Kecskemét és Vidéke, 1926. július-december (7. évfolyam, 25-50. szám)

1926-07-04 / 25. szám

25. szám Kecskemét és Vidéke nak venni a budapesti gyer­mekek nyaraltatásából akár adományokkal, akár azzal, hogy magukhoz vesznek gyer­­mekeket, szíveskedjenek eb­beli szándékukat a népiskolai felügyelőigazgatóságnál július 5-ig bejelenteni.­­ A Gazdasági Egyesület július 4 én, vasárnap délután 5 órakor az egyesület nagy­termében igazgatóválasztmá­nyi gyűlést tart, melyre a ta­gokat meghívja az Elnökség. Tárgysorozat: lóverseny és lődíjazás rendezése, a horto­bágyi tanulmányút beszámo­lója és a gyermeknyaraltatási akció. — Végre egyszer őszinte szó a cseh félhivatalosban. A cseh félhivatalos a tót fascis­­mussal foglalkozva végre nyil­ván beismeri azt, hogy a mi elszakított Felvidékünkön igen sok olyan cseh beamtert al­kalmaztak, akik ott a cseh névre szégyent hoztak és diszkreditálták jó időre a cse­heket a Felvidéken. Dicsé­­retreméltó önbeismerés. — A belügyminisztérium rendeletére a kecskeméti ál­lamrendőrség történetét szer­vezésétől egészen a mai na­pig a helybeli kapitányság megiratja. A nagy fáradságot igénylő munkát dr. Vajda Gyula államrendőrségi detek­­tivre bízták. — A zombori főkapitány basáskodása. A zombori rend­őrkapitány legújabb ukázá­­ban megtiltotta a mozitulajdo­nosoknak azt, hogy ezentúl magyar, vagy német feliratú filmeket vetíteni bátorkodja­nak. Nagy úr lehet a zombori főkapitány, aki Józsue gya­nánt megakarja a napot az égen állítani. Azt üzenjük neki, les­z az még más­kép is! — Levente mulatság. A kecskeméti kerületbe tartozó leventék a június ,­27-iki jól sikerült ünnepély után július 15. és 20-ika között levente mulatságot fognak rendezni. Az ünnepély sikerén már most nagy felkészültséggel mun­kálkodik a rendező bizottság. — Hogyan tizedelik meg Csehországban a magyar­tiszt­­viselőket? Komáromból írják, hogy az ottani kerületi mun­­kásbiztosító pénztárban 40 alkalmazott közül csak né­gyen jelentkeztek vizsgára és ezek közül is a cseh nyelv­ben való állítólagos járatlan­ság címe alatt hármat buk­tattak meg irgalmatlanul. A nyelvvizsgák réme egyre szedi megszállott részeinkben ál­dozatait.­­ A cserkész nagytábort megtartják A Cserkész Szö­vetség nagytábor tanácsa a Szunyogszigeten felszivárgott talajvíz miatt késleltetett elő­munkálatok következtében az országos táborozás kezdetét egy héttel elhalasztotta. Min­den olyan híresztelés, hogy a táborozás elmarad, vagy csak július hó végén fogják meg­tartani, nem felel meg a va­lóságnak. Az új rendelkezés értelmében a csapatok július 8—14-ig gyülekeznek a tá­borban, melynek a nagykö­zönség számára való meg­nyitása július 15-én lesz. Az előző napon a Vérmező ün­nepélyes szemle a kományzó előtt és ugyanazon a napon koszorúzza meg a sok ezer versenyző az elszakított or­szágrészek szobrait. Az egész táborozás programja változat­lan marad. Amennyiben a­­ táborozás kezdetének július­­ 14-ére véglegesen kitűzött­­ időpontjáig a Szunyogsziget­­ a Duna előre nem látható­­ későbbi vízállása miatt a tiszti­orvosi vélemény szerint egész­ségügyi szempontból nem lesz megfelő az ottani tábo­­­­rozásra, a nagytábor vezető­sége az érkező csapatokat nem a szigetre, hanem erre a célra fentartott másik tá­borhelyre fogja irányítani, amely a Duna balpartján, a Szunyogszigettől nem messze a megyeri dombok között terül el s amely a nagykö­zönség számára is könnyen megközelíthető. — Egy elsodort falu, Nagy­váradról írják, hogy a bi­­harmegyei Tárkány község teljes pusztulás előtt áll, ennek a kis magyar falu­nak mindössze 150 hold szántóföldje volt saját h­a­­tárában Vásárlá­sait az oláh régió alatt rendre kisajátozták, az 1700 lelket számláló kisgazda községnek legelőt adni fe­leslegesnek tartották, úgy hogy most a falu felett ,a lélekharang megszólalt. És hány ily elsodort faluról tudna a jelen „Véres Kró­nikába beszámolni! — Svájc nem adja ki Juszt Ivánt. Génfből jelentik: va­­lami vizsgálóbíró ma távira­tot kapott szövetségi tanács­tól, amelyben közli vele, hogy elutasítják a magyar kormány kérését és nem adják ki Bethlen miniszterelnököt in­­zultáló Juszt Ivánt. A szövet­ségi tanács egyben meghagyta a vizsgálóbírónak, hogy 2000­­ frank óvadék letevése elle­­­­nében bocsássa Jusztot sza­badon. — Az eperjesi kollégium­ban elhangzott az utolsó magyar szó. A felvidéki magyarság kálváriás életé­nek újabb szomorú állo­másához ért, amikor a 700 esztendős dicső múltra visz­­szatekintő gimnáziumban az utolsó magyar osztály is megszűnt és az utolsó magyar szó is elhangzott. 