Református gimnázium, Kecskemét, 1926
A kecskeméti református gróf Tisza István reálgimnáziumnak értesítője az 1926—27. iskolai évről. Ez értesítő az egyetemes konvent tanügyi bizottsága által 52./1922. szám alatt kiadott, az 1922.—23. iskolai évtől kötelező egységes minta szerint készült. I. Iskolánk múltja. 1. Az iskola rövid története. Iskolánk alapítási esztendejének a köztudat az 1599-ik évet tartotta. Ugyanis Kecskemét város levéltárában a város számadási jegyzőkönyvekben található a következő feljegyzés az 1599-ik évről: „Az Mestert György Deákot fogattuk meg várasul sz. Dömötör nap után való Csütörtökön. . .“ Ez adat szerint akkor már szervezett iskolája volt eklézsiánknak, amelyhez akkor a város lakosságának nagyobb része tartozott. E körülmény magyarázza meg, hogy 1599-ben Búzás Mihály lelkész „ab tumultus bellicos“ a török- és németdúlásoktól zaklatott Tolnáról híveinek és a virágzó főiskolának egy részével menekülve Kecskemétet találta alkalmasnak megtelepedésre. Bizonyos, hogy az 1563-ik év után, mikor is az egyház levéltárában őrzött egyezség-levél szerint „az pápista Körösztyének egygyelöttek a Luther Kerösztyénekkel, az Város képiben, és a két egyház hivatalosan ketté vált, az új egyház a közös templom helyett fatemplomot épített, a reformáció elveihez hiven iskoláját is megszervezte. Ez iskolában 1597-ben Veresmarti Mihály is tanított. Hamarosan annyira fejlődött, hogy a menekülő tolnai gimnázium is beleilleszkedett deákjaival. Az alapítás évéül tehát elfogadhatjuk az 1564-ik évet. Az iskola fokozatát illetőleg valószínűleg megfelelt az akkori középfokú 6—7 osztályú iskolának, melyben, mint a pápai gimnászumban s általában a protestáns iskolákban, Trottendorf Bálint rendszere szerint latint, görögöt, retorikát, dialektikát, poétikát, logikát, számtant, földrajzot tanítottak. Egyik városi számadási jegyzőkönyv, mely az 1654-ik évről való, énekes diákokról tartalmaz feljegyzést: „az Énekes Deákoknak attunk den** 76.“ Az iskola színvonalára jellemző az a körülmény is, hogy jeles készültségű, külföldi iskolákat megjárt * Kecskeméten előbb Luther tanai terjedtek el. Kálvin tanait, mint Hornyik János, Kecskemét történetírója, helyesen állapítja meg, az 1567-iki debreceni zsinat után fogadták el. ** Dénárt. 1