Kecskemét és Vidéke, 1940. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-02 / 1. szám
2 oldal KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE 1940. január 2. tele lesz a lelkünk úgy Krisztus békéjével, mint az első apostoloké, akkor szóval és tettel azt fogjuk mondani: mi nem zárkózhatunk be, mi nem hallgathatunk arról amivel a lelkünk tele van!!! Dicsőség a magasságban Istennek és (b ékesség a földön a jóakaraté citleneknek! Állj be Testvér ebbe a gyönyörű Istenszolgálatba ! A naragossai Mária-hegy helye október utolsó napjaiban különös zarándoklatot látott. A zarándoklat 2400 személyből állott. Barcelonából jött és csak olyanok vehettek rajta részt, akiket a spanyol vörösök halálra ítéltek, de valami úton-módon a haláltól megszabadultak. Ezek a halálraítéltek rendeztek hálaadó istentiszteletet a kegyhelyre. Ma is a halálraítéltek indultak el Betlehembe! Arra voltunk ítélve, ha Krisztus megváltása nem jön. De arra akar ítélni a gonoszság, amely Luciferi gőgjében minden jogot,"becsületet lábbal akar tiporni. — Nekünk ezért van szükségünk a béke Fejedelmére! Ezért megyünk Betlemebe! Köszönni és könyörögni... Megköszönni, hogy a magyar gyermeknek békés karácsonya van. De könyörögni, hogy az igazságon épülő békéje megmaradjon. Könyörögni azokért, a gyermekekért, akik szülői otthontól elszakadva a háború borzalmaitól kivetve hontalanul vergődnek. Békesség Fejedelme ... nyújtsd id teremtő kezedet, szégyenítsd meg az Ellened lázadókat, a kis népek elnyomóit és adj békességet ennek a boldogtalan világnak! Öt békepont XII. Fiús pápa karácsonyi nyilatkozatában kifejtette, hogyan lehetne megszüntetni Európa torzsalkodását és megteremteni az egymás megbecsülésén alapuló végleges békét, öt pontban jelölte meg a béke megteremtésének lehetőségét. Ez az öt pont — hisszük — meg fogja váltani a világot az örökös háború veszedelmétől: 1. Biztosítani kell minden népnek a függetlenséghez és az élethez a jogot, amely a becsületes és igazságos béke alapvető követelménye. Egy nemzet élniakarása sohasem vonhatja maga után egy másik nemzet halálos ítéletét. Ha ez a jogegyenlőség eltűnik, vagy veszélybe kerül, a jogrend annak helyreállítását követeli, de nem tőrrel, hanem igazságosság és az egyenlőség szabályai által. 2. Hogy az így helyreállított rend hoszszú ideig tarthasson, a nemzeteket fel kell szabadítani a fegyverkezés nyomasztó rabszolgasága alól, valamint az anyagi erők uralmának, mint a jogzsarnok megsértőjének veszélye alól. 3. A nemzetközi életnek közös újjászervezésében minden félnek számot kell vetnie a múlt hézagaival és hiányosságaival. Nemzetközi intézmények alapításánál és újjáalakításánál figyelembe kell vevni a hasonló intézmények régi kezdeményezéseit és tapasztalatait. Az emberi gyengeségnél fogva lehetetlen mindent előre megmondani és a béketárgyalások idején mindent biztosítani, a megállapodások hű és igazságos alkalmazását biztosító jogi intézmények felállítása döntő fontosságú egy békeszerződés tisztességes elfogadására és annak elkerülésére, hogy a békeszerződések feltételeit egyoldalúan és önkényesen értelmezzék. 4. Ha Európa jobb megszervezését akarjuk, különös figyelemmel kell lennünk a nemzetek és népek, valamint a népi kisebbségek szükségleteire és jogos kívánságaira. Ezek mindenképpen jóakarati vizsgálatot érdemelnek, meg kell kísérelni jogos kielégítésüket békés úton és ha szükséges, aszerződések igazságos bölcs és összhangban történő revíziója által. Ha a nemzetek között így az igazi egyensúly és a kölcsönös bizalom alapjai helyreállottak, akkor sok olyan okot sikerülne kiküszöbölni, amely erőszakra ösztönzött. 5. A legjobb szabályok is tökéletlenek és nem vezethetnek sikerre, ha a népek vezetőit és a népeket nem hatja át mindjobban a felelősségnek az a szelleme, amely az emberi jogokat az isteni jog egyszerű és rendíthetetlen szabályai szerint mérlegeli, ha nem hatja át az igazságszámj, amelynek az erkölcsi igazság a lényeges alapja, valamint az egyetemes szeretet. Veszprémben Az ezeréves magyar élet forrásánál - Árpád-vitézek nyomában - Hegyek, magyar sóvárgások, amelyeket kopaszra fújt a bakonyi szél - Utijegyzetek magyar városokról (IV.) - VARGA KÁLMÁN ÚTI JEGYZETE. Kecskemét messze esik Veszprémtől. Mindkét város azonban nagyon hasonlít egymáshoz. Kecskemét ezer éven át harcolt a magyar élet szolgálatában, verejtékezett a futóhomok ellen, onta vérét a