Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-01-22 / 17. szám

Kecskemét, 1921 január 22. Szófulhat 11. évfolyam, 17. szám* wMmmmmmmmammmmmmmmmtmmmmmaammmmamma­mmmmmwmmmmammmtaammm­mmmmammmmnmwmmmmmmmmmmmmm­mtmm­mmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmBamamai n n mmmmmammmmammmm­mntm* előfizetési Arak­­ FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. ; ; í­rv­ . : Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉN­Y IRÁNYÚ, a róm. kath.bérház átjáró udvarában. Telefon­­ 133. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal.­­ __________________________________________________ Pénz Őfelsége üres zsebü diákok és más éhenkórá­szok kívánatos álomképe, csúnyán rá­tréfált a világra. Bálvány imádói, a pénz őrület ököllel és csavarra járó ésszel dolgozó lovagjai örömtől ká­­bultan nézik az Őfelsége etikettre fütyülő ugrándozásait. Azt hiszik tisz­tán csak kevesen látnak s talán épen azok nem, akiknek udvartartásából mindig hiányzott s most is hiányzik afelsége Az emberek nagy többsége még most is a régi tisztelettel nézi­ a rongy­papirost. Szédülve mondják ki az óri­ási számokat, amik pedig nem a nagy­ság, hanem a leromlott érték fokmérői. A pénz ma is az a haszontalan bűnt okozó szükséges rossz portéka, ami volt régen. Valódi értékeink pedig szintúgy ma is ugyanazok, mint an­nak előtte. Minden tárgynak annyi az értéke, amennyiben életem fenntartá­sára ki tudom használni. Egy kiló há­ború előtti 20—24 filléres kenyér cseppet sem ért kevesebbet, mint a mai ugyanannyi koronás. A számok közti kü­lönbségek csak az értékmérő pénz nagyfokú elértéktelenedését bi­zonyítják. Ez a szomorú tény aránylag elég hamar bekövetkezett. Az emberi lélek azonban kevésbbé hajlékony, mint a tények. A lélekbe belerögződött hosszú éveken át a pénznek normális értéke. Így pl. ha két koronáról beszéltem önkéntesen egy olyan értékre gondol­tam, mely egyenlő volt kb. 10 kg. kenyérrel. Ezt a belerögződött képet a sok nyomorúság, a tudat felszínéről elsöpörte, de öntudatlan ott lappang a tudat mélyén. Ez az oka annak, hogy a mun­kaadó óriásnak tudja elhitetni a dol­gozóknak kifizetett béreket, amelyek valódi értékekkel, élelemmel, ruhával összehasonlítva számbeli növekedésük dacára, állandó csökkenést mutatnak. A munkás és a tisztviselő ennek kö­vetkeztében kénytelenek életnívójukat a csökkenéssel arányosan leszállítani. Igen csúnya játék ez Pénz Ő fel­ségétől, amelynek igen könnyen ő maga adhatja meg az árát. A varázs­lat alatt álló alattvalók és itt elsősor­ban a jóhiszemű dolgozókra gondolok, akik megijedve a számok nagyságától, már nem mernek maguk sem több bért követelni, a körülmények kény­szerítő zsarolásait már nem soká bír­ják. Közeleg az idő, mikor ők is reális alapra számítják át szenvedéseiket és számon kérik sanyargatásukat Pénz őfelsége életen kufárkodó, piaci és egyéb láncos lovagjaitól. Az amerikai magyarok, Pivány Jenő tollából szakavatott ismer­tetés jelent meg az Új Magyar Szemle ja­nuári számában Amerikába kiszakadt magyar testvéreink helyzetéről. A cikkíró érdeklődé­sét mindenekelőtt azon intézmények keltik fel, amelyek a kint élő magyarságot faji szem­ponból összekapcsolják egymással és a törzsmagyarsággal: az egyesít­etek, egyházak és újságok. A legújabb adatok alapján mint­egy félmillióra tehető a magyar anyanyelvűek száma. „Bár ennek a félmilliónak legalább a fele nem a Csonka-Magyarországról való, a Magyarországhoz ragaszkodás és a magyar faji öntudat csaknem az egész tömegben meg­van, különösen pedig erős ez az ame­rikai magyarság zömében, a volt földmíves elemben, valamint a Magyarországról ki­­vándorolt értelmiségben is. De az ipari munkásokból, akik Amerikában csaknem ki­vétel nélkül a legszélsőségesebb elveket valló szocialista párthoz tartoznak, sem halt ki a magyar érzés, ami kitűnik akkor, amikor az ember velük nem vezéreik jelenlétében, vagy nem szocialista egyesületekben beszél." Az egyesületi szervezkedés igen régi keletű a kivándor­lóknál és nagyobb részben az anyagi érdekeik védelmére jöttek létre. A magyar egyesületeknek a legrégibb és legelterjedtebb típusa a betegsegélyző és a temetkezési egylet, amely tagjainak beteg­segélyt és haláleseti segélyt fizet. Ilyen egye­sület ezernél jóval több van ma Amerikában. A legnagyobbak és a legrégibbek a Magyar Segélyző Szövetség, amely 25 esztendős és minegy 200 tagegyesülete és 20.000 tagja van, az Amerikai Magyar Református Egye­sület 8000 taggal, a Bridgeporti Rákóczi Magyar Betegsegélyző Egyesület 10.000 tag­gal, a tisztán keresztény alapon és