12 magyar diák tett e tan­évben érettségi vizsgálatot, az utolsót magyar nyelven, melyet a cseh erőszak vég­kép kiakarna ölni a szin­­magyar érzésű Eperjes vá­rosából. Az a város, mely a Karaffékat is kibírta előbb­­utóbb diadalmasan fog a magyar szóért vívott harcá­ból kikerülni. — Tisztviselők eldorádója. Hol is lenne ez másutt, ha nem Maré Romániában? Nagyvárad tanácsülésén maga az oláh származású Pápa György tanácsnok követelte, hogy a városi alkalmazotta­kat szigorúbban ellenőrizzék. A tanácsnok úr megállapí­totta, hogy vannak, még­pe­dig nem is oly kis számban tisztviselők, akik minden hó­napban csak egyszer jelen­nek meg a városházán. (Ter­mészetesen akkor, ha a gá­zsit fizetik). Azt is megálla­pította, hogy az Oradea-Mare­­nak elkeresztelt város ma a dolgozni egyáltalában nem akaró protekciósoknak nyil­vános menedékhelye! Egé­szen csinos! — A város adománya a cserkész csapatoknak. A vá­ros vezetősége a helybeli csapatoknak a nagytáborozás céljaira 7 és fél millió ko­ronát szavazott meg, amelyet a csapatok között szét is osz­tottak. Amint halljuk ezen összeget a város a csapatok számára évről-évre meg fogja szavazni. Jugoszlávia is vámháborúra készül Csehország ellen. Amíg a kisántánt az avatatlanok szemében port hint a vel­­desi találkozó hivatalos ölelkezései révén, addig a gazdasági szimpátia oly­annyira megingott a két szláv állam között, hogy Jugoszlávia is ez egyben Magyarországgal tart és a cseh vámtörvényt egyenes provokálásnak tekintvén, vámháborúra készül a csehek ellen és a cseh érákkal szemben büntető vámokat készül életbelép­tetni. 800 hold földet ítélt a CFB, a kecskeméti egyháznak az egri káptalan matkói birtokából. Az egri káptalan ugyanis vagyon­­■ váltság címén birtoka egy ré­szét képtelen volt átadni az ál­lamnak, amely tekintve azon óriási terheket, amelyek a kecs­keméti egyházait főként a fel­építendő új piarista főgimnázium révén érik, ezen földet átengedte a kecskeméti egyháznak. Wilier József dr. városunk szülöttét, Csik vármegye köve­tének választotta a román par­lamentbe. A nemrégen lezajlott választásokon a Magyar Pártnak 16 tagja jutott mandátumhoz, kik között a legnagyobb tekin­télynek és népszerűségnek dr. Wilfer József örvend. Megvá­lasztatása előtt lugosi helyettes alpolgármester volt, de kiváló nyelvtudása arra predentizálták, hogy a fontos állásra fenyege­tett magyarság képviselője és szószólója legyen. Társadalmi téren is rendkívüli érdemeket szerzett a magyar érzés ápolásá­val, főként azzal a munkásságá­val, amelyet a magyar zene kulti­válása körül végzett Erdélyben. 3. oldal. IRODALOM. Nép és kultúra. Irta : Vitéz Szabó István. Nem kritikát, hanem inkább ajánló sorokat akarunk írni erről a jeles könyvről, amelyet úgy is elhalmoztak dicsérettel és elis­meréssel a szakvélemények. E könyv lapjait forgatva, rög­tön a szemünkbe tűnik az a nagy ismeretkör, melynek alap­ján művét megalkotta. Munká­jának első részében beszél az analfabétizmus okáról, annak hátrányairól s utat mutat arra nézve, hogy mikép lehetne a bajokat orvosolni. A második részben foglalkozik azzal, hogy milyen módon lehetne az alsóbb néposztály valláserkölcsi, nem­zeti és gazdasági kultúráját emelni. Mindezeket olvasva, látjuk, hogy rendkívül bő anyag­ban és ízig-vérig tiszta magyar érzéssel foglalkozik mindazzal a kérdéssel, ami itt csak szóba jöhet. Előadása lebilincseli az olvasó figyelmét, egyrészt kiváló élettapasztalatával és pszicoló­­giai ismeretével, másrészt buz­dításra serkentő példái által. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy ilyen kiváló s­­tan­­felügyelőnk van s hisszük, hogy megértés, élet és kultúra fakadt fel munkája nyomán. Könyvét szeretettel ajáljuk minden olva­sónknak, de különösen a nép sorsát szívén viselő pedagógu­soknak. (Tanítóknak.) Új diákújság indult meg Diákvilág cím alatt. Kiadója a Diákok Mária Kon­gregációja Budapesten. Az új lap, melynek első, szent Alajos számát kézhezvettük, csak a vakációban fog megjelenni és pedig összesen ötször. Az a célja, hogy a diákok vakációs pihenő­jét megédesítse s nekik megfe­lelő szellemi táplálékot nyújtson. Az új újság katholikus s így el­sősorban a katholikus fiúkat ér­dekli. Tartalma meglepően bő­séges és magasnivójú. A képek­kel illusztrált lap száma 2000 K, egész vakációra 10.000 K, mely összeg a Diákvilág kiadóhivata­lába: Budapest, Vil­. ker., Ho­­ránszky­ utca 18., félemelet kül­dendő. Nagyon melegen ajánl­juk!

Next