Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1874-09-27 / 39. szám

Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉT“ című hetenként egyszer megjelenő politikai és társalmi lap október-decemberi folyamára. Előfizetési ár: vidékre postán, vagy hely­ben házhoz küldve december végéig t frt. 50 kr. Hogy a lap jövő negyed­évi első számát is már pontosan szétküldhessem, kérem a tisz­telt közönséget, különösen pedig azon elv­társakat, kik a lap föntartásáh­oz eddig épen semmivel sem járultak, méltóztassanak előfizetéseik megújítását, ille­tőleg megrendeléseiket mielőbb eszközölni. Az előfizetések a „Kecskemét“ kiadó hi­vatalába (Budai nagy utca 187 sz. a.) intézen­­dők. Kiadó. Hét év után. Kossuth Lajos mondá az 1848-ki nemzet­gyűlés amaz örökké emlékezetes ülésén, me­lyen a kért pénz és haderő egyhangúlag meg­szavaztatott, hogy: „a kinek keze egy nemzet zsebében van, és annak ereje felett rendelke­zik , az annak a nemzetnek ura.“ — Jelezni akarta vele az állami önállóság és függetlenség azon két atributumát, mely felett alkuba bocsát­kozni nem szabad. Minden egyéb csak e kettő­nek appendixe. Mert a mely államnak önálló és rendezett pénzügye van, nem kell annak a ke­reskedelmi, ipar, közlekedés stb. ügyekben, melyek az anyagi jóllét felvirágoztatására köz­vetlenül befolynak ,­­ önállóságot koldulgatni; és ha nemzeti hadsereggel rendelkezünk, nem szükséges a kü­lügyekbeni sokszor csak látsza­­tos befolyásért esedezni, hanem ha nem akar­nánk is olykor befolyni, döntő szavazatunkat bizony ki fogják kérni, nehogy hadsereg és pénz, azaz gazda nélkül számoltak légyen. Örömmel mondhatjuk, hogy e két fü­gget­lenségi­ kellék védelmében még fel nem ada­tott, és visszaküzdésében azután soha nem la­zuló egyetértéssel jártak el a hazafias el­lenzék kü­lönböző árnyalatai hét hosz­­szú év igen sokszor nehéz küzdelmei alatt. Hét év! Gazdag a csalódásokban, de végtelenül gazdagabb a tanulságokban. A­miről hét év előtt és alatt a parlament falain belül elvi csatákban az ellenzék a kor­mánypárt csökönösségét meggyőzni nem bírta, ugyanarra kezdi megtanítani a jobboldalt maga az idő, melyben a közélet eseményei természe­tesen fejlődnek, melyet tévokoskodással ferde útra vezetni lehetetlen. Hasztalan mondta az ellenzék: teremtsünk önálló magyar pénzügyet, nehogy tönkre men­jen az ország anyagi jövője. Nem! Nekik kellett a­­ krach! Hasztalan mondta az ellenzék: alakítsunk magyar hadsereget, hogy a nehéz napokban legyen mire bizton számítani. Nem! Azt mondták: nem kell külön had­sereg, mert az a magyar államot egymagára megvédeni gyenge; nem kell külön vezénynyelv, mert gátolja és kockáztatja a hadsereg egysé­ges működésének sikerét ; nem kell külön ad­ministrate, mert az egységes olcsóbb, és az állapotoknak jobban megfelel. Sőt végül Ker­­kápoly furfangos logikája a legitimitást is ki­préselte ezen egységes hadsereg védelmére, állítván, hogy ennek törvényszerű létesítése azon időtől datálódik, midőn az osztrák ármá­dia részére az első újoncot kötéllel fogni meg­engedte az ország. Pedig hát tudjuk, hogy Magyarországnak önálló, történetileg fejlett, tehát legitim hadserege a nemesi felkelő sereg­­volt. Igaz, hogy ezen intézmény idővel az álan­­dó hadakkal szemben régi szervezetével célsze­rűtlennek bizonyult, de ez szükség­képen nem azon következtetést vonja maga után, hogy tehát törüljük el végleg, és mondjunk le az önálló nemzeti hadról, hanem, hogy ugyan­olyan önálló nemzeti haderőt állítsunk helyette a célnak megfelelőt. Különben e haderőnek restaurátiója szükségképen bekövetkezett az által, hogy az 1847/8-ki országgyűlés a nemesi kiváltságot, melyen alapult, megszüntette. És pedig mert aképpen szüntette meg, hogy a nem nemest is nemessé emelte, következik, hogy most