Kecskemét, 1877. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1877-09-16 / 37. szám
1877. — 36. szám. Szeptember 16. „KECSKEMÉT.“ Senki kedvéért nem fogja eltűrni, hogy a szívélyesen egyetértő cárok és cesarok tekintete előtt meghunyászkodó august diplomaták a magyar hazát puskaporos hordóvá alakítsák, melyet az orosz ármány pánszláv kanóccal légberöpíthet. Azt mondták neked édes magyarom! békülj ki Ausztriával, miszerint biztosítva légy az orosz ellen — kibékültél. Hát lássuk azt a biztosítót! hol van ö ? Irgalomnak Istene! ha a magyar most független volna! De profundis ad te Domine damavi! (A mélységből kiáltok hozzád Uram!) * * * (Folytatjuk.) A fogyasztási egyletről. A fogyasztási egyletnek hírlapjaink hasábjain ismertetett több fajával találkozunk, minélfogva az ügy iránt érdeklődő nagyközönség közül soknak figyelmét és méltó kíváncsiságát vonja magára, hogy vajon a tervbe vett jótékony célú és közhasznosságú egylet, a sok bába között nem dől e dugába. Ennélfogva bevallom, hogy a dolog eléggé meg leven világítva, ahhoz részemről már nem is szólottam volna, — de minthogy e lapok 36-dik számának vezércikkezője, nekem e tárgyban közlött cikkem némely pár sorát ellentétes fogalomból kiindulva érinti nemez ellentétet kiegyenlíteni, és az eddig javasolt formákat könnyebb betekinthetés végett összefoglalva és egymással szembeállítva, szerény észrevételeimmel még inkább megvilágítsam : feladatomul tűztem ki, azon meggyőződéssel, hogy ezt az ügy iránti érdeklődésemnek és jóindulatomnak fogják tekinteni, és hogy ezzel a nagyközönségnek némi szolgálatot teszek. Ezen lapok fentnevezett számának vezércikkezője, e lapok 29-dik számában közlött hasontárgyú cikkem azon részére, melynélfogva a fogyasztási egyletnek bizonyos részvénydíj alapján önálló kereskedői üzlet nyitása és saját személyzet mellett leendő felállítását javasoltam — azt mondja , hogy az ily irányú egylet nem fogyasztási egylet, hanem egy adásvétellel egybekötött nyerészkedés céljából alakult részvénytársaság. Igaz, hogy az ily egylet adásvétellel van összekötve, de mutassa meg azt nekem bárki is, hogy a fogyasztás tárgyai nem adásvétel tárgyai-e , akár közvetve, akár közvetlenül nem adásvétel, azaz nem pénzért cserébe jutnak-e a fogyasztók kezébe és így, az adásvétel fogalma és természete ki van zárva a működő egylet keretéből ? Nincs ! sőt szorosan össze van vele forrva. Az sem áll, hogy az ily egylet részvénytársaság volna, hanem inkább részvényalapra fektetett fogyasztási egylet, mert a fő cél a kijelölendő tárgyaknak a tagok általi fogyasztása lenne és így az ennek megfelelő fogalom — a fogyasztási egylet, mint cég is volna használandó. Az is mondatik, hogy nyerészkedés céljából alakulna. Amíg a tagok fogyasztanák a cikkeket, ki lenne zárva a nyerészkedés, mivel bárki is valamely dolgára nézve önmagán nem nyerészkedhetik, így az egylet sem , — hogyha azonban az ár differentia tekintetik nyereségnek , haszonnak,—ennek be kell állni bármely fogyasztási egyletnél. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom , hogy furcsa fogalom cikkező úr részéről, mikép a fogyasztási egyletnél haszonról, nyereségről nem is lehetne szó, hanem csak megtakarításról. Beismerem, hogy az egyletnél a takarékosság a kiindulási pont, de mi neki a végeredménye, ha nem az árkülönbözetből beálló nyereség, haszon. Éppen ezért az eme rokonszavakból, tekintettel arra, hogy minő körülmények között éltem a nyereség, haszon szóval — ellentétet előidézni nem alkalmas. Egyébiránt kijelentem, hogy a vázolt irányú egylet felállítása iránt aggodalmaim nekem is megvoltak, — de mert a fogyasztási egyletnek az is egyik neme: a közönség elé hozom az eszmék tisztázására. A közfigyelem a fogyasztási egyletnek két alapokban már ismertetett nemét teszi magáévá. Az egyik, mit e lapok 29. és 36-dik száma már fejteget, abban állana, hogy az egylet közös raktárt tartana. A kijelölendő árukat hitelbe