Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-04-12 / 81. szám
Kecskemét, 1928 április 12. Kedd 18. évfolyam, 81. hMiWÜW——H—I—IWIMMÉBMBWMMIIMBUHB IMS ül II Ilii I IWiaH—B—BKW—i irTWMMBMBngjWlMWWTMMMfMnniWrWMViii mi >ll I—i előfizetési árak : SzeritEsztZsépf iöeiglenesen felelős: Dr. Hegedűs Ferenc szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évie 480 K. Ke gy edévvelüli. . . . ; Kecskemét, III., Arany János u. S. sx. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYU. a ném. kath. Hérház átjáró udvarában. Telefon: 135. Egyi» szám 20. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. A bolsefixmeis vörös lángja nyaldossa újra körül a világot. Az orosz zsidók sátáni szüleménye, a proletár diktatúra Oroszország síkságain is utolsó perceit éli. Mielőtt azonban végleg megszabadulna tőle az emberiség, végvonaglásában, izmainak minden megfeszítésével ráugrani készül a világra, hogy dögletes leheletével megmérgezze az egész emberiséget. A vörösök fekete, kihalt fővárosában, Moszkvában szövik a szörnyű küzdelem terveit és dolgozzák ki annak minden apró részét. Teljes titokban megy az előkészítésre tervük, a már megtörtént jelenségekből következtetve, most már tiszta és világos: sztrájkokkal, lázadásokkal, a könnyű fajsúlyú erkölcsű emberek lepénzelésével terjesztett propagandával meggyőzni a nemzetek életerejét, ellentállóképességét arra az időre, amikor a jól felszerelt vöröshidak megindulhatnak meghódítani a világot. E célt szolgálják az angliai nagy bányászsztrájkok, a Németországban fel-fel lángoló lázadások, az olaszországi mozgalmak stb. E jelenségeket mind Moszkvában eszelték ki és onnan mozgatják, irányítják. A cél, a zsidó világuralom megteremtésének utolsó eszköze: a vörös hadsereg támadása, ami a tavaszon bizonyára elkövetkezik. Mert ne tévesszenek meg bennünket azok a hírek, amik a vörös hadsereg teljes szétzülléséről és az oroszok békés szándékai felől érkeznek hozzánk. Az orosz, jobban mondva az orosz zsidóság készülődik az utolsó nagy ugrására. És ezt az ugrást rövidesen meg kell tennie. Az orosz parasztság lassan-lassan eszméletre tér kábultságából, amit a vörös földosztás okozott. Kezdi belátni, hogy a proletár diktatúra nem tudja biztosítani megélhetését. És amikor ez a belátás tiszta tudattá lesz, megdől a zsidóság uralma Oroszországban is Ezt az időpontot kell a bolsevizmusnak minden áron megelőznie és ezért következik be az orosz vörös hadsereg támadása. És e küzdelem igazán az utolsó lesz, mert eredménye:a proletárdiktatúra teljes eltűnése nem lehet kétséges. Hogy azonban ez utolsó harcot győzedelmesen harcoljuk végig, ahhoz az kell, hogy tartsunk össze és szeressük egymást. Ne gyűlölködjünk, ne a széthúzást és civódást keressük. Minden kereszténynek, tudnia kell, hogy ha e harcból a zsidóság kerül ki győztesen, úgy munkásból, polgárból egyanit rabszolga lesz: a zsidóság rabszolgái. Nyugatmagyarország kérdése a francia lapokban. Őrültség mgyar vidéket német Ausztriához csatolni A francia lapok is kezdenek már világosabban látni a Magyarországot illető ügyekben. Addig ugyan még nem jutottak, hogy a trianoni békét azért tartsák rossznak, mert tönkre tesz egy országot és mert örökös tűzfészket teremtett Európa közepén, de minden esetre jellemző, hogy már a francia lapok sincsenek elragadtatva a ránk kényszerüttt békétől. E kérdést abból a látószögből nézik, hogy a trianoni béke intézkedései milyen eredménnyel járhatnak Németországra, a legyőzött és mégis rettegett, félelmetes ellenségre. Legutóbb az Action Francaise cikket írt Auszriának Németországhoz való csatlakozásáról és szóváteszi Nyugatmagyarországnak Ausztriához csatolását is. A cikk írója kijelenti, hogy a szövetségesek nagy hibát követnek el, amidőn Ausztriához csatolják Magyarországnak ezt a részét. A legnagyobb őrültség, hogy magyar vidéket csatolnak Ausztriához, amely éppen most akar Németországgal egyesülni. Ennek a politikának csak az lehet a következménye, hogy Magyarország követi Ausztria példáját és szintén csatlakozik Németországhoz. furdácsi föpdnoki jelöltsége. Növekedik a választási mozgalom. Reformátusaink körében mind nagyobb mozgalmat kelt a közeledő főgondnok választás, mely május elején fog lezajlani. Megírtuk, hogy egy rész Kiss János curiai biró, kir. tvszéki elnök jelöltsége mellett