Kecskemét és Vidéke, 1921. július-december (2. évfolyam, 146-297. szám)
1921-07-01 / 146. szám
2. oldal. Kecskemét és Vidéke 146. szám. szenvedés és üldöztetés érlelt meg lelkünkben, de amelyet nekünk nemcsak hirdetni, hanem szívós kitartással meg is kell valósítani. Lelkesítsen bennünket e nagy munkában az a gondolat, hogy ha nem lesz csonka, lagymatag a mi hazaszeretetünk, ha nem lesz csonka a mi erkölcsünk, tudásunk, lelkesedésünk és áldozatkészségünk, akkor nem lesz csonka sokáig a mi meggyalázott, kifosztott, sírszélén álló árva magyar hazánk sem!“ A programma minden pontjához nagy lelkesedéssel járult hozzá az Egyesület minden egyes tagja, amely hozzájárulást nagy tapssal és éljenzéssel fejezett ki atagok nagy tömege. A programmbeszéd után Lett József igazgató lendületes szavakkal biztatta a tagokat a keresztény sajtó pártfogására. Majd Werderber Ádám, egyesületi tag lelkes beszédben buzdította az Egylet tagjait az összetartásra és kitartó munkára. Végül Nyúl Tóth Pál dr.. tanácsos hívta fel az Egylet figyelmét arra a kitüntetésre, amelyben a legutóbb tartott váczi egyházmegyei zsinat részesítette szeretett prelátus urunkat akkor, amikor a kiskunsági főesperesi tisztségre emelte. A prelátus közvetlen szavakban köszönte meg az ünnepeltetést. Ezután Orbán János alelnök bezárta a lelkes hangulatban lefolyt s a keresztény magyar irányzatra nagy kihatással biztató közgyűlést. A közönség a Hymnus eléneklése után oszlott szét. Megemlítjük végül, hogy a közgyűlés megnyitásakor Póta Aladár vezetése alatt álló Kath. Egyházi Énekkar precíz összhangban énekelte el Szabados „Hiszekegynek Színészeink Szolnokon. — Saját tudósítónktól. — A szolnoki színházi szezon vége felé közeledik. Még egy hónap van hátra és azután elmennek a jókedvű színészek haza, nyári vakációra. Bizony rájuk is fér már a pihenő. Nyolc hónapig voltak Kecskeméten, háromig Szolnokon, tizenegy havi fáradságos munka után pedig jól esik egy hónapot pihenni, annál is inkább, mert Szolnokon sokkal több a dolguk, mint itt. Csak el kell képzelni: hetenkint négy-öt premierre kell elkészülniök. Meg is érzik már a fáradságot mindnyájan, a direktorral és Zemplényi titkárral együtt. A vakáció után néhány hetet Szolnokon töltenek ismét, október 12 én azonban már viszontlátjuk az új társulatot a Krona József színház színpadán. A társulatnak több új tagja lesz, bár valószínűnek tartjuk, hogy TÁRCA. Hemet múltja és jövője. Irta: Táplányi Grósz János. Valamikor réges-régen 1240-ben, — a török- és tatárvilág előtt — az Árpád és Vegyesházi királyaink alatt — Kecskemét 943 km 2. nagyságú határában, a városon kivül 19 virágzó magyar község volt. Ezek közül a tatárok 6zot feldúltak és felégettek, a többi 13 község pedig a törökdulasnak lett áldozata. A hontalanná lett községek lakói ingó és ingatlan vagyonukkal Kecskemétet, az akkori királyi, majd török császári birtokot növelték, gazdagították. Határunk pusztává, legelővé alakult, mint általában a töröktatár világban elpusztított felperzselt községeké — szétrebbentett népük pedig a földmivelés helyett az állattenyésztésre terelődök. Kecskemét egykori városi tanácsa hazafias kötelességének magaslatán állt, mert a pusztává, legelővé alakult községek határát az akkori törökbasáktól, majd földesuraitól bérbeveszi, a XIX. században örökáron megveszi a város lakosainak legeltetésre, majd egy részét földmivelésre, kisebb birtoktestekben bérbeadja a XIX. és XX-ik században a földéhséghez mérten 150 holdas telkekben eladogatja. Így alakult a török-tatárvilágban Kecskemét megye nagyságu várossá, határa az elpusztított szomszéd kis községek felszívásával hatalmas legelőkké, melyeken az állattenyésztés a XVI. századtól a XX-ik század elejéig fényesen virágzott. Volt idő, a XX ik század elején, mikor Kecskemét határában 100 ezer juh, tömérdek sertés, ló és szarvasmarha legelészett. 