Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-08-08 / 70. szám
Kecskemét, 1920 augusztus 8. Vasárnap I. évfolyam, 70. szám. ItuTusíts IIIérT FELELŐS SZERKESZTŐ: LETT JÓZSEF. előfizetési Arak ! Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon 135. Egyes szám I K. : : 9©. : : ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU, FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Kecskemét III., Arany János u. 6. sz. a rím. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Romok és sebek. Már maholnap egy éve, hogy a lelkiismeretlen vörös hóhérok uralmának helyébe a magyar nép uralma lépett. Szabad-e egy év után kérdeznünk, hogy tettünk-e valamit a magyarság jogos érdekeinek megvédésére? Szabad-e egy év után kérdeznünk, hogy az úgynevezett keresztény kurzus eltakarította-e a romokat és épített-e már valamit a régi romok helyébe, hogy ez a sok jóakarattal nekiindult keresztény kurzus begyógyította-e azokat a fájó sebeket, amiket szívtelen kalandorok ütöttek a nemzet testén ? Mert építést és gyógyítást vártunk a keresztény kurzustól, illetőleg annak a vezéreitől és kezdeményezőitől. Felemlítsem-e, hogy sok erőt, sok jóakaratot pazaroltunk el és az eredmény bizony csekély. Avagy talán nem látjuk-e a romok legnagyobb részét még mindig ott heverni, ahol a kommunizmus bukásakor voltak? Tettünk-e valami érdemlegeset abban az irányban, hogy a hallatlanul lesülyedt közerkölcsökön javítsunk? Fiatal gyerekek, serdülő leányok ijesztő módon züllöttek el a háború és az azt követő forradalmi idő alatt. A fiatalság nagy része hallani sem akar önfegyelemről, vallásról; sokaknak elérhetetlen és érthetetlen valami a tisztesség. Hát azt hisszük, hogy a keresztény kurzus puszta hangoztatásával, majd máról holnapra megváltozik a világ képe és a sok évtizedes mulasztást egyszerre jóvátehetjük ?! Szabad-e kérdeznünk, hogy mennyivel több a szegény néposztályok, főleg a munkásosztály bizalma az úgynevezett keresztény kurzusban, mint a zsidó uralomban? Mondhatjuk-e nyugodt lelkiismerettel, hogy a népet felvilágosítottuk a szocializmus és a kommunizmus mibenlétéről? A vörös uralom alatt és előtt mily bőséges alkalom nyílott hallani a felforgató tanokat és most miért nem oktatjuk ki a népet a jól értelmezett, azaz keresztény szocializmusról és a kommunista eszmék tarthatatlan voltáról ? Ebbéli mulasztásunkat máris ügyesen akarják kihasználni egyesek, akik azt hangoztatják, hogy a kommunizmus azért nem sikerült, mivel rosszul csinálták. Mintha bizony valamike is jól sikerülhetne az, ami az emberi természettel ellenkezik! Szabad-e kérdeznünk, hogy tettek-e azok valamit az ellen, hogy a kommunista uralom többé vissza ne térjen, akik ezelőtt egy évvel térden állva csúsztak kegyelemért? Hogy a gazdagok és tehetősek, akik a múlt nyáron félénken húzódtak meg elkommunizált birtokukon, tettek-e valamit a hallatlan nyomor és szegénység enyhítésére ? A sok eszem-iszom, a sok zsúr, és disznótoros vacsora közben gondoltak-e arra, hogy nem illik mulatni és rogyásig enni akkor, amikor ellenségeink utolsó vonaglásunkat lesik és ezen a kis Magyarországon tíz mulató és jóllakott mellett 1000 szegény és nélkülöző van. Mindez a vétkes mulasztás a keresztény kurzus jegyében történt volna? Ennyi jóakarat, ekkora felbuzdulás és oly csekély az eredmény; ugyan kinek a hibájából történt ez így? Úgy jártunk a keresztény kurzus jelszava alatt megindult alkotással, mint az az ember, aki nagy házat akart építeni, de előbb a ház kapuját csinálta meg. Mire azonban a kapuval készen lett, addigra alig maradt pénze, ezért csak egy kis viskót építhetett a kapun belül. Látta ezt Richelieu, a nagy francia államférfi, és tréfálkozva figyelmeztette a háziurat, vigyázzon, nehogy a háza a kapun szaladjon ki! így jártunk mi is ! Egyszerre annyi lett a vezér és annyiféle vezényszó hangzott el, hogy végre magunk is elijedni vagyunk kénytelenek a roszszul sikerült munkán. De vonjuk le a tanulságot ! Ha igazán keresztény szellemben akarunk megújhodást és alkotó munkát, akkor bizony vezérek és nép ne maradjanak meg a fél után, hanem egész szívvel-lélelekkel ragadják meg Krisztus keresztjét. Miféle keresztény vezér férfiú az, aki vallásának legelemibb előírásait sem tartja be? Miféle kereszténység az, amely nappal rekedte ordítja magát, hogy le a zsidókkal, éjjel meg lumpolásban, züllésben, erkölcstelenségben túltesz a legutolsó zsidó hóceren is? Nem úgy gondoljuk mi a keresztény kurzus alatt Magyarországot visszahódítani a magyarságnak, hogy azt a nemesi címert, amit Pató Pálok, Károlyi és a vörösök már elkoptattak, hogy azt mi egyszerűen átfestjük piros-fehér-zöldre ! De az sem keresztény megújhodás, hogy mi a régi bűnös romlott világ homlokára hivatalból ráfestjük a keresztet. Az egész eddigi keresztény kurzus csak arra volt jó, hogy lássuk, milyennek nem szabad lennie a értelmezett keresztény kurzusnak! Romok és sebek csak akkor fognak eltűnni, ha a vezérek és a nép Krisztussal a szívükben látnak hozzá az alkotó munkához! Hadffy Győző. