Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-02-26 / 46. szám

Kecskemét, 1321! feft*uár 26. §1 SIS€5311 ill«Ifi !L é’ssissa'^rntj 46« ssaszám. Tifivillii tiiiiT előfizetési árak s FELELŐS SZERKESZTŐ: JUSZT FERENC, szerkesztőség és kiadóhivatal* Égé®* évre 480 K. Negyedévre 120 K. ; ;*“15 . ; Kires Stemét, Ili., Arany János«u. 6. az. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYÚ, a róm.kath.bérfiás átjáró udvarában. Telefon: 135. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket fölvesz a fiadóhivatal. «nwaasvw-aotw*u®rcrc338Cfl» ■ lüerénylef. A destrukciónak ez egyszer keményen a körmére koppintottak. Az ütés úgy látszik a legérzékenyebb ponton találta el a minden kurzushoz alkalmazkodó pajeszos sajtóhinta lovagokat. Rombach utcai árvás stílusban sivalkodnak. S a liberalizmust és a szabadságot hívják szörnyű nagy szorultságukban segítségül. Jajgató nótájuknak mindig a sajtószabadság veszszőparipája volt a refrain-je. Hogy mire kell a szennyforradalmakat előkészítő orgánumoknak még további szabadság, az igazán érthetetlen? Eddig is hazudhattak kedvük szerint. Beszámolhattak soha meg nem történt gyilkosságokról sok hasábos ordító cikkekben, hogy a külföld minél inkább lássa, hogy milyen jogrend van Magyarországon. Másnap egy kis alig észrevehető helyreigazítás végig simogatta aztán azt a rúgást, amit a sajtó jól számító destruktívjai a keresztény Magyarország jó hírneve ellen elkövettek. Mit akarhattak még ezek után is a társadalom igazságos botütései elől szűkülve sarokba bújó holdvilágot is megszóló sajtókuvaszok? A zsidóság örömére és a szállító magyar királyi posta nagyobb dicsőségére egy kék födélű, de belül disznóságoktól piruló füzet jött át a magyar határon, a zsidó szabadság mostani eldorádójából Bécsből. Abban az itthon szűkötök édes testvérei a fajsorsos emigráltak elárulják, hogy a további szabadsággal mit akarhatnak az itthon (?) maradtak. A bujdosó zsidó kurucok ebbe a füzetbe öntik minden keservüket és főképp ebben dorongoltják le ami magyar. Már Kecskeméten is megjelent e szennyfüzet, ott díszeleg a zsidó könyvkereskedők kirakatában. Ebben a füzetben egyik perverzitásban fölülmúlhatatlan írásaival a Dob utcai delnok érzékiségét csiklandó irodalmár nekirohan a legnagyobb élő magyar írónak, Gárdonyi Gézának, csak azért, mert keresztény és magyar. A közeli napokban összeülő th. bizottság tagjaihoz fordulok. Vállalja közülök valaki magára, hogy a destruktív sajtó köpködési merényleteit szóvá teszi a városi közgyűlésen. Hozzon a közgyűlés határozatot az ország többi törvényhatóságai és társadalmi egyesületeihez hasonlóan a destruktív sajtó ellen. Ne csak a hazai fölbujtókra vonatkozzék ez a határozat, hanem követeljen behozatali tilalmat az emigráltak szennylapjai ellen is. A dohánytőzsdék revíziója. Az előmunkálatok Kecskeméten befejeződtek. Összesen 22 tőzsde lesz. Tudvalevő, hogy a kormány a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megélhetése biztosítása érdekében a dohányeladási engedélyek revízió alá vételét rendelte el. Az ebbeli előmunkálatokat Kecskemét város területére nézve a helybeli pénzügyőrség már elkészítette s igazgatóságához beterjesztette, ahol bizottság fog dönteni afelett, hogy ki részesüljön trafikengedélyben. Döntés után a pénzügyigazgatóság az igényjogosultaknak az engedélyeket kiadja. Engedélyben csakis az arra érdemes és vagyontalan hadirokkantak és hadiözvegyek fognak részesülni. Úgy van tervbe véve, hogy Kecskeméten egyelőre 22 kizárólagos kistőzsde állítható fel, amely létszámba a már meglevő 10 kistőzsde is beleszámít. Minthogy a mai viszonyok között megfelelő helyen üzlethelyiséget szerezni lehetetlenség, ennél fogva a tőzsdék a város területén egyelőre nem lesznek arányosan felállíthatók. A helyzet azonban e tekintetben remélhetőleg rövidesen javulni fog. Ha folyamodó hadi igényjogosultak részére az engedélyek ki lesznek adva, a néhány kereskedő birtokában még meglevő régi trafikengedély be lesz vonva úgy, hogy csupán kizárólagos tőzsdék fogják a a fogyasztó közönséget kiszolgálni. Bár a kereskedőket az engedélyek bevonása érzékenyen fogja érinteni, ezt az áldozatot j a hadi igényjogosutak megélhetés biztosítása érdekében meg kell hozniok. Viszont a jövedék is elvárja a hadirokkant és hadiözvegy