Kecskemét és Vidéke, 1921. július-december (2. évfolyam, 146-297. szám)

1921-07-01 / 146. szám

2. oldal. Kecskemét és Vidéke 146. szám. szenvedés és üldöztetés érlelt meg lelkünk­ben, de amelyet nekünk nemcsak hirdetni, hanem szívós kitartással meg is kell valósí­tani. Lelkesítsen bennünket e nagy munká­ban az a gondolat, hogy ha nem lesz csonka, lagymatag a mi hazaszeretetünk, ha nem lesz csonka a mi erkölcsünk, tudásunk, lelkesedésünk és áldozatkészségünk, akkor nem lesz csonka sokáig a mi meggyalázott, kifosztott, sírszélén álló árva magyar hazánk sem!“ A programma minden pontjához nagy lelkesedéssel járult hozzá az Egyesület min­den egyes tagja, amely hozzájárulást nagy tapssal és éljenzéssel fejezett ki a­­tagok nagy tömege. A programmbeszéd után Lett József igazgató lendületes szavakkal biztatta a tagokat a keresztény sajtó pártfogására. Majd Werderber Ádám, egyesületi tag lelkes beszédben buzdította az Egylet tagjait az összetartásra és kitartó munkára. Végül Nyúl Tóth Pál dr.. tanácsos hívta fel az Egylet figyelmét arra a kitünte­tésre, amelyben a legutóbb tartott váczi egyházmegyei zsinat részesítette szeretett prelátus urunkat akkor, amikor a kiskunsági főesperesi tisztségre emelte. A prelátus közvetlen szavakban köszönte meg az ünnepeltetést. Ezután Orbán János alelnök bezárta a lelkes hangulatban lefolyt s a keresztény magyar irányzatra nagy kihatással biztató közgyűlést. A közönség a Hymnus elének­­lése után oszlott szét. Megemlítjük végül, hogy a közgyűlés megnyitásakor Póta Aladár vezetése alatt álló Kath. Egyházi Énekkar precíz összhangban énekelte el Szabados „Hiszekegynek Színészeink Szolnokon. — Saját tudósítónktól. — A szolnoki színházi szezon vége felé közeledik. Még egy hónap van hátra és azután elmennek a jókedvű színészek haza, nyári vakációra. Bizony rájuk is fér már a pihenő. Nyolc hónapig voltak Kecskeméten, háromig Szolnokon, tizenegy havi fáradságos munka után pedig jól esik egy hónapot pihenni, annál is inkább, mert Szolnokon sokkal több a dolguk, mint itt. Csak el kell képzelni: hetenkint négy-öt premierre kell elkészülniök. Meg is érzik már a fáradságot mindnyájan, a direktorral és Zemplényi titkárral együtt. A vakáció után néhány hetet Szolnokon töltenek ismét, október 12 én azonban már viszontlátjuk az új társulatot a K­rona József színház színpadán. A társulatnak több új tagja lesz, bár valószínűnek tartjuk, hogy T­ÁRCA. Hemet múltja és jövője. Irta: Táplányi Grósz János. Valamikor réges-régen 1240-ben, — a török- és tatárvilág előtt — az Árpád és Vegyesházi királyaink alatt — Kecskemét 943 km 2. nagyságú határában, a városon ki­­vül 19 virágzó magyar község volt. Ezek közül a tatárok 6zot feldúltak és felégettek, a többi 13 község pedig a török­­dulasnak lett áldozata. A hontalanná lett községek lakói ingó és ingatlan vagyonukkal Kecskemétet, az akkori királyi, majd török császári birtokot növelték, gazdagították. Határunk pusztává, legelővé alakult,­­ mint általában a török­tatár világban elpusztított felperzselt közsé­geké — szétrebbentett népük pedig a föld­­mivelés helyett az állattenyésztésre terelődök. Kecskemét egykori városi tanácsa ha­zafias kötelességének magaslatán állt, mert a pusztává, legelővé alakult községek hatá­rát az akkori törökbasáktól, majd földes­uraitól bérbeveszi, a XIX. században örök­áron megveszi a város lakosainak legeltetésre, majd egy részét földmivelésre, kisebb birtok­testekben bérbeadja a XIX. és XX-ik század­ban a földéhséghez mérten 1­50 holdas telkekben eladogatja. Így alakult a török-tatárvilágban Kecs­kemét megye nagyságu várossá, határa az elpusztított szomszéd kis községek felszívá­sával hatalmas legelőkké, melyeken az állat­­tenyésztés a XVI. századtól a XX-ik század elejéig fényesen virágzott. Volt idő, a XX ik század elején, mikor Kecskemét határában 100 ezer juh, tömér­dek sertés, ló és szarvasmarha legelészett. 