Katolikus leánygimnázium, Kecskemét, 1921
REV 98 SEVITMo Az év történetének vázlata. Leányközépiskolánk illetőleg leánygimnáziumunk az 1916. évi 86,100. sz. VKM. rendelet alapján érte el szabályszerű fejlődéssel az 1—V. osztályig való bővülést. Tanártestületi változások. Az elmúlt évi tanártestülethez Kummergruber Emil és Vajnóczky István kegyesrendi tanárok csatlakoztak óraadó tanárokul a német nyelv és mennyiségtan előadására az V. illetőleg IV. osztályban. Nevelésügy. Szem előtt tartottuk feladatunkat, hogy nem elég, ha profán tudományokkal telítjük a leányifjúság lelkét, hanem a reánk bízott gyermekeket vallásosan, szigorú erkölcsi irányzattal és ügyes, jó honleányokként kívánja vissza tőlünk a család, a társadalom, az egyház és a haza. E cél elérésére az intézet szelleme biztosíték volt, de minden egyes tantestületi tag is azon fáradozott, hogy a leányjellem nemesedjék, erősödjék. Erre segített a jóakaró buzdítás, figyelmeztetés, a javulásnak türelmes bevárása, a hanyatlás feddése, a haladás elismerése és jutalmazása. Az imádkozó tantestület és az imádsághoz szoktatott tanulók Isten előtt találkoztak, hol minden részre megvolt a segítő kegyelem. Rámutattunk a gyermek előtt, hogy szellemi kincseket nem hiú elbizakodottsággal, hanem alázatos és kitartó, fárasztó kereséssel lehet gyűjteni. Az év minden mozzanatát felhasználtuk, hogy ne csak katolikus keresztény irányzatot, hanem alapot nyerjenek, amely gyökérből azután felnő idővel a munkás honleány, az áldozatra kész családtag, a társadalom értékes személyének jelleme. A hazát mentő magyar honleánynak ismernie kell a lemondást, önmegtagadást, tűrést és egy bizonyos fokú fáradhatatlanságot; azért szoktatni iparkodtunk őket arra, hogy ne elégedjenek meg a jóság középszerűségével, hanem fokról-fokra magasabbra törekedjenek. Ez volna a keresztényi „küzdve küzdj“ jelmondat az egész életre. Az internátus. Megmaradt szűkes keretében, ahogyan szerveztük egy évvel előbb. Bár mindenfelől nagy kérdezősködés történt bentlakó növendékek elhelyezése végett, nem tehettünk eleget a kívánalmaknak, mert nem kaptunk több helyet. Szerény kis leányotthonunk a családias szellem melegével minden nagyobb esemény nélkül töltötte el az évet. U. i. nem volt fertőző betegség, Isten kegyelméből nem volt más komoly megbetegedés sem. A tél végén erősebb influenza mutatkozott, de komplikáltabb baj nem lépett fel. Tanulási és iskolai idejökön kívül a napirend változatos volt; zenegyakorlatok, séta, olvasás, játék és privát szorgalmi munkával foglalkoztak, szerettek esténkint egy ügyesebb zongorázójuk játéka mellett énekelni, táncolgatni, vagy hallgatták egymás játékát. Engedelmesség, hallgatás, rendszeretet voltak a kívánatos jámborság mellett fő gyakorlati erényeik. Felügyelőjük Mater Andor Mária.