Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-01-22 / 17. szám
Kecskemét, 1921 január 22. Szófulhat 11. évfolyam, 17. szám* wMmmmmmmmammmmmmmmmtmmmmmaammmmammammmmmwmmmmammmtaammmmmmmammmmnmwmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmBamamai n n mmmmmammmmammmmmntm* előfizetési Arak FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC. szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. ; ; írv . : Kecskemét, III., Arany János u. 6. sz. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYÚ, a róm. kath.bérház átjáró udvarában. Telefon 133. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. __________________________________________________ Pénz Őfelsége üres zsebü diákok és más éhenkórászok kívánatos álomképe, csúnyán rátréfált a világra. Bálvány imádói, a pénz őrület ököllel és csavarra járó ésszel dolgozó lovagjai örömtől kábultan nézik az Őfelsége etikettre fütyülő ugrándozásait. Azt hiszik tisztán csak kevesen látnak s talán épen azok nem, akiknek udvartartásából mindig hiányzott s most is hiányzik afelsége Az emberek nagy többsége még most is a régi tisztelettel nézi a rongypapirost. Szédülve mondják ki az óriási számokat, amik pedig nem a nagyság, hanem a leromlott érték fokmérői. A pénz ma is az a haszontalan bűnt okozó szükséges rossz portéka, ami volt régen. Valódi értékeink pedig szintúgy ma is ugyanazok, mint annak előtte. Minden tárgynak annyi az értéke, amennyiben életem fenntartására ki tudom használni. Egy kiló háború előtti 20—24 filléres kenyér cseppet sem ért kevesebbet, mint a mai ugyanannyi koronás. A számok közti különbségek csak az értékmérő pénz nagyfokú elértéktelenedését bizonyítják. Ez a szomorú tény aránylag elég hamar bekövetkezett. Az emberi lélek azonban kevésbbé hajlékony, mint a tények. A lélekbe belerögződött hosszú éveken át a pénznek normális értéke. Így pl. ha két koronáról beszéltem önkéntesen egy olyan értékre gondoltam, mely egyenlő volt kb. 10 kg. kenyérrel. Ezt a belerögződött képet a sok nyomorúság, a tudat felszínéről elsöpörte, de öntudatlan ott lappang a tudat mélyén. Ez az oka annak, hogy a munkaadó óriásnak tudja elhitetni a dolgozóknak kifizetett béreket, amelyek valódi értékekkel, élelemmel, ruhával összehasonlítva számbeli növekedésük dacára, állandó csökkenést mutatnak. A munkás és a tisztviselő ennek következtében kénytelenek életnívójukat a csökkenéssel arányosan leszállítani. Igen csúnya játék ez Pénz Ő felségétől, amelynek igen könnyen ő maga adhatja meg az árát. A varázslat alatt álló alattvalók és itt elsősorban a jóhiszemű dolgozókra gondolok, akik megijedve a számok nagyságától, már nem mernek maguk sem több bért követelni, a körülmények kényszerítő zsarolásait már nem soká bírják. Közeleg az idő, mikor ők is reális alapra számítják át szenvedéseiket és számon kérik sanyargatásukat Pénz őfelsége életen kufárkodó, piaci és egyéb láncos lovagjaitól. Az amerikai magyarok, Pivány Jenő tollából szakavatott ismertetés jelent meg az Új Magyar Szemle januári számában Amerikába kiszakadt magyar testvéreink helyzetéről. A cikkíró érdeklődését mindenekelőtt azon intézmények keltik fel, amelyek a kint élő magyarságot faji szemponból összekapcsolják egymással és a törzsmagyarsággal: az egyesítetek, egyházak és újságok. A legújabb adatok alapján mintegy félmillióra tehető a magyar anyanyelvűek száma. „Bár ennek a félmilliónak legalább a fele nem a Csonka-Magyarországról való, a Magyarországhoz ragaszkodás és a magyar faji öntudat csaknem az egész tömegben megvan, különösen pedig erős ez az amerikai magyarság zömében, a volt földmíves elemben, valamint a Magyarországról kivándorolt értelmiségben is. De az ipari munkásokból, akik Amerikában csaknem kivétel nélkül a legszélsőségesebb elveket valló szocialista párthoz tartoznak, sem halt ki a magyar érzés, ami kitűnik akkor, amikor az ember velük nem vezéreik jelenlétében, vagy nem szocialista egyesületekben beszél." Az egyesületi szervezkedés igen régi keletű a kivándorlóknál és nagyobb részben az anyagi érdekeik védelmére jöttek létre. A magyar egyesületeknek a legrégibb és legelterjedtebb típusa a betegsegélyző és a temetkezési egylet, amely tagjainak betegsegélyt és haláleseti segélyt fizet. Ilyen egyesület ezernél jóval több van ma Amerikában. A legnagyobbak és a legrégibbek a Magyar Segélyző Szövetség, amely 25 esztendős és minegy 200 tagegyesülete és 20.000 tagja van, az Amerikai Magyar Református Egyesület 8000 taggal, a Bridgeporti Rákóczi Magyar Betegsegélyző Egyesület 10.000 