foglalt állást. Ez a körülmény a reformátusok azon részét, mely Bardács Rezső eddigi főgondnok működése iránt elismeréssel viseltetnek, szintén tömörülésre serkentette. Szombaton ez a rész értekezletet tartott s leszögezte, hogy Kiss János közbecsületben álló személye iránt bár a legteljesebb tisztelettel és becsüléssel viseltetik sőt ha a főgondnoki szék jelenleg üres volna, a legnagyobb bizalommal üdvözölné mint főgondnokot, mégis, mert a főgondnoki állás jelenleg is be van töltve s csupán a mandátum lejártáról van szó: nem lát okot bizalmának Burdács Rezsőtől való megvonására. Mint értesülünk, e felszólalók különösen Burdácsnak az egyház anyagi ügyei rendbehozása körül teljesített eredményes működését emelték ki, amely munka további folytatása a jövőben is kívánatos. Ily módon az értekezlet Burdács Rezsőt főgondnokul ismét jelölte s őt erről vasárnap délelőtt népes küldöttség értesítette is. A küldöttségben a reformátusság minden rétege képviselve volt. Élén Hankovszky Zsigmond tolmácsolta Burdács előtt a megjelenteknek s küldőiknek bizalmát s kérte őt, hogy a főgondnokká jelölést ismét fogadja el. Burdács válaszában kijelentette, hogy a jelölést elfogadja s az elismerésért hálás köszönetet érez. Városunk közhangulata szempontjából mindenképen örvendetes, hogy reformátusaink a főgondnokul jelölt egyének érdemeit kölcsönösen elismerik s igy ha választási harcra is kerül a sor, az mindkét oldalon nemes intencióktól sarkalva fog lefolyni. Szegény magyar gyermekekért. A kath. Nővédelmi Misszió tegnap, vasárnap urnákat állított a templomok elé és a forgalmasabb utcák sarkaira, hogy a vasárnapi ünneplők szivét megindítva, könyöradományokat gyűjtsön a magyar, szegény gyermekek fölsegélyezésére. Ebben a szegény, megtiport és kifosztott országban talán legszegényebbek és legszánalmasabbak a gyermekek. Az ő szegénységükön a társadalomnak kell segíteni, mert ők a szebb magyar jövő letéteményesei. Az ő ártatlan lelkük a mi egyetlen el nem rabolható kincsünk, egyetlen reményünk, hogy elrontott életünk majd bennük szebb virágzásba fejlődik és talán ők boldogok lesznek a mi boldogtalan hazánkban. Adóznia kell mindenkinek az ifjúságért. Ebben a kérdésben nincs nemtörődömség, nincs cinizmusnak helye. Ha valaki végignézi a népiskolák tanulóit, akik a háborús nélkülözésektől nem fejlődhettek ki, összehasonlítást kell, hogy legyen a saját gyermekkora örömei és a mostani gyermekkor nélkülözései között. Ezeknél a gyermekeknél nincs meg a vasárnapi új ruha íinilopi érzésre fakasztó érzése. Ezek a gyermekek kukoricás kenyéren nőttek föl és a kalács ismeretlen előttük. Télen meleg ruha nélkül, sokan mezítláb nyomorognak és ártatlan szemükből könnyet fakaszt a nyomor. Ezt a könnyet kell letörölni ártatlan arcukról! Aki adott, önmagának adott, aki nem nyitotta ki erszényét, megtagadta a benne élő fönséges istenit, a könyörületességet és a keresztényi morált. A Hangya közgyűlése: 20 millió korona évi forgalom, 120 ezer korona nyereség. A Hangya fogyasztási szövetkezet kecskeméti fiókja vasárnap, e hó 10-én d. e. fél 11 órakor tartotta évi közgyűlését az Iparos Otthon dísztermében, a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlést Gönczy Gyula igazgató nyitotta meg, majd átadta a szót Horváth Jenő igazgatónak, akit Stark Endre osztályfőnökkel együtt a Hangya központja küldött le a mai közgyűlésre. Horváth, rámutatva a szövetkezet nagy előnyeire, felemlíti, hogy bármilyen erős és alattomos támadást is folytatnak a Hangya ellen, ez győzedelmesen állja ki a támadásokat és egyre gyarapszik. Élénken mutatja ezt az körülmény, hogy amíg a Hangya alaptőkéje egy évvel előbb 18 millió korona volt, ma már 116 millió; továbbá, hogy amíg ezelőtt 2 évvel Csonka-Magyarországon 600 fiókja volt a Hangyának, addig ma a fiókok száma 1800. Olyan megerősödése ez a Hangyának, amin többé semmiféle zsidó támadás erőt nem vehet. Utána Stark Endre terjesztette elő a kecskeméti Hangyának az 1920. évi üzletévére vonatkozó adatokat magában foglaló igazgatósági jelentést. Ennek főbb adatai a következők: Az elmúlt évi forgalom 20 millió koronára rúgott. Hogy milyen erőteljes tempóban izmosodik ez a vállalat, megemlítjük, hogy az 1917 csonka év forgalma 123 ezer korona, az 1918. év 780 ezer, az 1919. év pedig 1 millió 512 ezer korona volt.