Kecskemét és Vidéke, 1929. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

2. oldal, Kecskemét és Vidéke 1. szám. nézve, holott ez azokat magy a béke­­szerződés, mint a gyulafehérvári nyi­latkozat alapján feltétlenül megilleti. * Az olasz állam elismeri a pápa szuverenitását. Ezzel megszűnne az a 60 éves feszültség, mely a Vatikán és az olasz állam közt uralkodik. Mus­solini és XI. Pius pápa megbízottja már megtalálták a jogi alapot a meg­egyezésre és immáron csak a részle­tekről folynak a tárgyalások. Ezek szerint a Pápai Birodalom hadsereget is tarthat majd, de ennek létszámát korlátozzák. A rend fentartására vi­szont az olasz állami rendőrség és csen­dőrség különítményei lesznek hi­vatottak Eredményes működésbe kezdett a „Kisnyiri Gazda­szövetség.“ Megalakult az egyesület és meg­választották a tisztikart. Az Országos Magyar Gazdaszövet­ségnek egyik életrevaló, társadalmi és gazdasági kultúrát szolgáló tagja alakult meg a „Kisnyiri Gazdaszövetség“-gel. A szövetség Tóth Dezső tanító kezdeménye­zésére indult és most megában foglalja Hetényegyháza, Szarkés, Be­se- és Külső­­nyír, továbbá Urihegy puszták gazditár­­sadalmát. Az alakulás alkalmára nyom­ban 150 tag lépett be a minden tekintet­ben a kisgazdák érdekeit szem előtt tartó egyesülésbe. A tisztikar a következőként alakult: Tóth Dezső ügyvezető elnök, Polgár An­tal társelnök, Farkas István h. elnök, Bodvay Sándor jegyző, Nyáry Sándor pénztáros, Farkas János és Bozsó Péter ellenőrök. A választmány tagjai a követ­­kezők: Bajáki János, Bán Sándor, Bíró Gábor, Csókás József, Farkas Elek, Hege­dűs Menyhért, Kalmár János, Polgár Já­nos, Répás János, Szabó Ferenc, Szepesi István és Zubornyák József. Számvizs­gáló bizottság: dr. Bauer Henrik, Bite Gergely, Borente Benedek, Csárky Ger­gely, Felber István, Kis Pál, Sörös Mihály és Vokt Károly. 935 külföldi lakos érkezett a múlt évben Kecskemétre. Az elmúlt év idegenforgalma némi emelkedést mutat az előző évhez viszo­nyára. A forgalmat azonban korántsem a gyümölcspiac lendítette fel, mert­­az adatok szerint, a gyümölcsszezon elég gyenge volt, külföldi kereskedő nem for­dult meg több, mint az előző évben. Fő­leg a külföldi látogatók emelték a statisz­tika adatait. Az összforgalom szerint 935 külfödi érkezett 1928-ban Kecskemétre, mindössze 24 és több, mint 1927-ben, amikor összesen 911 külföldi fordult meg a városban. MEGJELENT AZ ÖREGSÉGI ÉS ROKKANTSÁGI TÖRVÉNY. A Budapesti Közlönyben megjelent a betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység és árva­ság esetére szóló biztosítási törvény vég­rehajtási utasítása. A nagy horderejű in­tézkedés maga után vonja a biztosítottak újra való összeírását, tekintet nélkül arra, hogy be voltak­­ jelentve, vagy sem. Az újra való bejelentéstől a nagy­üzemek alkalmazottjai és háztartási alkalmazottak mentesülnek csak. Kijelölték a szentkirályi vasút három állomását. Ma délelőtt bizottság járt kint a helyszínen. Ma reggel bizottság szállt ki , kv- üzemvezető bejárták a szentkirály—kecser csér—- kécskeei vonalra, hogy a vasútvonal —kécskei vonal Jász útig terjedő szaka­terveihez szükséges néhány fontosabb száz és a vasútvonal három állomásának adatra megállapodjon. A bizottság tagjai helyét már megjelölték. E szerint Szent­­dr. Nyúl Tóth Pál, Garzó Lajos tanács- király központban, a Jász-út elágazásánál­nokok, dr. Kiss Endre főügyész, Bakkay és a kécskei útnál, közel a borbási isko- József főerdőtanácsos és Lukács András fához lesz egy-egy állomás illetve megálló. Kerekegyháza küldöttségileg tiltakozott az ellen, hogy elcsatolják a kecskeméti járásbíróságtól. A terv olyan súlyos közérdekbe ütközik, hogy nem képzelhető el a megvalósulása. Ma délelőtt Kiss János ny. törvény­­széki elnök vezetésével Kerekegyháza küldöttsége kereste fel Szakáts István tör­vényszéki elnököt, hogy tiltakozását jelentse be az ellen az ismeretes tervez­­getés ellen, amely szerint a községet járás­­bíróságilag Kunszentmiklóshoz csatolnák. A küldöttségben Kerekegyháza vezetősé­géből dr. Dallos