taggal, a tisztán keresztény alapon és vezetés mellett működő Vethovay Segély-Egyesület, amely már harminc éves és 25 000 tagból áll és az amerikai magyarság legnagyobb egyesülete. „Úgy az ezen nagyobb szövetségekbe, valamint a kisebb szövetségekbe tartozó tagegyletek és az egyedül álló betegsegélyző egyletek társas összejöveteleket is tartanak és vagyonuk növelésére táncmulatságokat, műkedvelő előadásokat és hazafias ünnepélyeket rendeznek, bár állandó, mindennap nyitva levő helyiséggel aránylag kevés ily egyesület bír." A betegsegélyző egyesületeket nyomon követte az egyházak megalakulása, sőt nem egy esetben — különösen a reformátusoknál — a betegsegélyző egyesület volt az a szervezet, amelyből az egyházalakítási mozgalom kiindult. Az amerikai magyaroknak jelenleg mintegy 100 protestáns egyházuk és missziójuk és mintegy 40 római és görögkatholikus egyházuk van. A száz protestáns egyház közül 80 református, 10 evangélikus, 10 pedig baptista és adventista misszió. Az egyházak igen erősítették a faji szolidaritást és az egyesületekkel, valamint a sajtóval karöltve sokat tettek az amerikai magyar nép kulturnivója emelésére is. Sajnos, valamennyi magyart egybefoglaló, nemzeti és faji célokat szolgáló szövetség nem alakult. Igaz, hogy kísérletek ez irányban voltak, azonban az ottani speciális viszonyok következtében meddők maradtak. Sokkal hatékonyabb összekötő kapocs a szövetségeknél ás az egyházaknál és az amerikai magyarság gondolkozására és cselekedeteire legnagyobb befolyással bíró szerv a sajtó, amely bár nem áll keresztény nemzeti alapon, de nagyobb részben hazafias irányban halad. Magyar Amerikának két nagy, mintegy negyvenezer példányban megjelenő napilapja van: az egyik clevelandi Szabadság, a másik a newyorki Amerikai Magyar Népszava. Mindkét lap sokat tesz a a hazafiság és a törvénytisztelet fentartására, különösen pedig az Amerikai magyar Népszava nagy érdemeket szerzett magának a bolsevizmus ellen való megalkuvás nélküli harcában. A szocialistáknak is van napilapjuk, az Előre, amelyet nagyrészben személyeskedések és bolseviki izgató irányú cikkek töltenek meg. Néhány hónap óta van még egy a napilap New Yorkban, az Amerikai Magyarság, amely azelőtt hetilap volt és bár nagyobb elterjedettségnek nem örvenvendett, nem egyszer feltűnést keltett agresszív keresztény irányú cikkeivel, a zsidó származású szerkesztők és a népet kizsákmányoló bankárok támadásával. A három napilapon kívül van még körülbelül negyven heti és havi folyóirat Amerikában. A befolyásosabb hetilapok Tárkányi Béla Magyar Hiradója, Márk Béla Magyar Hírlapja, Káldor Kálmán St. Louis és Vidéke, Himler Márton Magyar Bányászlapja. Szépirodalmi folyóirat Dessewffy Sándor Otthonja. Elterjedtek Kenéz György Dongó, Tarnóczy Árpád Bukfenc című élclapjai. Számos az egyházi lap is. Egylet, egyház, sajtó a tényezői az amerikai magyar közéletnek, amely sokszor keres és talál érintkezést az anyaországgal. Pivány adatainak komolyságát garantálja az, hogy a cikkíró huzamosabb időt töltött az amerikai magyarok között és maga is tevékeny részt vett a szervezésekben. Nem üres optimizmus tőle, hogy igen sokat vár a kivándorolt magyaroktól a magyar irredentizmus érdekében. Többek között azt állja, hogy „úgy amint Írország felszabadulásának mozgalmát az amerikai írek, helyesebben az ír származású amerikai polgárok harmad és negyedíziglen is tartják ébren és teszik lehetővé, úgy a magyar irredentizmust is legjobban az amerikai magyarság, mégpedig elsősorban a magyar származású amerikai polgárok fogják szolgálhatni.“ Ha nincs is az amerikai magyarság úgy megszervezve, amint legjobbjai szereték, mégis igen nagy szolgálatokat tett már és ezentúl is fog tenni a magyar nemzet érdekében. Ezt nagyon meg kell szívlelnie az itthoni magyaroknak, akiknek elsőrangú érdeke, de hazafias kötelessége is, a faji összetartás érzéseit ápolni és fejleszteni amerikai testvéreivel szemben. Rövid hírek. Oroszország erősen készül a tavaszi offenzívára. A Fekete-tenger környékén tengeralattjárókat építenek. Apponyi a Népszövetségi Egyesületek párisi gyűlésén kiváltja, hogy a volt ellenséges államok gazdasági közeledésre kényszerítsék. Orotz Gusztáv az új külügyminiszter tervbe vette, hogy a bolsevizmus ellen érdekegységbe tömöríti a fenyegetett országokat. Az olasz szocialisták kongresszusán a kommunisták és a többi csoportok között heves összetűzés támadt. A lakók szövetsége küldöttségileg tiltakozott az igazságügyminiszternél a kátbéremelés és felmondás jogának visszaállítása ellen.