vásárolná; eme vásárlásnak alapját képezné a tagok vagyoni felelőssége, mely felelősség meghatározandó 10 vagy 20 frt. erejéig terjedne. Az ily egyletnek, mint e lapok 33-dik számában már körvonalazva volt, alapszabállyal , igazgatósággal , felügyelő bizottsággal kellene bírnia s reánézve a kereskedelmi törvény vonatkozó szabályai nyernének alkalmazást. A kiszolgálás nagybani kiméréssel történve , egy teljesen megbízható, avatott és különben ellenőrzés alatt álló személy kezelése mellett — ki a pénzt is szedhetné — hetenként egyszer vagy kétszer. Az ily egylet előnye abban állana, hogy a raktár bérlése és a kezelő személy fizetése sokkal olcsóbb a tővén, mint egy kereskedőé , ki a piacon és nagy személyzet mellett folytatja üzletét, már ebből bizonyos megtakarítás , nyereség eszközöltetik ; míg ellenben , ha kereskedővel szerződünk , ennek üzlethelyisége bére és kereskedői személyzete fizetésében álló nagyobb költségeit, és az árak meghatározandó nagyobb árában — mint ahogy az árú raktárból nyernénk — bizonyos, bár csekély hasznot kellene fizetnünk.-Előnye továbbá, hogy a kereskedők között nem idézne elő concurrentiát s így egyes kereskedőknek e tekintetbeli nagy veszteségét nem okozná. — Nem keltene akkora ellenszenvet. — Az egylet teljesen önálló volna, pedig fő , hogy az ember ne más szájával egyék, mert nem lakik jól. És ami legfőbb: a szerződésre képes, hasonló előnyt nyújtó solid kereskedők erkölcsi és anyagi kárára nem hajtana hasznot , az egylettel szerződésre lépendő kereskedőnek, mert az egylet raktárában meg nem szerezhető áruk vételére azon kereskedőhöz folyamodhatnék az illető, akihez akar, nem úgy, mintha kereskedővel szerződnék az egylet. Hátránya abban áll, hogy 10—20 frt. erejéig vagyoni felelősséggel járna és hogy a kezelésnél hiba is állhatna be. A fogyasztási egyletnek másik formája, — ami a „Kecskeméti Lapok“ egyik számában , a gyakorlatnak megfelelőleg két irányban is tüzetesen tárgyaltatik; — hogy a szükséges cikkek kiszolgálására és beszerzésére szerződjünk valamelyik kereskedővel. Megvallom, hogy ámbár kezdetben volna szükséges az egyletet erős és biztos alapon oly kezelési módok mellett létesíteni, melyeknél fogva tartós jövőre számíthatna, de mivel az ajánlott és kissé komplicált kezelési mód nehézkessé teszi a kiszolgálást és vásárolhatást: ha már kereskedővel szerződünk, helyesebb lenne az egyletet a legegyszerűbb ruhába öltöztetnünk akkor , mint azt Schossberger úr is, bár nem kellő részletezéssel, ismertető, hogy, mint már intézkedés is létetett, a kiküldött bizottság tagjai megbeszélgetvén a dolgot nejeikkel is, jóváhagyás reményében bizonyos, a konyhai szükséglet fedezésére naponként szükséges cikkeket kijelölnék, ezek árát a milyenséghez képest a kereskedőknél kipuhatolnák, egyszersmind felszólítanák a helybeli nagyobb kereskedőket a minimál árak előadására. Az így nyert árszámla egy értekezlet, vagy mondjuk közgyűlés elé terjesztetnék s ott megvitatnák, hogy melyik kereskedő nyújt nagyobb árleengedést, s ezzel szerződnék az egyret. Ugyancsak megállapíttatnék az is, hogy az árkülönbözet, illetve az árelőny honnan, mikép számíttatnék, mert erre szerintem két mód van. Ugyanis 1- ér, vagy a kereskedővel kötendő szerződésünk ideje körül, a más hasonló kereskedőknél ugyanazon mennyiségű és minőségű tárgyaknak közönséges bolti ára vetetvén zsinórmértékül, amennyivel ennél olcsóbbért adni hajlandó a cikket a kereskedő: az így beálló árkülönbözet volna az ár-előny, s az árak időnkénti emelkedése vagy leszállásakor az ár-előny ezen alapon volna kiszámítandó továbbra is; ámbár ez a szerződésre lépő kereskedőnek biztos ármérleget nem nyújtana, mert a versenyképes kereskedők az árakat nagyon leszállíthatnák; — vagy 2- ot: azon át vételnék alapul, amint a kereskedő a cikkeket a nagykereskedőtől vagy iparostól beszerzi, amire kezelési költség és talán némi haszon fejében a kereskedő által valamely