Kecskemét és Vidéke, 1928. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke 1. szám. rültek, tüdőbajosok képében a föltámadásra váró magyar erő, de ott van beágyazva az életet adó, feltámasztó balzsam is, amely föloldja a gúzsba kötött magyar erő kötelékeit, felkölti, életre, munkára serkenti a beteg emberek, apák, anyák, gyermekek százezreit, hogy visszaállítsa őket a munkahelyekre, a kalapácshoz, vagy pedig, ha a Rothermerék, Bethlenek, Vassok, a magyar milliók kiáltása nem lesz elég: a kardhoz, a szuronyok erdejéhez, melyek egykor, ha az idő int, el fognak indulni a szélrózsa minden irányában, a minden magyar hegyek, erdők, völgyek, folyók, bányák visszaszerzésére. Olvassátok ] ! M Kánlf I lapját ] ' a 100 millió magyart N követelő j j ,Ki$ Mi-t j i o poco r-jrxar.xra tzxsrao Serédi Jusztinián „Magam is testi munkával kezdtem, ásókapa volt a kezemben ... A Rómában élő magyar munkások meglátogatták a hercegprímást. A Rómában élő magyar munkások vasárnap tisztelgő látogatást tettek Serédi Jusztinnál. A munkások vezetője előadta, hogy itt egyszerű emberek hozzák szeretetüket és hódolatukat az új hercegprímásnak. Úgynevezett kérges tenyerek ezek, mert az eléjejárulók közül szinte valamennyien kezük munkájával keresik meg kenyerüket. Serédi Jusztin arca ezekre a szavakra meleg és örvendező kifejezést kapott. Leirhatatlan közvetlenséggel válaszolt : — Annak örülök különösen — mondotta, — hogy a munkások jöttek el s azok üdvözölnek, mert magam is munkás voltam s a legegyszerűbb testi munkával kezdtem. Ásó-kapa volt ám a kezemben. A munka nekem a legrégibb barátom. Csak később léptem át szellemi munkára — s amiről a mai napon meg kell emlékeznem: édes, jó szüleimnek köszönhetem, hogy a munkát úgy megszerettem . . . Ezt az utolsó mondatot könnyes szemmel mondta és küzdött, hogy elfojtsa meghatottságát. Pillanatig szünetelnie kellett s csak azután tudta folytatni: — Dolgozzatok, mert a legszebb és legjobb foglalkozás a földön a munka. Különösen a külföldön kell igyekeznünk, hogy Magyarországnak becsületet szerezzünk. Ezelőtt Magyarország volt nagy, hazánk vetett reánk fényt. Most minden magyarnak igyekeznie kell, hogy ő vessen fényt hazájára. Minden bizonnyal, rokonszenvvel ma is találkozik Magyarország. De 48 ban is nagyon sok rokonszenvet éreztek iránta, mégis elvesztette a szabadságát egy időre .... Lengyelország is rokonszenves volt a külföldnek, azért mégis fölosztották . .. Tehát nemcsak arra kell törekednünk, hogy kedveljenek bennünket, hanem, hogy tekintélyünk legyen és erőhöz jussunk a munkával. A termelő munkában legyen nagy Magyarország, hogy politikailag számottevő tényező legyen Európában és keressenek bennünket, mint szövetségeseket. Ezután közvetlen szavakkal megköszönte az ajándékot, amelynek főként azért örül, mert magyar kéz készítette és sorban kezet fogott mindenkivel. „ A Horthy-kollégium kecskeméti szobájának adakozni szívesek voltak: özv. Soós Józsefné 6 pengőt, a Csorba, Farkas, Tóth István, Paul és Kígyó gyógyszertárak, a Mintsek, Hornyák és Hattyú drogériák piperedolgokat, miért ezúton is hálás köszönetet mond a MANSz. A sárvári választók búcsúszavai Huszár Károlyhoz Abból az alkalomból, hogy Huszár Károly, a Kis Újság főszerkesztője az Országos Munkásbiztosító Intézet elnöki székébe kerül és lemondott sárvári mandátumáról, a Sárvári Hírlap a következőket írja: Mióta csak az új munkásbiztosítási törvény az országgyűlést foglalkoztatja, mindig gyakrabban és gyakrabban hallottuk emlegetni Huszár Károly nevét, mint olyan