­mányügyi javaslatainak tető alá hozatalát. Ez utóbbi mozgalom képes lesz arra, hogy a jobb és bal oldalról számos felfogású képviselőt sakkba tartsa és a nemzetgyűlés komoly tanácskozásait biztosítása. SZÍNHÁZ ÉS MOZI. A tavasz előadására sűrű sorokban érkezett a kecskeméti operett kedvelő közön­ség. A régi darab egyes kétértelműségektől eltekintve, elég fehér. Abban az időben, mikor írták, nem is igen lehetett sikamlós dolgokkal a színpadra lépni. Hogy egyesek mégis tartáffel megbotránkozást éreztek, an­nak némely szereplő túlzása az oka. Ezen azonban nagyon könnyű segíteni. Nehezebb azonban az igazgatónak a dolga, akinek a különböző igények kielégítésének eltalálása körül valóságos tojástáncot kell járnia. A darabnak magán énekszámai alig vannak. A karok szereplésére van építve az egész. Ezek valóban szépen sikerültek. A zenekar is derekasan dolgozott. A betanítá­sért és rendezésért Takács Ágoston karna­gyot illeti a dicséret. A szereplők közül kivált Hampel Ilonka üde hangjával és ízléses játékával. Kissé erősen karikírozva adta Pataky az após sze­repét. Felekyné temperamentumos anyós volt. Bácsy Irén szépen táncolt. R. Tóth kissé kedvetlen volt. Véghelyi tüzesen játszott, saj­nos nem egyszer merész mozdulatokat hasz­nált. Burányi Albin lelkesen adta szerepét. Jók voltak a többi szereplők is. László Am­brus, Antal Ida, Sugár Lajos, Vetéssi Dániel, Kőrössy Zoltán, Kalma Béla és Máriaffy Otti a tőlük megszokott művészettel ját­szottak. A darabot általában sikerültté tették színészeink igyekvő játékaikkal. 3. oldal. a szinés­z heti műsora . Nov. 19-én: Tavasz. (Páratlan 29.) Nov. 20-án: Székely est. Nov. 21-én: d. u. Pacsirta. (Bérletsz.) Nov. 21-én: este Charlie nénje. (Áll. bérl.) fl mozi HETI MŰSORfI. Nov. 19—21.­Az ördög cimborái. Nagy­szabású attrakciókban bővelkedő dráma.­ Nov. 22—23. Újjászületés. Nov. 24—25. Burlingtoni jaguár II. Nov. 26—27—28. Barberina táncosnő. Nov. 29—30. mikor a szellő érik. Keleti marhavész! Közli: Flóris Rudolf m. kir állategészség­ügyi főfelügyelő. Megkondultak Csonka­magyarorszá­gon a vészharangok s hirdetik, hogy ismét nagy­­veszedelem fenyegeti kirabolt, kifosztott, tönkrement szegény, szerencsétlen magyar hazánkat. Lelki szemeim előtt látom a tatárjárás utáni azon képet, midőn IV-ik Béla király az éhhalálban elpusztult emberek csontvázai közt vigasztalta koldus népét s borzadva gondolok rá, hogy ez a sors vár szegény hazánk népére, ha a keleti marhavészt be­hurcolnák országunkba, mert ez a betegség futó­tűzként terjed ott, hova az behurcolta­­tik s hírmondója is alig marad a szar­vas­marha, juh, kecskének, szóval a kérődző házi állatoknak, mert száz közül legjobb esetben 2—3 darab marad meg, a többi pedig elpusztul. Hogyan szántja fel a gazda a földjét, ha nincs igavonó állatja ? Mivel táplálkoz­nak a csecsemők, ha nincs tej ? Honnan szerzünk húst élelemre ? Honnan ruházko­­dunk, ha nem lesz gyapjú s nem lesz láb­belink bőr hiányában ? Ez a veszedelem a román rablásnál is hatványozódottabb lenne s azt hiszem, hogy végveszedelem s elmondhatnánk mi is, hogy „Ez a harc lesz a végső“. Beláthatja tehát mindenki, hogy az ez ellen való védekezés létkérdésünk, így hát mindenki kötelességének tartja azt, hogy útán-útfélen az emberiséget oktassa arra, hogy mi módon kell védekezni a keleti marhavész ellen. Elsősorban a határszéli vármegyék la­kosságának volna lelkiismeretbeli kötelessége, hogy megszállott területről még ingyen se fogadjanak kérődző állatot el s onnan ne hozzanak be semmit, mert nemcsak az élő állat, hanem az állatoktól származó bőr, szőr, csont, sőt a fertőzött területről szár­mazott széna, szalma s rongyok is terjesztői a bajnak. A gazdák tartózkodjanak uj állat beszerzésétől, ha pedig elkerülhetetlen a vá­sárlás, úgy legalább 8—10 napig elkülö­nítve lóistállóba tartsák s netán a legcse­kélyebb megbetegülését látnák, úgy hala­déktalanul jelentsék be az I-ső fokú állat­egészségügyi hatóságnak, valamint a m kir. állatorvosnak, mert ha a bejelentést elmu­lasztják, úgy a legkérlelhetetlenebb bünte­tésben részesülnek a nagy kárukon felül. Röviden, dióhéjba összeszedve a keleti marhavész tünetei ezek: Az állat lázas, tehát igen gyakran iszik, bágyadt, étvágy és kérődzés hiányzik. Első nap székrekedés van jelen, de másnap hig rizslészerű, vércsikokkal tarkázott bélsár ürül ki. A szemhéjak megduzzadnak, közülök va­lamint az orrnyílásból is vércsikokkal tar­kázott válladék ürül ki, ez észlelhető a többi természetes nyílások váladékában is jeléül annak, hogy az összes nyálhártyák megbe­tegedettek. Pusztai tanítók,, kézbesítők, rendőrök és mindenki, aki tanyai néppel foglalkozik, kötelességének tartja felhívni a gazdák fi­gyelmét e kiszámíthatatlan veszedelemre, hogy elkerülhessük azt, mert eléggé meg­­bűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. Laptulajdonos és kiadó: Hu­no A­ria Nyomda és Lapkiadó R. T., Kecskeméten.

Next