vezetés mellett működő Vethovay Segély-Egyesület, amely már harminc éves és 25 000 tagból áll és az amerikai magyarság legnagyobb egyesülete. „Úgy az ezen nagyobb szövet­ségekbe, valamint a kisebb szövetségekbe tartozó tagegyletek és az egyedül álló beteg­segély­ző egyletek társas összejöveteleket is tartanak és vagyonuk növelésére táncmulat­ságokat, műkedvelő előadásokat és hazafias ünnepélyeket rendeznek, bár állandó, min­dennap nyitva levő helyiséggel aránylag ke­vés ily egyesület bír." A betegsegélyző egyesületeket nyomon követte az egyházak megalakulása, sőt nem egy esetben — különösen a reformátusok­nál — a betegsegélyző egyesület volt az a szervezet, amelyből az egyházalakítási moz­galom kiindult. Az amerikai magyaroknak jelenleg mintegy 100 protestáns egyházuk és missziójuk és mintegy 40 római és gö­­rögkatholikus egyházuk van. A száz protes­táns egyház közül 80 református, 10 evan­gélikus, 10 pedig baptista és adventista misszió. Az egyházak igen erősítették a faji szolidaritást és az egyesületekkel, valamint a sajtóval karöltve sokat tettek az amerikai magyar nép kulturnivója emelésére is. Sajnos, valamennyi magyart egybefog­laló, nemzeti és faji célokat szolgáló szövet­ség nem alakult. Igaz, hogy kísérletek ez irányban voltak, azonban az ottani speciális viszonyok következtében meddők maradtak. Sokkal hatékonyabb összekötő kapocs a szövetségeknél ás az egyházaknál és az amerikai magyarság gondolkozására és cse­lekedeteire legnagyobb befolyással bíró szerv a sajtó, amely bár nem áll keresztény nem­zeti alapon, de nagyobb részben hazafias irányban halad. Magyar Amerikának két nagy, mintegy negyvenezer példányban meg­jelenő napilapja van: az egyik clevelandi Szabadság, a másik a newyorki Amerikai Magyar Népszava. Mindkét lap sokat tesz a a hazafiság és a törvénytisztelet fentartására, különösen pedig az Amerikai magyar Nép­szava nagy érdemeket szerzett magának a bolsevizmus ellen való megalkuvás nélküli harcában. A szocialistáknak is van napi­lapjuk, az Előre, amelyet nagyrészben sze­mélyeskedések és bolseviki izgató irányú cikkek töltenek meg. Néhány hónap óta van még egy a napilap New­ Yorkban, az Ame­rikai Magyarság, amely azelőtt hetilap volt és bár nagyobb elterjedettségnek nem örven­­vendett, nem egyszer feltűnést keltett ag­resszív keresztény irányú cikkeivel, a zsidó származású szerkesztők és a népet kizsákmá­nyoló bankárok támadásával. A három napi­lapon kívül van még körülbelül negyven heti és havi folyóirat Amerikában. A befo­lyásosabb hetilapok Tárkányi Béla Magyar Hiradója, Márk Béla Magyar Hírlapja, Kál­­dor Kálmán St. Louis és Vidéke, Himler Márton Magyar Bányászlapja. Szépirodalmi folyóirat Dessewffy Sándor Otthon­ja. Elter­jedtek Kenéz György Dongó, Tarnóczy Ár­pád Bukfenc című élclapjai. Számos az egy­házi lap is. Egylet, egyház, sajtó a tényezői az amerikai magyar közéletnek, amely sokszor keres és talál érintkezést az anyaországgal. Pivány adatainak komolyságát garantálja az, hogy a cikkíró huzamosabb időt töltött az amerikai magyarok között és maga is tevé­keny részt vett a szervezésekben. Nem üres optimizmus tőle, hogy igen sokat vár a ki­vándorolt magyaroktól a magyar irredentiz­mus érdekében. Többek között azt áll­­ja, hogy „úgy amint Írország felszabadulásának mozgalmát az amerikai írek, helyesebben az ír származású amerikai polgárok harmad és negyedíziglen is tartják ébren és teszik le­hetővé, úgy a magyar irredentizmust is leg­jobban az amerikai magyarság, még­pedig elsősorban a magyar származású amerikai polgárok fogják szolgálhatni.“ Ha nincs is az amerikai magyarság úgy megszervezve, a­mint legjobbjai szere­ték, mégis igen nagy szolgálatokat tett már és ezentúl is fog tenni a magyar nemzet érdekében. Ezt nagyon meg kell szívlelnie az itthoni magyaroknak, akiknek elsőrangú érdeke, de hazafias kö­telessége is, a faji összetartás érzéseit ápolni és fejleszteni amerikai testvéreivel szemben. Rövid hírek. Oroszország erősen készül a tavaszi offenzívára. A Fekete-tenger környékén ten­geralattjárókat építenek. Apponyi a Népszövetségi Egyesületek párisi gyűlésén kiváltja, hogy a volt ellen­séges államok­­ gazdasági közeledésre kény­szerítsék. Orotz Gusztáv az új külügyminiszter tervbe vette, hogy a bolsevizmus ellen ér­dekegységbe tömöríti a fenyegetett országokat. Az olasz szocialisták kongresszusán a kommunisták és a többi csoportok között heves összetűzés támadt. A lakók szövetsége küldöttségileg til­takozott az igazságügyminiszternél a kátbér­­em­elés és felmondás jogának visszaállítása ellen.

Next