szociálpolitikusét, aki 25 éves szociális munkálkodása révén hivatott arra, hogy ezen nagy horderejű szociális intézmény elnöki tisztét betöltse Nemcsak azok, akik ezen törvényt megalkották, hanem úgy a munkaadók tábora, mint a munkások milliós tömegei is e felé tekintettek, mert az ő kezében látták egyetlen garanciáját annak, hogy ezen intézmény, melynek célja kétségtelenül nemes, mert a dolgozó munkásság jobb jövőjét célozza, nemcsak a törvénykönyvben, hanem künn az életben is tényleg jólétet fog szolgálni. Kétségtelenül jól választottak. Rátermettebb embert, mint ő, aki a dolgozó nép helyzetével oly alaposan foglalkozott volna, aki szívét, lelkét, munkaerejét jobban be tudná vinni ebbe a szociális alkotásba, aki életet is tud lehelni majd ebbe a törvénybe, aki nem fogja az irodák ingoványaiba sülyeszteni a lényeget — nem találhattak volna. Mi sárváriak és az egész választókerület mindig büszkén tekintettünk Huszár Károlyra s méltán büszkék lehetünk ma is, mikor még az ellentétes gazdasági érdekű osztályok bizalma is , benne összpontosul, abban az emberben, akiben mi immár 17 éven át összpontosítjuk bizalmunkat és akiben e hoszszú idő alatt soha, egy pillanatra sem csalódtunk. Most, midőn a nemzet bizalma őt ismét egy újabb felelősségterhes munka élére állítja, az új munkakör küszöbén hűséges választóinak ezrei és ezrei kívánnak neki erőt, kitartást és nemes törekvéseire is Isten áldását. Akkor azonban, amikor őszinte örömmel állunk a gratulálók sorai közé, nem titkoljuk, hogy az örömnap ürmöt is kever hűséges választóinak poharába, mert Huszár Károlynak az Országos Munkásbiztosító Intézet elnökévé való kinevezése egyúttal azt is jelenti nekünk, a sárvári kerület választóinak, hogy kerületünk képviseletétől meg kell válnia. Hogy ki nekünk Huszár Károly, azt tudja, azt érzi és érezte mindig a választókerület. — 1910-ben, mikor a faluk keresztény népének bizalma őt a parlamentbe küldötte, még nem sejthette, hogy az akkor 24 éves ifjú politikus pályája mily ívelést fog mutatni, de bízott benne. Az idő megmutatta, hogy nem volt érdemetlen a bizalomra, hogy vállalt kötelességeinek becsülettel megfelelt, hogy a kezébe adott zászlóhoz hűtlen nem volt s kerületéhez hű maradt még akkor is, mikor fővárosi mandátumokat tálcán vittek elébe. .Ha most 17 év után meg kell majd válnia hű kerületétől, tudjuk jól, hogy nem hűtlenségből, nem örök válási szándékkal teszi, hanem mert nemzetének érdeke kívánja igy, mely magasabb érdekeknek minden igaz hazafi engedelmeskedni tartozik. Kik az ő szivét, lelkét ismerik, tudják jól, de ő sem titkolja, hogyha a parlamentben nem is lehet képviselőnk, de a 17 év hűséges barátságnak és szeretetnek szálai már oly kötelékké fonódtak, melyeket elszakítani többé nem lehet s ő hű kerületének hűséges szószólója lesz a parlamenten kívül is. Még nem tudhatjuk, kit hoz utódjának számunkra a jövő, de bárki legyen az, itt csak az ő szívével, csak az ő puritán gondolkozásával, az ő szociális érzékével és készségével, az ő tántoríthatatlan keresztény lelkületével, szóval csak az ő jellemével találhat majd talajra. Mint értesülünk, Huszár Károly január 30-án részt fog venni Sárváron pártjának értekezletén. A kecskeméti vitézekhez! Értesítem a kecskeméti vitézeket, hogy a kiskunfélegyházai járás vitézei, a székkapitányság védnöksége alatt 1928. évi január hó 3-án, este félkilenc órai kezdettel, Kiskunfélegyházán, a Koronaszálló dísztermében tánccal egybekötött műsoros estélyt rendeznek. — Az estélyen Nemzetességetek számos megjelenését kérem. Székkapitány.