Polgári és elemi leányiskola, Kecskemét, 1880

REV 98 I. A nevelés körül tapasztalható gyakoribb hibák. „Ha valamely számolás- és könyvvezetéshez nem értő keres­kedő nyitna üzletet, csodálkoznánk bolondságán s bukását kikerül­­hetetlennek tartanánk. Ellenben azon semmit sem csodálkozunk, ha a szülők a gyem­eknevelés nagy munkájába fognak a nélkül, hogy gondolkoztak volna valaha azon testi, erkölcsi s értelmi törvények hordereje felett, a­melyeket eljárásuk közben követniök kellene, sőt még áldozatul esett szegény gyermekeiken sem sajnálkozunk.“ így szól Spencer Herbert az „Értelmi, erkölcsi s testi nevelés“ című jeles munkájában. És ismét tovább: „Hogy valaki cipész, ács, hajó­­vagy mozdonyvezető lehessen, e végett hosszas tanuló éveket kell töltenie. Váljon az emberi ész- s­zellemfejlesztés oly könnyű dolog-e, hogy minden előkészület nélkül bárki vállalkozhassék annak vezér­letére s szabályozására ?“ Sok igazság van Spencernek ezen pana­szaiban, melyeket a művelt népeknél általában szokásos nevelési s tanítási rendszerek ellen felhoz. Mert valóban feltűnő, hogy míg az iskolák majdnem minden kigondolható életpályára előkészítik a ta­nulókat, addig arra nézve, miként kell a gyermeket nevelni, hogy esze s jelleme helyesen fejlődjék s teste egészséges legyen, alig nyújtanak csak némi utasításokat is. Pedig természetszerű dolog, hogy a tanulók túlnyomó részének erre egykor okvetlenül szüksége leend. A szokásos tanítási és nevelési rendszerek ezen hiányának eredménye azután az, hogy még a különben művelt közönség sem igen bír tudomással a testi s erkölcsi nevelésnek még csak főbb el­veiről sem. Ennélfogva nem fölösleges talán, ha azok, kik életpályájuknál fogva a nevelés- és tanítással foglalkoznak, néha jóakaratúlag föl­említik azon hibákat, melyeket a szülők gyermekeik nevelése körül leggyakrabban elkövetnek, s figyelmeztetnek azon tévedésekre.­ ­*

Next