Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-04-12 / 81. szám

Kecskemét, 1928 április 12. Kedd 18. évfolyam, 81. hMiWÜW——H—I—IWIMMÉBMBWMMIIMBUHB IMS ül II Ilii I IWiaH—B—BKW—i irTWMMBMBngjWlMWWTMMMfMnniWrWMViii mi >ll I—i előfizetési árak : SzeritEsztZsépf iöeiglenesen felelős: Dr. Hegedűs Ferenc szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évie 480 K. Ke gy edévvelüli­. . . . ; Kecskemét, III., Arany János­ u. S. sx. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU. a ném. kath. Hérház átjáró udvarában. Telefon: 135. Egyi» szám 2­0. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A bolsef­ixmeis vörös lángja nyaldossa újra körül a világot. Az orosz zsidók sátáni szüle­ménye, a proletár diktatúra Oroszor­szág síkságain is utolsó perceit éli. Mielőtt azonban végleg megszabadulna tőle az emberiség, végvonaglásában, izmainak minden megfeszítésével rá­ugrani készül a világra, hogy dögletes lehe­letével megmérgezze az egész em­beriséget. A vörösök fekete, kihalt főváro­sában, Moszkvában szövik a szörnyű küzdelem terveit és dolgozzák ki an­nak minden apró részét. Teljes titok­ban megy az előkészítés­re tervük, a már megtörtént jelenségekből követ­keztetve, most már tiszta és világos: sztrájkokkal, lázadásokkal, a könnyű fajsúlyú erkölcsű emberek lepénzelé­­sével terjesztett propagandával meg­győzni a nemzetek életerejét, ellent­­állóképességét arra az időre, amikor a jól felszerelt vöröshidak megindul­hatnak meghódítani a világot. E célt szolgálják az angliai nagy bányászsztrájkok, a Németországban fel-fel lángoló lázadások, az olaszor­szági mozgalmak stb. E jelenségeket mind Moszkvában eszelték ki és on­nan mozgatják, irányítják. A cél, a zsidó világuralom megteremtésének utolsó eszköze: a vörös hadsereg tá­madása, ami a tavaszon bizonyára el­következik. Mert ne tévesszenek meg bennünket azok a hírek, amik a vörös hadsereg teljes szétzülléséről és az oroszok békés szándékai felől érkez­nek hozzánk. Az orosz, jobban mondva az orosz zsidóság készülődik az utolsó nagy ugrására. És ezt az ugrást rövi­desen meg kell tennie. Az orosz pa­rasztság lassan-lassan eszméletre tér kábultságából, amit a vörös földosz­tás okozott. Kezdi belátni, hogy a proletár diktatúra nem tudja biztosí­tani megélhetését. És amikor ez a be­látás tiszta tudattá lesz, megdől a zsi­dóság uralma Oroszországban is Ezt az időpontot kell a bolsevizmusnak minden áron megelőznie és ezért kö­vetkezik be az orosz vörös hadsereg támadása. És e küzdelem igazán az utolsó lesz, mert eredménye:a proletárdikta­túra teljes eltűnése nem lehet kétséges. Hogy azonban ez utolsó harcot győzedelmesen harcoljuk végig, ahhoz az kell, hogy tartsunk össze és sze­ressük egymást. Ne gyűlölködjünk, ne a széthúzást és civódást keressük. Minden kereszténynek, tudnia kell, hogy ha e harcból a zsidóság kerül ki győztesen, úgy munkásból, polgárból egyanit rabszolga lesz: a zsidóság rabszolgái. Nyugatmagyarország kérdése a francia lapokban. Őrültség m­gyar vidéket német Ausztriához csatolni A francia lapok is kezdenek már vilá­gosabban látni a Magyarországot illető ügyekben. Addig ugyan még nem jutottak, hogy a trianoni békét azért tartsák rossznak, mert tönkre tesz egy országot és mert örö­kös tűzfészket teremtett Európa közepén, de minden esetre jellemző, hogy már a francia lapok sincsen­ek elragadtatva a ránk kény­szerüt­tt békétől. E kérdést abból a látó­szögből nézik, hogy a trianoni béke intéz­kedései milyen eredménnyel járhatnak Német­országra, a legyőzött és mégis rettegett, félel­metes ellenségre. Legutóbb az Action Francaise cikket írt Auszriának Németországhoz való csatla­kozásáról és szóváteszi Ny­ugatmagyar­ország­nak Ausztriához csatolását is. A cikk írója kijelenti, hogy a szövetségesek nagy hibát követnek el, amidőn Ausztriához csatolják Magyarországnak ezt a részét. A legnagyobb őrültség, hogy magyar vidéket csatolnak Ausztriához, amely éppen most akar Német­­országgal­ egyesülni. Ennek a politikának csak az lehet a következménye, hogy Ma­gyarország követi Ausztria példáját és szintén csatlakozik Németországhoz. furdács­i föpdnok­i jelöltsége. Növekedik a választási mozgalom. Reformátusaink körében mind nagyobb mozgalmat kelt a közeledő főgondnok vá­lasztás, mely május elején fog lezajlani. Meg­írtuk, hogy egy rész Kiss János curiai biró, kir. tvszéki elnök