1800-ban, az állattenyésztés csökkenése mellett a városi tanács megkezdi a futó homok megkötése miatt a homok kiosztást. Eddig a város árkain kívül, — ezen óriási portákon, — a határban nem lakott kint senki. Legelőször 1809-ben találkozunk városon kívüli lakókkal. Ezen első homokkiosztás óta sokan építettek ki kapás lakásokat, de a városi tanács határozattal ezekben való kintlakást a helytartó tanáccsal egyetemben — közrendészeti szempontból is — szigorúan megtiltotta. Mikor pedig a munkáselem, arra hivatkozott, hogy a városban nincs lakás, a városi tanács ezen úgy segített, hogy a város körül új telkeket osztott ki lakóházak építésére. Ekkor alakult a Mária-város és a többi külvárosrész. 1830 ban kezdenek a gazdák saját birtokaikra kivonulni, — a városi tanács határozatai ellenére, — úgy, hogy a szabadságharc évében a városhoz tartozó szőlőkben és pusztákon harmadfélszáznál több kintlakó család volt. Ettől kezdve Kecskeméten a tanyarendszer nagy fejlődésnek indult, mikor pedig a város 1890 ben, a szőlőknek való homokos területeket nagy mértékben kezdte kiosztani, a szőlő és tanyai lakosok száma az összes lakosság felére (50%) szökött fel, úgy, hogy ma elmondhatjuk, hogy Kecskemét lakosainak fele a tanyákon és szőlőkben lakik és hogy ez az óriási 943 km 2-nyi megyenagyságu terület, virágzó tanyákkal, farmokkal van ma már behintve, melyek a város szélétől, e várostól legalább 50 km-nyire a határban mindenütt találhatók. Ily óriási távolságokról, a község illetőleg a városházára, adásvétel, átíratás, adófizetés, törvénybe járás, anyakönyvvezetés miatt a városba járni nem modern dolog. Mert 10—50 km-nyi távolságra való utazás, ma mikor annyi fölösleges hivatalnoka, tanult embere van ennek a megcsonkított hazának. Nem lehet elnézni azt, hogy a tanyai néhány perc alatt elvégzendő dolgáért órákhosszat gyalogoljon, utazzon, munkát elszalasszon. Szükséges volna a tanyákat a török tatároktól elpusztított magyar falvak feltámasztásával új közigazgatási, iskolai és egyházi kerületekre osztani. Minek következtében az a kintlakó földmíves és munkás ott helyben kapná meg az ő közigazgatási, bírói és egyházi főnökét, kiknek segítségével a tanyai elemi népoktatás is jobban ellenőrizhetővé válna a kintlakó intelligencia által. Nem fordulna elő az, hogy a minap a gazdasági hivatalba beidézett 32 gazda kö azok közül is visszatart egyet-kettőt Bárdossy, akik el akartak menni, így Véghelyi Izának érvénytelen lett a szerződése Palágyi szegedi direktorral, a szegedi színház államosítása folytán. Nagyon szeretne visszajönni Kecskemétre s most csak igazán Bárdossytól függ, hogy visszahozza-e társulatának egyik szeretett kedvencét. Hasonlóképen felbomlott a népszerű Kőrössy Zoli szerződése is s szintén nagyon szeretne visszajönni. Szolnokon lassan múlnak a napok, folynak az előadások rendesen, a közönség hol érdeklődik, hol nem. Érdekes, hogy a Mágnás Miska bemutató előadását is csak félház nézte végig kedden s ami a legszembetűnőbb, a páholyok nagy része maradt üresen. Pedig az előadás jól sikerült s különösen a harmadik felvonást bonyolították le „alaposan“, a szolnoki közönség szája-íze szerint. Véghelyi és Kőrössy hat vödör vizet locsoltak egymásra a színpadon, úgy, hogy a súgónak abba kellett hagyni a súgást, mert az egész víz odafolyt. Mondanunk sem kell, hogy a közönség tombolt jókedvében. Olyan sikere volt a két főszereplőnek, amilyen még sohasem. Az együttesből kivált még Hampel ismert disztingvált, előkelő játéka és R. Tóth elegáns alakítása. A hét folyamán még a „Túl a nagy Krivánon, a „Suhanc“ és „A gólya“ (csak felnőtteknek) lesz műsoron. A szolnoki helyzet érdemleges aposztrofálására