Állami Katona József gimnázium, Kecskemét, 1933
I. Magyarosan. Védekezzünk és küzdjünk a magyartalanságok ellen. Irta : Gerecze Ambrus. Nyelvében él a nemzet! Ezzel a jelszóval tartotta ébren a figyelmet a magyar nyelv iránt a XVII. század végén és a XVIII. század elején az irodalom és nyelvújítás. Mária Terézia, különösen II. József elnémetesítő törekvései végveszéllyel fenyegették a magyar nemzetet. 1774. évben egy kancelláriai rendelet azt bizonyítgatta, hogy a német nyelv elhanyagolása káros a magyarság anyagi jólétére. Az 1777.-i Ratio Educationis az első középiskolai tantervi utasítás, részletes utasítást ad a német nyelv tanításáról, a magyarról szó sincs benne, pedig magyar emberek szerkesztették. Az összbirodalom (a Gesamtmonarchie) lebegett a szemük előtt. II. József a holt latin helyett állami nyelvvé a németet tette s a kancellária a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a középfokú oktatás nyelve német lett. A gimnázium első osztályában nem volt szabad felvenni olyan tanulót, aki legalább írni-olvasni nem tudott németül. Mikor azonban a kalapos király az országgyűlésbe is be akarta vinni a német nyelvet, felébredt a nemzeti öntudat, s az 1790—1-iki országgyűlés nagy lelkesedéssel harcol a magyar ügy mellett. A lelkesedés azonban csak rövid ideig tartott. — „A Duna visszafelé vette útját". Ezzel a költői képpel jelképezte Virág Benedek azt a lehetetlen valóságot, hogy a magyarság a pár évi nemzeti felbuzdulás után megint visszaesett veszedelmes nemtörődömségébe és a természetes magyaros irány helyett újra a természetellenes német irányba haladt. Csak egy-két politikus, költő és író küzdött a magyarságért és a magyar nyelvért. Tudjuk, hogy Bessenyei és Révai a magyar tudós társaság felállítását a nyelv művelése érdekében követelték. A megyék utasításokat adtak követeiknek, hogy a sérelmek pontjai közt a nyelv ügye is szerepeljen. Felsőbüki Nagy Pál politikusunk nevét azzal írta be a magyar történelembe és a magyar szívekbe, hogy bátor szívvel harcolt a magyar nyelvért; az 1807-iki országgyűlésen a nyelv ügyét a szabadságé elé tette. Már föliratban is kérték a kormánytól, hogy a magyar nyelvet örvénnyel állítsa vissza jogaiba s a törvényeket magyarul is szerkesszék. Чет teljesült. 1811-ben új felterjesztés követeli, hogy a közigazgatás és a közoktatás némely ágában kötelező legyen a magyar nyelv. A Helytartóanácsban ez is megakadt. De az írók annál többet tettek. Bessenyei és ársai, az egész felújulás korának irodalma elsősorban a magyar nyelv növelése céljából dolgoztak. Dugonics, Kazinczy, Kölcsey vezérlete alatt harcoltak a magyar írók a magyar nyelvért és nemzetiségéért. A nemes