percent rászámíttatnék. De lehetséges, sőt szükséges volna mindkét kiszámítási alapot felvenni, — csakhogy megjegyzem itt, mikép az illető nagykereskedő vagy iparosokkal is folytonos levelezésben kellene állanunk. A szerződés létesülvén , az igazgatóság, mondjuk, az egylet vezetésére és az ellenőrzésre megválasztott bizottság, a szerződést erkölcsi kötelességgel az egylet tagjai nevében , — a kereskedő pedig már jogi kötelezettséggel — az árleengedés megtartására és a mustrául adott árú milyensége, valamint a mennyiség pontos kiszolgálására nézve aláírván : az egylet — de csakis mint formális fogyasztási egylet — egy állandó ellenőrzési bizottság vezetése mellett működését megkezdhetné. Maga a szerződés az egylet fenállását biztosító szabályzatocskát is egyelőre magában foglalhatná, mert megjegyzem itt, hogy oly körülmények között, de bármely esetben is akkor, ha a tagok által nyerendő árelőny visz kötelezettséget jogilag nem von maga után , olyan szervezet és alapszabály , mint a kereskedelmi törvény a gyakori szédelgés és csalás meggátlása végett megkíván s e lapok 33-dik számában is körüliratik, — nézetem szerint nem volna szükséges; — minek támogatására előterjesztem , hogy ámbár a kereskedelmi törvény a fogyasztásra alakult egyletek között különbséget nem tesz is , — de minthogy nyilván követeli a tagoknak korlátolt vagy korlátlan felelősségét, márpedig az ilyen egyletnél a tagok felelősséget nem vállalhatnak a dolog természeténél fogva, mivel a felelősségnek alapja nincs ; — továbbá , mert a törvény felügyelő bizottságról, az egyleti vagyon felett rendes kereskedői könyvek vezetéséről , mérleg készítésről stb. beszél, amelyek az ily egyletnél elő nem fordulhatnak , s különben is a szerződésre lépő kereskedő a törvény kívánalmának eleget tesz saját üzletét tekintve: nem érthetem, hogy a cég bejegyzést minő alapon és mi célból követelné a törvényszék, és hogy szüksége forogna-e fent. De ha mégis elkerülhetlen volna, a bejegyzéssel járó néhány frt. költséget a tagok megfizetnék, mert ez által az egylet tekintélyben és erőben gyarapodnék. Az ilyen egyletnek kétségtelen előnye az, hogy felelősséggel nem járna és kisebb vételre is és minden nap nyitva állna; az egylet cukorját és kávéját stb. nem markolásznák el az egerek és patkányok. Azonban hátránya is megvolna, mire nézve hivatkozom a fentebb, a 9-dik bekezdésben elmondottakra, és hogy ha ügyesen, tapintatosan nem vitetik keresztül: olyan lesz, mint a kártyavár, mely idő előtt, vagy ha már félig-meddig felépült, és P. be akar menni, L. B. és M-nek egy érintésére összeomlik. A miért is állítsunk raktárt a fűszerre, és ha a húsfogyasztásra is ki akarunk terjeszkedni , erre nézve szerződjünk valamelyik mészárossal,— mely esetben mindkettőt megpróbálván, megtudjuk melyik lesz a jobb. Kovács István. Jelentés, a városi szinügyi bizottság 3. és 4-ik évi működéséről. (Vége.) II. A bizottság pénzügyi állása volt 1871./6-ik évről. Bevétel: Pénztár maradv. 187®/, évre 16frt.80kr. Tartozás az év elején volt 3554frt.35kr. ,, az év végén fentm.2893 11 2011 Tehát a tartozási állapot csökkent......................... 661 11 15kr. Áttétetett 1876/7 évre. Tartozás..............................2960 frt.8kr. Követelés......................... 66 „ 80 „ Segély, elengedett és leírt díjak: Aradi Gerő részére kiadatott városi segély 500 frt, ugyancsak fentebbinek a bizottság elengedett 476 frtot. Jótékony célra adott előadásnál színház bérdíj elengedtetett 20 frt. A bizottság által nyújtott egy évi kedvezmény összege 496 frt. Hogy a bizottság tartozása csak 661 frt. 15 krral csökkent, a fentebbi leirt összegekben lett veszteséggel indokolható. Rendezett játékok 1875/6-ban: Aradi Gerő által adatott 119, műkedvelők által 4 — összesen : 123. III. A bizottság pénzügyi állása 1876/7 évről. Segély, és elengedett díjak: Völgyi György részére kiadatott városi segély 500 frt. A szinügyi bizottság részéről