Református gimnázium, Kecskemét, 1922
A kecskeméti református Tiszakollégium főgimnáziumának értesítője az 1922—3. iskolai évről. Ez értesítő az egyetemes konvent tanügyi bizottsága által 52/1922. szám alatt kiadott, az 1922—3. iskolai évtől kötelező egységes minta szerint készült. I. Iskolánk múltja. 1. Az iskola rövid története. Iskolánk alapítási esztendejének a köztudat az 1599-ik évet tartja Ugyanis Kecskemét város levéltárában a város számadási jegyzőkönyveiben található a következő följegyzés az 1599-ik évről: »Az Mestert György Deákot fogattuk meg varasul sz. Dömötör nap után való Csütörtökön« ... Ez adat szerint akkor már szervezett iskolája volt eklézsiánknak, amelyhez akkor a város lakosságának nagyobb része tartozott. E körülmény magyarázza meg, hogy 1599-ben Búzás Mihály lelkész »ob tumultus bellicos« a török- és németdúlásoktól zaklatott Tolnáról híveinek és a virágzó főiskolának egy részével menekülve Kecskemétet találta alkalmasnak megtelepedésre. Bizonyos, hogy az 1564-ik év után, mikor is az egyház levéltárában őrzött egyezség-levél szerint »az pápista Körösztyének egygyelöttek a Luter Körösztyénekkel, az Varas képiben« és a két egyház hivatalosan kettévált, az új egyház a közös templom helyett fatemplomot épített, a reformáció elveihez híven iskoláját is megszervezte. Ez iskolában 1597-ben Veresmarti Mihály is tanított. Hamarosan annyira fejlődött, hogy a menekülő tolnai gimnázium is beleilleszkedhetett deákjaival. Az alapítás évéül tehát elfogadhatjuk az 1564-ik évet. Az iskola fokozatát illetőleg valószínűleg megfelelt az akkori középfokú 6—7 osztályú iskolának, melyben, mint a pápai gimnáziumban s általában a protestáns iskolákban, Trotzendorf Bálint rendszere szerint latint, görögöt, retorikát, dialektikát, poétikát, logikát, számtant, földrajzot tanítottak. Egyik városi számadási jegyzőkönyv, mely az 1654-ik évről való, énekes diákokról tartalmaz feljegyzést: »az Énekes Deákoknak attunk den** 76.« Az iskola színvonalára jellemző * Kecskeméten előbb Luther tanai terjedtek el. Kálvin tanait, mint Hornyik János, Kecskemét történetirója helyesen állapítja meg, az 1567-iki debreceni zsinat után fogadták el. ** Dénárt ,1