jelöltsége mellett foglalt­ állást. Ez a körülmény a reformátusok azon részét, mely Bardács Rezső eddigi főgond­nok működése iránt elismeréssel viseltetnek, szintén tömörülésre serkentette. Szombaton ez a rész értekezletet tartott s leszögezte, hogy Kiss János közbecsületben álló sze­mélye iránt bár a legteljesebb tisztelettel és becsüléssel viseltetik s­őt ha a főgondnoki szék jelenleg üres volna, a legnagyobb bi­zalommal üdvözölné mint főgondnokot, mégis, mert a főgondnoki állás jelenleg is be van töltve s csupán a mandátum lejár­táról van szó: nem lát okot bizalmának Burdács Rezsőtől való megvonására. Mint értesülünk, e felszólalók különösen Burdács­­nak az egyház anyagi ügyei rendbehozása körül teljesített eredményes működését emel­ték ki, amely munka további folytatása a jövőben is kívánatos. Ily módon az értekezlet Burdács Rezsőt főgondnokul ismét jelölte s őt erről vasár­nap délelőtt népes küldöttség értesítette is. A küldöttségben a reform­átusság minden rétege képviselve volt. Élén Hankovszky Zsigmond tolmácsolta Burdács előtt a meg­jelenteknek s küldőiknek bizalmát s kérte őt, hogy a főgondnokká jelölést ismét fo­gadja el. Burdács válaszában kijelentette, hogy a jelölést elfogadja s az elismerésért hálás köszönetet érez. Városunk közhangu­lata szempontjából mindenképen örvendetes, hogy reformátusaink a főgondnokul jelölt egyének érdemeit kölcsönösen elismerik s igy ha választási harcra is kerül a sor, az mindkét oldalon nemes intencióktól sar­kalva fog lefolyni. Szegény magyar gyermekekért. A kath. Nővédelmi Misszió tegnap, vasárnap urnákat állított a templomok elé és a forgalmasabb utcák sarkaira, hogy a vasárnapi ünneplők szivét megindítva, könyör­­adományokat gyűjtsön a magyar, szegény gyermekek fölsegélyezésére. Ebben a szegény, megtiport és kifosztott országban talán leg­szegényebbek és legszánalmasabbak a gyer­mekek. Az ő szegénységükön a társadalom­nak kell segíteni, mert ők a szebb magyar jövő letéteményesei. Az ő ártatlan lelkük a mi egyetlen el nem rabolható kincsünk, egyetlen reményünk, hogy elrontott életünk majd bennük szebb virágzásba fejlődik és talán ők boldogok lesznek a mi boldogtalan hazánkban. Adóznia kell mindenkinek az ifjúságért. Ebben a kérdésben nincs nemtörődömség, nincs cinizmusnak helye. Ha valaki végig­nézi a népiskolák tanulóit, akik a háborús nél­külözésektől nem fejlődhettek ki, össze­hasonlítást kell, hogy legyen a saját gyer­mekkora örömei és a mostani gyermekkor nélkülözései között. Ezeknél a gyermekeknél nincs meg a vasárnapi új ruha íinilopi ér­zésre fakasztó érzése. Ezek a gyermekek kukoricás kenyéren nőttek föl és a kalács ismeretlen előttük. Télen meleg ruha nélkül, sokan mezítláb nyomorognak és ártatlan szemükből könnyet fakaszt a nyomor. Ezt a könnyet kell letörölni ártatlan arcukról! Aki adott, önmagának adott, aki nem nyitotta ki erszényét, megtagadta a benne élő fönséges istenit, a könyörületességet és a keresztényi morált. A Hangya közgyűlése: 20 millió korona évi forgalom, 120 ezer korona nyereség. A Hangya fogyasztási szövetkezet kecs­keméti fiókja vasárnap, e hó 10-én d. e. fél 11 órakor tartotta évi közgyűlését az Iparos Otthon dísztermében, a tagok élénk részvé­tele mellett. A közgyűlést Gönczy Gyula igazgató nyitotta meg, majd átadta a szót Horváth Jenő igazgatónak, akit Stark Endre osztály­főnökkel együtt a Hangya központja küldött le a mai közgyűlésre. Horváth, rámutatva a szövetkezet nagy előnyeire, felemlíti, hogy bármilyen erős és alattomos támadást is folytatnak a Hangya ellen, ez győzedelmesen állja ki a támadá­sokat és egyre gyarapszik. Élénken mutatja ezt az körülmény, hogy amíg a Hangya alaptőkéje egy évvel előbb 18 millió korona volt, ma már 116 millió; továbbá, hogy amíg ezelőtt 2 évvel Csonka-Magyarországon 600 fiókja volt a Hangyának, addig ma a fiókok száma 1800. Olyan megerősödése ez a Hangyának, amin többé semmiféle zsidó támadás erőt nem vehet. Utána Stark Endre terjesztette elő a kecskeméti Hangyának az 1920. évi üzlet­évére vonatkozó adatokat magában foglaló igazgatósági jelentést. Ennek főbb adatai a következők: Az elmúlt évi forgalom 20 millió ko­ronára rúgott. Hogy milyen erőteljes tempó­ban izmosodik ez a vállalat, megemlítjük, hogy az 1917 csonka év forgalma 123 ezer korona, az 1918. év 780 ezer, az 1919. év pedig 1 millió 512 ezer korona volt.­­

Next