1800-ban, az állattenyésztés csökkenése mellett a városi tanács megkezdi a futó ho­mok megkötése miatt a homok kiosztást. Eddig a város árkain kívül, — ezen óriási portákon, — a határban nem lakott kint senki. Legelőször 1809-ben találkozunk városon kívüli lakókkal. Ezen első homokkiosztás óta sokan építettek ki kapás lakásokat, de a városi ta­nács határozattal ezekben való kintlakást a helytartó tanáccsal egyetemben — közrendé­szeti szempontból is — szigorúan megtil­totta. Mikor pedig a munkáselem, arra hi­vatkozott, hogy a városban nincs lakás, a városi tanács ezen úgy segített, hogy a vá­ros körül új telkeket osztott ki lakóházak építésére. Ekkor alakult a Mária-város és a többi külvárosrész. 1830 ban kezdenek a gazdák saját birtokaikra kivonulni, — a városi tanács határozatai ellenére, — úgy, hogy a szabad­ságharc évében a városhoz tartozó szőlők­ben és pusztákon harmadfélszáznál több kintlakó család volt. Ettől kezdve Kecskeméten a tanyarend­szer nagy fejlődésnek indult, mikor pedig a város 1890 ben, a szőlőknek való homokos területeket nagy mértékben kezdte kiosztani, a szőlő és tanyai lakosok száma az összes lakosság felére (50%) szökött fel, úgy, hogy ma elmondhatjuk, hogy Kecskemét lakosai­nak fele a tanyákon és szőlőkben lakik és hogy ez az óriási 943 km 2-nyi megyenagy­ságu terület, virágzó tanyákkal, farmokkal van ma már behintve, melyek a város szé­létől, e várostól legalább 50 km-nyire a ha­tárban mindenütt találhatók. Ily óriási távolságokról, a község ille­tőleg a városházára, adásvétel, átíratás, adó­fizetés, törvénybe járás, anyakönyvvezetés miatt a városba járni nem modern dolog. Mert 10—50 km-nyi távolságra való utazás, ma mikor annyi fölösleges hivatalnoka, ta­nult embere van ennek a megcsonkított ha­zának. Nem lehet elnézni azt, hogy a tanyai néhány perc alatt elvégzendő dolgáért órák­­hosszat gyalogoljon, utazzon, munkát elsza­­lasszon. Szükséges volna a tanyákat a török tatároktól elpusztított magyar falvak feltá­masztásával új közigazgatási, iskolai és egy­házi kerületekre osztani. Minek következté­ben az a kintlakó földmíves és munkás ott helyben kapná meg az ő közigazgatási, bírói és egyházi főnökét, kiknek segítségével a tanyai elemi nép­oktatás is jobban ellen­őrizhetővé válna a kintlakó intelligencia ál­tal. Nem fordulna elő az, hogy a minap a gazdasági hivatalba beidézett 32 gazda kö­ azok közül is visszatart egyet-kettőt Bárdossy, akik el akartak menni, így Véghelyi Izának érvénytelen lett a szerződése Palágyi szegedi direktorral, a szegedi színház államosítása folytán. Nagyon szeretne visszajönni Kecske­métre s most csak igazán Bárdossytól függ, hogy visszahozza-e társulatának egyik szere­tett kedvencét. Hasonlóképen felbomlott a népszerű Kőrössy Zoli szerződése is s szintén nagyon szeretne visszajönni. Szolnokon lassan múlnak a napok, folynak az előadások rendesen, a közönség hol érdeklődik, hol nem. Érdekes, hogy a Mágnás Miska bemutató előadását is csak félház nézte végig kedden s ami a leg­szembetűnőbb, a páholyok nagy része maradt üresen. Pedig az előadás jól sikerült s külö­nösen a harmadik felvonást bonyolították le „alaposan“, a szolnoki közönség szája-íze szerint. Véghelyi és Kőrössy hat vödör vizet locsoltak egymásra a színpadon, úgy, hogy a súgónak abba kellett hagyni a súgást, mert az egész víz odafolyt. Mondanunk sem kell, hogy a közönség tombolt jókedvében. Olyan sikere volt a két főszereplőnek, amilyen még sohasem. Az együttesből kivált még Hampel ismert disztingvált, előkelő játéka és R. Tóth elegáns alakítása. A hét folyamán még a „Túl a nagy Krivánon, a „Suhanc“ és „A gólya“ (csak felnőtteknek) lesz mű­soron. A szolnoki helyzet érdemleges aposztro­­fálására érdekes megemlíteni, hogy