Női felsőkereskedelmi iskola, Kecskemét, 1926

FARAGÓ BÉLA Az a nagy veszteség, mely Faragó Béla halálával városunkat érte, iskolánkat is közelről érintette. Benne ugyanis iskolánk fel­ügyelőbizottságának egyik leglelkesebb és leglelkiismeretesebb tagját vesztettük el, akiben a kereskedelmi szakoktatás lelkes és megértő barátját tanultuk megismerni. Fiatal és eleinte a kezdet nehézségeivel, majd később és je­lenleg a kedvezőtlen gazdasági helyzetben sokat küzdő intézetünk soha el nem múló hálával emlékezik meg a minden kulturális és közhasznú ügy iránt melegen érdeklődő nemes alakjáról. Amikor most e helyen is búcsúzunk tőle, ezt az utolsó „Isten hozzád“-ot fájó szívvel és mélyen megindult lélekkel vetjük papírra. Legyen pihenése csendes, emlékezete áldott!­ ­. Az iskolai év története. Különösebb esemény iskolánk életében az elmúlt évben sem történt. Még mindig szegényes viszonyok között voltunk kényte­lenek iskolai munkánkat folytatni. De a szerény keretek a legke­­vésbbé sem gátoltak bennünket abban, hogy tanító és nevelő mun­kánkat ne a leglelkiismeretesebben folytassuk, hogy ezzel is hoz­zájáruljunk hazánk boldogabb jövőjének a megalapozásához. Fo­kozta ügybuzgalmunkat az a biztos tudat, hogy a fenntartó város vezetőségében minden jóindulat megvan arra nézve, hogy azok az áldatlan viszonyok megszűnjenek, melyek bennünket ez idő szerint az eredményesebb munkában akadályoznak. Hálás köszönettel vettük tudomásul, hogy a városi tanács javaslatára a közgyűlés intézetünk részére új épület emelését határozta el. Az építkezés már javában folyik s Isten segítségével szeptemberben már az új otthonba köl­tözködhetünk. Az új, külön épületben sok olyan körülmény fogja tanító-nevelői munkánkat szolgálni, amelyeknek hiányában eddigelé működésünk nem lehetett minden tekintetben kielégítő.

Next