Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1898

­­adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez. Dr. Hollós László-tól. Batthyányi Boldizsár nádorhelyettes a XVI. sz. utolsó évtizedeiben gyakran meghívta Német-Újvárra korának legnagyobb természetbúvárát, a franczia nemest, Clusiust, ki akkortájt Bécsben II. Miksa császár, majd II. Rudolf udvaránál tartózkodott. A szorgalmas tudós egybegyüjté a Dunántúl egy részének gombáit, melyekről Batthyányi aquarelleket fes­tetett. Ezen az alapon irta meg Clusius a Fungorum in Pannoniis obser­vatorum brevis Historia-t, mely 1601-ben jelent meg s mintegy 120 faj gomba leírását tartalmazta, 35 fametszettel magyarázva. A nyomtatás és képek festésének költségeit a tudománypártoló fő­úr, Batthyányi viselte. E könyv előtt a gombákról csak elszórt adatok találhatók az iro­dalomban s igy ezen első, eredeti úttörő munka, mely rendszerbe foglalta a gombászati ismereteket, képezi a tudományos mycologia alapját. E szerint e tudomány bölcsője Magyarország. Ide­s­tova 300 esztendeje annak, hogy e munka megjelent s ma már a földön mintegy 42 ezer faj gombát ismernek. Folyton új meg új fajokra találnak a buzgó kutatók s ma a gombák irodalma oly terjedelmes, annyi folyóiratban s egyes csoportokról irt speciális munkákban, monograph­­iákban található fel, hogy annak, a­ki a gombákkal behatóan akar fog­lalkozni, csak a legszükségesebb könyvek beszerzéséhez mintegy kétezer forintra van szüksége. Noha hazánkat a mai tudományos mycologia bölcsőjeként tekint­hetjük, noha nálunk Clusius óta is többen foglalkoztak lelkes tudomány­­szeretetből a gombákkal, mégis Magyarország java része majdnem teljesen imeretlen gombászati tekintetben. Ezen körülmény buzdított arra, hogy pár év óta összes szabad időmben kizárólag a gombákkal foglalkozom. Legörömestebb gyűjtöttem a Monortól Szegedig terjedő vasútvonal egyes pontjain, főleg Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét s Félegyháza vidékén, nemcsak azért, mert a dr.l. Fökkausk. Értesítője 1898—99. 1

Next