kizárólagos kis tőzsdésektől, hogy a fogyasztó közönség igényeit aránylagosan elégítsék ki s ne adják a bohlánynemzít viszonteladóknak és zugszivarkagyárosoknak tovább, mert ilyen visszaélés megállapítása esetén az engedélyt tőlük megvonják. Már lehet arra gondolni, hogy az ország elvesztett területeit visszaszerezzük. Az ország csak akkor lesz erős, ha erősek lesznek a munkásai. A megszállt felületek munkásai is inkább fognak igyekezni az elszakított területek visszakapcsolását előmozdítani, ha itt javulnak a dolgozók megélhetési viszonyai. A napirendet, melynek fő pontjai a bérviszonyok javítása és a drágaság letörése volt, Székely János államtitkár adta elő. „Csonka-Magyarország hű fiai — szólt a megjelentekhez — mi hat évig koplaltunk, de ezt nem vagyunk hajlandók tovább tűrni, mert amíg mi szenvedtünk, egy idegen faj hazát nyert nálunk.“ Az idegen most sem szenved. Például felemlíti, hogy egyetlenegy báli mulatságon 200.000 ezer koronát költöttek gazdag zsidók csak cukrászsüteményekre. A központi választmányi gyűlés ezután elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyet a helybeli keresztény szocialista párt drágaság ellenes tüntető gyűlése alkalmából már közöltünk. A javaslathoz még hozzáfűzték, hogy követelik a munkabéreknek átlag 50 százalékos emelését az egész vonalon, úgy azonban, hogy egy segédmunkás minimális napibére 80 koronánál kevesebb nem lehet. Ezután izgalmas felszólalások következtek. A vasmunkások szónoka azt fejtegette, hogy a keresztényszocialista mozgalom azért nem halad előre, mert a választások után a keresztényszocialista képviselők nagy része cserben hagyta választóit. Élesen kikelt a gazdák ellen is. Az országos földműves szövetség főtitkára azt a véleményét nyilvánította, hogy a földmunkások is rossz helyzetben vannak, csak a munkaadó birtokosok élnek jól. A fővárosi közüzemi alkalmazottak szónoka a határozati javaslaban foglalt kérések nem teljesítése esetére felvette az aktív cselekvések terére lépés kérdését s ezért a munkássággal nem törődő vezető körökre hárítja a felelősséget. A tisztviselők kiküldöttje a közalkalmazottak nyomorára mutatott rá. Felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a tisztviselők tervezett tömeges elbocsátása szaporítani fogja a fizikai munkát kereső dologtalanok számát és rontó hatással lesz az általános munkásviszonyokra. Kérte a munkásságot, hogy támogassák ezért a tisztviselőosztályt e javaslat elleni küzdelmében. Tudósítónk este kilenc órakor zárta le jegyzeteit, az ülés még akkor nem ért véget. a tasztuly szociálista izgalmas ülése a régi országházban. Első a testi integritás. — Saját tudósítónktól. — Budapest, 1921. február 24. Csütörtökön este 6 órakor izgalmas ülést tartottak a régi országházban a keresztény szocialista párt központi választmányának tagjai. Az országház gyűlésterme zsarolásig megtelt Csonka Magyarország 38 keresztényszocialista szakszervezetének kiküldötteivel. Az elnöki tisztet Szabó József nemzetgyűlési képviselő töltötte be. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a keresztényszocialista munkásság föladta az osztályharcot, azonban a másik tábor, a termelők és eladók nem tették meg ezt. A munkásság legális magatartásáért követelheti a tisztességes megélhetést. Hadat fognak mindenkinek üzenni, aki e törekvések útjába áll. Óva inti az illetékeseket, hogy ne késlekedjenek tovább megadni a munkásnak azt, ami jár. Az ország területi épségének helyreállításáról beszélnek ő azonban azt mondja, hogy „első a testi integritás!“ A munkást kell erőssé tenni, ak A valuta stabilizálása. A pénzügyi kibontakozás egyik legfontosabb alapfeltétele a valuta stabilizálása és javítása. Ezek eléréséhez pedig először is valutánknak az osztrák valutától való teljes elkülönítése szükséges. A javítást pedig helyes pénzügyi műveletekkel kell elérni. Egy belső nyilvános kölcsön kibocsátásával és a mérsékelt vagyondézsma kivetésével. A sokat emlegetett devalváció nem volna helyes. Téves hisztelés, hogy egy újabb devalválási folyamattal lényeges javulás állhat be valutánkban. A névleges érték leszállításával a pénzt és az árviszonyokat régi színvonalára leszállítani máról-holnapra lehetetlen. A névérték leszállítása óriási zavart és nagy visszaéléseket okozna az árupiacon.