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. 1/11 ó. Pozsony rendezett tanácsú város. Győrből jelentik: Nem régen hangzott el Dérer volt teljhatalmú miniszter ajkáról, hogy Pozsony lesz Középeurópa legvirágzóbb városa és ma azt a hírt kaptuk, hogy a csehek Pozsonyt rendezett tanácsú várossá degradálták. A cseheknek ez az intézkedése még a szociáldemokraták körében is a legnagyobb ellenszenvet váltott ki. Uagyarország Közép-Európa legerősebben szervezett állama, Szeged. Az amerikai misszió feje William Richard meghatalmazott miniszter, az elmúlt héten Szegeden jártában az egyik szegedi újságíró előtt a következő kijelentést tette: Magyarország jelenleg Közép-Európa legerősebben szervezett állama. A bécsi bolsevisták által a fehér terrorról terjesztett híreket teljesen megcáfolják az általam is tapasztalt jelenségek. A bécsi kommunista lapok rágalmainak egyetlen külföldi politikus sem tulajdonít jelentőséget. Magyarország jelenleg a legöntudatosabb bolsevista ellenes állam Európa közepén. Budapest, Nemzeti Sajtótudósító Iroda jelenti, hogy Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter 10 millió koronát utalt ki a Körös- Tisza Ármentesítő Társulat részére, amely összegből a Tisza és Körös töltésének javítását fogják eszközölni. A földművelésügyi minisztert ezen intézkedésénél elsősorban a munkanélküliség enyhítésének célja vezette. A csótiakhoz. Hozzátok szólok. Nektek küldök üzenetet a testben és lélekben megrokkant ország hazatért mártírjainak. Ismertük mi a ti hosszú száműzetésben eltöltött nehéz sorsotokat. Tudtuk, hogy nem a döghalál mindig körülöttetek vigyorgó réme volt az, amitől szivetek irtózattal fordult el és nem a velőt hasogató szibériai szél vagy a szúró napmeleg hozta rátok a sorvadás lassan ölő mérgét, hanem a honvágy. Ez rabolta el álmaitok csendes derűjét, szivetek nyugalmát, gondolataitok tisztaságát, munkátok örömét. De ne higyjétek, hogy a mi életünk nyugalmas és könnyű volt. Láttuk nemzetünket gaz bitorlók vasához verve, hazánkat áruló hiénák fogaival darabokra tépni, hallottuk hirdetni, hogy becstelenség az erény és tagadás a hit. Hányszor kiáltottak felénk e borzasztó hónapok alatt a megsemmisülés ijesztő rém alakjai. És mikor a kétségbeesés sápadtan ült ki arcunkra és reményünk hajója majdnem elmerült az emberi gonoszság mérhetetlen tengerébe, ti jutottatok eszünkbe, ti hontalanná lett bujdosó testvéreink. Ti hazát, nyugalmat és megélhetést fogtok követelni tőlünk, ha végre hazatértek. Nektek nem szabad vágyaitokban, hitetekben csalódni. És felkutattuk elsorvadt erőnk utolsó élő gyökérszálait, hogy lemarhassuk hazánk testéről a vörös halált. . . . Íme újra élünk. Lássatok és okuljatok. * * * Nem sokára ismét közöttünk lesztek. Ne érezzétek magatokat idegennek e hazában, ne zúgolódjatok, ne kívánjátok, hogy ti legyetek az elsők, hanem adjatok kezet a teremtő munkára és segítsetek bevégezni nemzeti újjáalkotásunk nagy művét. Szeresd felebarátodat! A háború rengeteg bajnak, nyomorúságnak lett kutforrása. És e sok nyomorúság látása az embereket nem tette könyörületesebbbé, hanem inkább érzéketlenebbé, közömbössé. E mellett az élelmi, ruházati és egyéb cikkeknek a háború alatti folytonos drágulása következtében a termelők, az iparosok, a kereskedők jó anyagi viszonyok közé jutottak és a jó mód önzővé tette az embereket, még érzéketlenebbek lettek mások szenvedései, nyomora iránt. A jómódúak, a vagyonosak közül sokan begubózzák magukat, mint a selyemhernyó, elzárják dúsan megrakott éléstárukat és pénzesládájukat a nyomorgók elől és közömbösen nézik mások szenvedéseit. Ezek nem látják be, hogy a gazdag, a jómódú sem élhet nyugodtan, biztonságban, amíg mellette sok a nyomorgó. Tudjuk mindnyájan, hogy az éhség, a nyomor a legveszedelmesebb agitátor, a legnagyobb lázító, ez idézi elő a legrettenetesebb forradalmakat, a forradalom pedig, de nemcsak a forradalom, hanem már a sokak nyomora és ebből fakadó elégedetlensége már magában veszélyezteti a magántulajdont, mivel az éhező, a nyomorgó nem törődik a magántulajdon szentségével, nem törődik a joggal, hanem a nélkülözés következtében kifejlődő vad ösztöneinek, indulatainak befolyása alatt cselekszik. A kommunizmus