érdekes megemlíteni, hogy bérletbe csak néhány zsöllyét és egy két páholyt sikerült kiadni. Bizony szomorú, de így van s nem lehet rajta változtatni. (hj). NAPI HÍREK. Naptári 1921. évi julius hó 1. Péntek. — Rom. kath.: Jézus sz. v. — Protestáns : Tibold. — Ó-Görög—orosz: 1921. junius hó 18. Judás. — Napkelte 3 óra 56 perc. Napnyugta 8 óra 7 perc. időjárás: A Központi meteorologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás , várható: Meleg, kivetve csapadék. Tőzsde, (tegnapi jegyzés) ZÜRICH: magyar korona 230, osztrák kor. T 10. BÉCS: magyar korona 278, BUDAPEST: osztrák korona 371/s, márka 3-521,1, dollár 250, lengyel márka 0163/i, lira 1243, lei 383, szokol 360, dinár 655. — Több cikkünk és hitünk helyszűke miatt kimaradt. — és háború előtti magyar államadóssági címletek nosztrifikálásának június 30-ai határidejét a pénzügyminiszter augusztus 31-ig tolta ki. — Faragó Béla a Kath. Egylet elnöke. A Kath. Egylet szerdai közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel választotta elnökévé a betegsége miatt-visszavonuló Csősz Péter helyére Faragó Béla árvaházi igazgatót. Csősz Pétert az Egylet érdekében véghez, vitt hervadhatatlan munkálkodásának elismeréséül tiszteletbeli elnökké választotta a közgyűlés. — meghalt Heiner Olária. Sokan ismerték, aki ismerte, mindenki szerette Heiner Mariskát az Orsz. Tanítói Árvaház tanítónőjét, aki hétfőn d. n. agyszélhűdésben hirtelen meghalt. Szerdán, jún. 29 én d. e. 11 órakor helyezték örök nyugalomra a róm. kath. egyház szertartásai szerint. A megboldogult 22 éven át működött a rögös tanítónői pályán és e 22 évet mind az itteni árvaházban töltötte el. Elhunyt mindenkor a kötelességteljesités példányképe volt, akit ezért elöljárói, meleg, érző szivéért növendékei nagyon szerették. Emléke volt növendékei szivében élni fog, — és csehek reaktiválnak magyar tisztviselőket. Az elbocsátott magyar közalkalmazottak ügye a megoldás felé halad. A reaktiválásnál a közalkalmazottakat három kategóriába osztják. Legelsősorban a nős és családos, másodsorban a nős, harmadsorban a nőtlen közalkalmazottakat veszik vissza. A kormány a visszavett magyar közalkalmazottakat nem szándékozik előbbi állomáshelyükre kinevezni, hanem az a terve, hogy különösen a vasutasokat és a postásokat Csehországba, Morvaországba és Sziléziába helyezi át. — Gyilkosság Szentlőrinczen. Tegnap Hári Ferenc bérlőt Szentlőrinczen halva találták. Gyilkosság történt. A nyomozás érdekében részleteket legközelebb hozunk. — Államtitkári látogatás az árvaházban. Dr. Makai Béla h. államiikár, Greszler Jenő miniszteri tanácsos és Monszparth János főszámtanácsos kíséretében hétfőn hivatalos látogatást tett a helyi Országos Tanítói Árvaházban. A tapasztaltak fölött a legteljesebb megelégedését fejezte ki Faragó Béla árvaházi igazgató előtt. Elsülyedt egy cseh gabonahajó. Pozsony közelében egy cseh gabonaszállító uszály, amely 55 vagon búzát szállított Csehországba, ismeretlen okokból léket kapott és minden mentési kísérlet dacára menthetetlenül elsülyedt. A használhatatlan gabonát a hajóval együtt kiemelik és ipari célokra értékesítik. A fl KTC július 1-én péntek este a Beretvás kistermében rendkívüli taggyűlést tart, melyre a tagok feltétlen megjelenését kéri a Vezetőség. lmére er száll is m és közlet Bel- és külföldi vállal vasúton . Iroda a „Kecske Áruforgalmi I helyiségében Ki Növi már! naponkin! kilogrammonké Általános Értékesítő! (Witt) Az üzlet reggi Mindenn: Mi leszállt a Kereszt Fogyasztási Kristálycukor. Rizs I.. . . Pörkölt kávé Nyers kávé I. Bors I. . . Édes paprika Fél édes pap Erős paprika Kékkő I. . . Raffia . . . Lenolai kenceliter finom Férfi, női és igen leszállitó Fővároda: Szénásy G (Kristóf-tér 4.] férfi divatberi egyedüli lora Mokassin, Nagykőrösi-