bérletbe csak néhány zsöllyét és egy két páholyt sikerült kiadni. Bizony szomorú, de így van s nem lehet rajta változtatni. (hj). NAPI HÍ­REK. Naptári 1921. évi julius hó 1. Péntek. — Rom. kath­.: Jézus sz. v. — Protestáns : Tibold. — Ó-Görög—orosz: 1921. junius hó 18. Judás. — Napkelte 3 óra 56 perc. Napnyugta 8 óra 7 perc. időjárás: A Központi meteorologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás , várható: Meleg, kivetve csapadék. Tőzsde,­ (tegnapi jegyzés) ZÜRICH: magyar korona 2­30, osztrák kor. T 10. BÉCS: magyar korona 2­78, BUDAPEST: osztrák korona 371/s, márka 3-521,1, dollár 250, lengyel márka 0163/i, lira 12­43, lei 3­83, szokol 3­60, dinár 6­55. — Több cikkünk és hitünk helyszűke miatt kimaradt. — és háború előtti magyar államadós­sági címletek nosztrifikálásának június 30-ai határidejét a pénzügyminiszter augusztus 31-ig tolta ki. — Faragó Béla a Kath. Egylet elnöke. A Kath. Egylet szerdai közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel választotta elnökévé a betegsége miatt-­visszavonuló Csősz Péter helyére Fa­ragó Béla árvaházi igazgatót. Csősz Pétert az Egylet érdekében véghez, vitt hervadha­tatlan munkálkodásának elismeréséül tiszte­letbeli elnökké választotta a közgyűlés. — meghalt Heiner O­lária. Sokan ismerték, aki ismerte, mindenki szerette Heiner Mariskát az Orsz. Tanítói Árvah­áz tanítónőjét, aki hétfőn d. n. agyszélhűdésben hirtelen meghalt. Szerdán, jún. 29 én d. e. 11 órakor helyezték örök nyugalomra a róm­. kath. egyház szertartásai szerint. A meg­boldogult 22 éven át működött a rögös tanítónői pályán és e 22 évet mind az itteni árvaházban töltötte el. Elhunyt mindenkor a kötelességteljesités példányképe volt, akit ezért elöljárói, meleg, érző szivéért növen­dékei nagyon szerették. Emléke volt növen­dékei szivében élni fog, — és csehek reaktiválnak magyar tiszt­viselőket. Az elbocsátott magyar közalkalma­zottak ügye a megoldás felé halad. A reak­­tiválásnál a közalkalmazottakat három kate­góriába osztják. Legelsősorban a nős és csa­ládos, másodsorban a nős, harmadsorban a nőtlen közalkalmazottakat veszik vissza. A kormány a visszavett magyar közalkalmazot­­takat nem szándékozik előbbi állomáshe­lyükre kinevezni, hanem az a terve, hogy különösen a vasutasokat és a postásokat Csehországba, Morvaországba és Sziléziába helyezi át. — Gyilkosság Szentlőrinczen. Tegnap Hári Ferenc bérlőt Szentlőrinczen halva ta­lálták. Gyilkosság történt. A nyomozás ér­dekében részleteket legközelebb hozunk. — Államtitkári látogatás az árvaházban. Dr. Makai Béla h. államiikár, Greszler Jenő miniszteri tanácsos és Monszparth János fő­számtanácsos kíséretében hétfőn hivatalos látogatást tett a helyi Országos Tanítói Ár­vaházban. A tapasztaltak fölött a legteljesebb megelégedését fejezte ki Faragó Béla árva­házi igazgató előtt.­­ Elsülyedt egy cseh gabonahajó. Po­zsony közelében egy cseh gabonaszállító uszály, amely 55 vagon búzát szállított Cseh­országba, ismeretlen okokból léket kapott és minden mentési kísérlet dacára menthetet­lenül elsülyedt. A használhatatlan gabonát a hajóval együtt kiemelik és ipari célokra értékesítik. A fl KTC július 1-én péntek este a Beret­­vás kistermében rendkívüli taggyűlést tart, melyre a tagok feltétlen megjelenését kéri a Vezetőség. lm­ére er száll is m és közlet Bel- és külföld­i vállal vasúton . Iroda a „Kecske Áruforgalmi I helyiségében Ki Növi már! naponkin! kilogrammonké Általános­­ Értékesítő! (Witt) Az üzlet reggi Mindenn: Mi leszállt a Kereszt Fogyasztási­­ Kristálycukor. Rizs I.. . . Pörkölt kávé Nyers kávé I. Bors I. . . Édes paprika Fél édes pap Erős paprika Kékkő I. . . Raffia . . . Lenolai kence­­­liter finom Férfi, női és igen leszállitó Főváro­da: Szénásy G (Kristóf-tér 4.] férfi divatberi egyedüli lora Mokassin, Nagykőrösi-

Next