Kálmán ügyvéd, Török Béla főjegyző, dr. Bedő Béla községi or­vos, Bulin Gyula bankigazgató, Bodor Imre és Bodor Menyhért képviselőtestületi tagok vettek részt. Kiss János memorandumot nyújtott át Szakáts elnöknek, amelyben alapos indokokkal mutatnak rá ennek a tervnek minden lehetetlenségeire. Kerekegyháza ugyanis 18 km. távol­ságra fekszik Kecskeméttől. Nagyszerű vasúti összeköttetése van, naponként háromszor lehet kényelmesen a városba és vissza utazni. A műút is igen tekinté­lyes forgalmat bonyolít le. A község Kecs­kemétnek csaknem szerves részévé vált s itt az egyedüli természetes piaca is. Ezzel szemben Kunszentmiklóst több mint 30 km. választja el Kerekegyházától. Az út erdőkön, buckákon és vadvizeken keresztül vezet. A vasúti összeköttetés az elképzelhető legrosszabb. Óriási kerülővel Kecskeméten keresztül lehet megtenni az utat, mely legjobb esetben két napig tart. Szakáts elnök válaszában kijelen­tette, hogy ennek a tervnek, amely ellen határozottan állást foglal, nem valami nagy jövője van. Az egész elgondolás annyira célszerűtlen és olyan súlyos köz­érdekbe ütközik, hogy megvalósítása szinte el sem képzelhető. A meggyilkolt Lotus Juhász János gazdálkodó második esküvőjére készülődött. Zárt ajtók mögött folyik a letartóztatottak kihallgatása. A kiskecskeméti apagyilkosság, amely szinte páratlanul áll a bűnügyek króniká­jában, fokozott érdeklődéssel foglalkoz­tatja a város közvéleményét. A rendőrség fölfedte már ennek a borzalmas bűncse­lekménynek egyes közrejátszó, megdöb­bentő részleteit, amelyek az apagyilkossá­got eredményezték. Az idősb­en­es Juhász, mint azt már jelentettük, a hatóságokkal bizony többször összeü­tözésbe került és a lehető legrosszabb családi életet élte. A feleségétől számos esetben külön volt. Az asszony ilyenkor felutazott Budapestre s ott nézett munka után. Később azután törvényesen elváltak egymástól. A város anyakönyvi hivatalában most egy igen érdekes felfedezésre jutot­tak id. Sutus Juhász házasságával kap­csolatosan. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az 51 éves elvált gazda meggyilko­lását megelőzőleg két héttel nősülni akart. Az öreg Lutus nem valami egyenes után akarta, nyélbeü­özi ezt a házasságot. Egy alkalommal bement az anyakönyvi hivatalba és azt a különös kérelmet ter­jesztette elő, hogy ne árulják el menyasz­­szonyának azt, hogy elvált ember, ő ugyanis azt mondotta neki, hogy özvegy, a felesége már régen meghalt. Mint ki­derült, a menyasszony elvált emberhez nem akart feleségül menni, az öreg Sutus ezért vezette félre s természetesen azzal mér nem törődött, hogy a valóság előbb­­utóbb kiderül. A házasságból azonban nem lehetett semmi, ezt a számítást keresz­tülhúzta a fiú, amikor kivégezte az apját. Tanukat hallgat ki a rendőrség. Sutus Juhász János meggyilkolása ügyében, mint tegnap közöltük, a rendőr­ségen még most is folynak a kihallgatá­sok. Zárt ajtók mellett hallgatja ki a tette­seket, tanukat a bűnügyi osztály vezetője. A fiatal Sutus, Berente fivérek és Almási Anna kihallgatása ma délelőtt már véget ért, mert a délelőttre már a tanukat is be­idézték. Valószínűleg a holnapi nap fo­lyamán kerül az ügyészség elé a gyilkos­ság ügye, amikor az iratokat átteszik és az őrizetbe vetteket átkísérik. A papírforma szerint változatlan a kenyér ára, a valóságban emelkedés történt. A sütőiparosok értekezletet tartottak, amelyen — mint jeleztük — a fokozódó terhekre hivatkozással 6 fillérre emelték a péksütemény árát. Ugyanakkor a kenyérárakkal is fog­lalkoztak. A megbeszélés eredményekép­pen, a fogyasztók nem nagy örömére, visszaállították a régebben elfogadott árat. Eszerint a kereskedők 30 fillérért kapják és 34 fi­lérért adják a fogyasztóknak a félbarna kenyeret. Ez már régi megálla­podás volt, időközben azonban a verseny 26—28 fillérre szorította le helyenként az árat. A mostani határozat a régebbi meg­állapodás érvényesítését jelenti és helyen­ként emelkedést jelent. MICHELIN EXPRESS· LUCIFERE GRIFFON Minden jobb szaküzletben kapható.

Next