török ellen. Veszprém helyét a bakonyi szelektől kopaszra fújt dolomitokon Szent István, az első magyar király jelölte ki, ettől a pillanattól kezdve Veszprém a magyar kultúra fellegvára lett és igen sokszor a veszélyben forgó magyar élet utolsó mentsvára, vára ellen két évszázadon át indított rohamot az idegen ármádia, majd az idegen uralkodók tervszerűen akarták a magyar életet száműzni belőle. Mindkét város áll: Kecskemét a törököktől feldúlt Duna—Tisza tipikus városa lett, Veszprém pedig belülről, kívülről, közelről, messziről megmaradt annak, ami ezer éven át volt: döbbenetesen pontos kicsinyített vetülete az egész magyar életnek. Ezer éven át harcolni a sziklák ellen, azonkívül teljesíteni Szent István parancsát, mely most a gyönyörű márványkút oldalán olvasható annak ellenére, hogy a figurákra, az egész magyar életforrásra vastag jégcsapokat ragasztott a bakonyi szél: Civitas, ubi olim fonites uberrimi culturae gentis, Hungarorum eruperant... Nagykarácsony napján — a MÁV jóvoltából — a pásztorok miséjét a székesfehérvári Prohászka bazilikájában hallgathattam meg, hogy azután másfél óra múlva a legmagyarabb magyar városban, Veszprémben a romámstílű székesegyházában szaladjanak végig pórusaimon a Gloria örömei és a mellékoltár többszázéves betlehem-figuráit megcsodáljam és áldjam azt a névtelen, XIV . században élő magyar faszobrászt, aki a Biblia legfelségesebb jeleneteit ilyen híven, magyar szemmel meglátva véste fába. Az élettér-elméletek korában jó, ha az alföldi ember egyszer-kétezer ellátogat Dunántúlra, hogy agyába villámként lássék meg, mit mulasztott el a magyar élet évszázadokon át, hol kell segíteni, mit kell jóvátenni. A veszprémi várhegy tövében folyó Séd patak tükrében megláthatjuk a magyar múltat, a város Árpádok korabeli templomain, várromain, omladozó emlékein. Árpád-vitézek nyomában megrajzolhatja lelkünk, mi a magyar múlt, a kétségbeesetten egymásba kapaszkodó elnyűtt utcák és városszéli nyomortelepek, majd a Bonyhád felé épülő villasorok levetítik a magyar jelent, azt az utat, amíg a középkorból a magyar élet átgyalogolt a jelenkorba.' Veszprém népe lélekben azonos a kecskemétivel: a futóhomoknál még nagyobb aszkézisra inti a testet a dolomit, a szikla és a szikla tetejére hordott sovány homok, lélekszám valós a, jövőért imádságra buzdít. —— Van-e a magyar életnek jövője? A sziklákra épített Veszprém Kecskeméttel megadja a választ: a kanyargó, hepehupás utcákélek vesztőjéljen valahogy ki fog jutni a magyar élet és újra az Árpádok korabeli szárnyalásra indul egy Új Veszprém, egy Új Kecskemét, egy új, szociálisabb Nagymagyarország visszahódítisára. Két éven keresztül építették Veszprémen keresztül a budapest—grazi betonútat. Veszprém két hegyén — a legrövidebb irányban — kellett az útnak keresztülfutnia. A betonút mérnökei Európa legnagyobb viaduktját építették meg, közel 150 méter átmérőjű betoníveken fut keresztül a modern betonút. Ez a viadukt a magyar akarat és az erő legcsodálatosabb megnyilatkozása az utolsó évszázadban. Olyan csoda, melyre nemcsak a magyar nép, hanem egész Európa büszke lehet. Az új útra a veszprémi hegyek között három magyar munkás vére fröccsent. Véráldozatuk emlékére a 150 méter mélyen kivájt hegyben örökmécses ég, alatta öszcsekulcsolt kezekkel néz az utasra a Magyarok Nagyasszonya. Mikor ezt a viaduktot negyedórákon át csodáltam, hirtelen eszembe jutott Prohászka Ottokár püspök szivárvány-híd elmélete. A betonszivárványhíd már megépült Veszprémből a főváros felé, most már csak a telkek szivárványhídját kell megépítenünk. Nekünk alföldi és dunántúli magyaroknak, akiknek legelső feladatunk magyar élettért teremteni és véglegesen biztosítani a Kárpátok övezetében. —o— —o— A szél szétszaggatta a 70 pengős Országzászló Pótlására fedezetet keresnek Megírtuk lapunk legutóbbi számában, hogy a városháza előtti kertben, a csupasz, ebkertben állított Országzászló-póznáról eltűnt a lobogó. Most megtudtuk, hogy a rendkívül légjáratos helyre állított póznáról valósággal letépte, szétszaggatta a lobogót a szél. Az első Országzászló 70 pengőbe került, most a város a zászló pótlására fedezetet keres. Addig bizony üresen, csupaszon áll a pózna... FUTÓSZŐNYEG, LINOLEUM, LÁBTÖRLŐ, PAPLAN, SEZLON, MATRAC LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ A Ifj. Szánd János kárpitos cégnél, Ó-Kollégium mellet. OLVASSA ÉS TERJESSZE áKecskemét és Vidékét.