már nem az egész nemzet lett zsoldos haddá, melyhez eddig a jobbágyok soroztattak, hanem nemzeti önálló haderővé kellett emeltet­ni, milyen eddig a nemességé volt. Szóval mi­ként a rendi gyűlés képviseletévé változott, a nemesi felkelő seregnek magyar hadsereggé kellett átalakulnia úgy, a­miként az 1848/9-ben történt. Hanem hát hiába volt minden. Az erősza­kolt állapotokat természetes helyzetté kellett okoskodni, törvényesíteni kellett a kriegsmi­­nistériumot, és gyávának kellett kiirtetni a nemzetet, hogy önmagát védeni gyönge, a nem­zetet, melynek hadi erényeit és dicsősségét még ellenségei is elismerték, a nemzetet, melynek huszárja a világ első katonájává lett, s min­tául szolgál a continens rendezett hadseregei számára! Hogy az egységes hadsereg mennyire nem felel meg a terüzet kívánalmainak, s an­nak törvénybe iktatása igen is élénken emlé­keztet a róka és szöllőfürt ismeretes meséjére, (a mesében: mert nem érlek el, tehát savanyú vagy és nem kellesz, — itt, mert nem bírlak elmozdítani, tehát rád fogom, hogy én állítot­talak ide és azért kellesz), érezte a kormány­párt, midőn a jelenlegi honvédség felállítását eszközölte. Azt hitte, hogy ez népszerűségét, eljárásának hazafias színezetét megmenti, pedig elveinek, eljárásának legékesebben szólló, csal­hatatlanul mert élő példákkal érvelő kritikusát teremtette meg. Öt éve múlt, hogy e honvédség született, a folyó év őszén lépett fel először nagyobb számmal és nyilvánosan, gyakorlataival a leg­főbb hadúr teljesen megelégedett, egyenlő szín­vonalra helyezte a közös ármádiával. Ezek tények. A honvédség tehát kevesebb kiadás mel­lett, több harcost és jobban kiképez, mint a sor­hadsereg. Sőt az együttes működésnél az is bebizonyult, hogy a vezénynyelv kettőssége a közös működés elé a legparányibb akadályt sem gördít, mit a kormánypártnak is előre kel­lett tudnia, különben nem állította volna fel a külön nyelvű honvédséget. Ha pedig a honvédség kevesebb kiadással több harcost jobban és gyorsabban képez, mint a közös hadsereg örökké éhes Molokja, — ön­kénytelenül kérdezzük azért: Minek hát nekünk közös hadsereg!? / / II. évfolyam. Kecskemét, 1874. Szeptember 27. 39. szám. Megjelen SS § Előfizetési díj: $ minden Vasárnap. _____. ans« «Mi ___________- ÜL ——_ Egész évre . 5 frt­­ kr. 1FBflOMF ff fi­üÉ?Ifi SSrl.::| * s®«' Jicudlklj Ifi fj 1. ■ 14 ultiét .­­ [] hüvejk tér egyszer Szűcs Ferenc, u igtatva 17, kétszer: 13. Politikai és társalmi hetilap. “ro~18kr' iíS lete átellenében. az új Bélyegdíj: 30 kr.­­°i8r ^8^==... A kecskeméti lövészegylet alapsza­bály-javaslata. (Vége.) A pénztárnok hatásköre. 14. §. A pénztárnok felelősség kötelezettsége alatt kezeli a befolyó pénzösszegeket, beszedi a tagdíjakat s minden jövedelmeket, — kifizeti a pénztár terhére utalványozott összegeket, — a választmánynak a bevételek és kiadásokról koron­kénti kívánatra számot ad. A jegyző kötelessége. 15. §. A közgyűlés s az igazgató választmá­nyi jegyzőkönyveket vezetni, hivatalos irományait rendben, a tagok névjegyzékét nyilván­tartja, é­s hivatalos kiadványait teljesíti. Az ügyvéd kötelességei. 16. §. Peres és jogügyletekben az egyletet a bíróság előtt képviseli, szerződvényeket, peres­irományait s okmányait szerkeszti. Az igazgató választmány hatásköre. 17. §. Az egylet ügyeit minden a közgyűlés­nek fenn nem tartottakon kívül az egylet tisztvi­selőivel együtt vezeti és pedig: a) a tagok felvétele felett titkos szavazattal határoz; — b) határoz a közgyűlés megtartásának napja iránt; — c) a pénztárnoki számadást megvizsgálja, s jóváhagyás és a számadás fölmentetése végett a közgyűlésnek beterjeszti; — d) a tagságból a kizáratást a 8 §. b) pontja értelmében a közgyűlésnek beterjeszti; — e) halasztást nem szenvedő esetekben rend­

Next