szinte Völgyi Györgynek méltányossági tekintetből elengedetetett 96 frt. Különféle jótékonycélú műkedvelők, és színészeknek elengedtetett 118 frt. Egy színésznek 3 frt. Összesen: 217 frt. Rendezett játékok 1876/7-ben: Völgyi György által 112. Mezei Péter által 5. Mohamed Ibrahim arab művész által 2. Műkedvelők által 8. Összesen : 127. IV. Visszatekintés általában a bizottság 4 évi működésének tartamára. Színházi beruházásra fordittatott: 1873/4 évben átalakítás 5636 frt. 98 kr. 1874/5-ben pót beruházás 58 frt. 57 kr. 1875/6-ban 54 frt. 60 kr. 1874/7-ben 14 frt. 51 kr. Összesen: 5764 frt. 69 kr. A bizottság tartozásaiból törlesztett : 1873/4 évben 1185 frt. 55 kr. 1874/5 évben 950 frtot. 1875/6 évben 661 frt. 15 kr. 1875 évben 959 frt. 71 kr. Összesen: 3756 frt. 41 kr. Városi segély és a bizottság által elengedett díjak: A város segélyül adott évenként 500 frtot és 10 öl fát; tehát 4 éven át 2000 frtot és 40 öl fát. A színügyi bizottság elengedett 1873/4 évben 50 frtot. 1874/5-ben 251. frtot. 1875/6 496 irtot. 1875-ben 217 frt. Összesen: 1014 irtot. Ez összegben nincsenek számítva a bizottságnak olynemű kiadásai, melyeket állásuknál fogva az ügy érdekében magán pénztáraikból fedeztek. Rendezett játékok: 1873/4-ben 141. 1874/4-ben 89. 1875/6-ban 123, 1875ben 127. Összesen: 480 előadás; ebben műkedvelők által 28. Bizottsági tagok id 4 év előtt megválasztottak: Horváth György , Hollósi Zsigmond , Lestár Péter , Katona Zsigmond , Fehér Péter , Szűcs Imre, Madarassy László, Dr. Singer Bernáth , Dékány István , később Dr. Mádi Pál. Ezek közül elhaltak: Horváth György, Fehér Péter, Szűcs Imre, Dr. Singer Bernáth , Dr. Mádi Pál. Kilépett: Madarassy László, kiknek üresen maradt helyeikre időközben megválasztottak : Dr. Horváth János, Horváth Béla, Szeless Kálmán, Szeless József. — A bizottság elnökei voltak : Horváth György, Dr. Horváth János, Madarassy László. Alelnökök : Madarassy László , Lestár Péter. Pénztárnok mind ez ideig Katona Zsigmond. A bizottság tisztikara jelenleg : elnök Lestár Péter, pénztárnok Katona Zsigmond, jegyző Dr. Katona Béla. A bizottság a jövő színidényre pályázatot hirdetvén, hathatós ajánlatok alapján a színházat Némethy György és nejének adta. A Némethy pár még a nemzeti színháztól ismert lévén, több nagyobb városban tanúsított működésök, gondos és ügyes szervező képességük folytán a bizottság reményű, hogy választottjaiban helyezett bizalmában csalatkozni nem fog. Reményű, hogy igazgatók minden lehető áldozatot meghoznak arra nézve, hogy a közönség rég nélkülözött tömeges pártfogását kiérdemeljék, a közönség pedig tanúsítani fogja azon részvétet, melyet egy kiváló jó erőkből szervezett társulat méltán és jogosan elvárhat. Kötelességének tartja a színügyi bizottság ez alkalommal, midőn már a helybeli takarékpénztárnak is 4 éven át kamat nélkül élvezett 500 frt. tartozását lefizette, szívességéért köszönetét nyilvánosan is kifejezni; végre a még hátra levő egyetlen hitelezője, a t. Nőegyletnek is 2000 frt. kölcsönéért, mely kötelezettségét pontosan kiegyenlíteni legfőbb feladataként tekinti. A bizottság, jelen kimutatásra vonatkozó számadásait, igazolásul az 1875/ 187%-dik évekről, megvizsgálás és helyben hagyó tudomás végett a tekintetes közhatóságnak bemutatta. Kecskemét, 1877. Aug. 18. A színügyi bizottság. Dr. Katona Béla, Lestár Péter, jegyző, elnök. Pénztári készház előző évről 5 frt. 65 kr. Bérdíjakban a színházért . 774 „ — „ A szinügyi bizottság páholyáért .............................. 257 ,, 50 „ Városi segély az igazgatónak 500 „ — „ Vegyesekben..........................98 „ 40 „ összesen:1635frt.55kr. Kiadás: Tőkében letörlesztett tart. 670frt.— kr. Kamatokban.................... 129— Beruházásra.................... 54n 60 Színházi bérdíjban . . . 150 10— 11 Városi segély az igazgatónak 500 11 —11 Tűz elleni biztosítás . . . 51 10 75 11 Vegyesekre......................... 62 11 5011 összesen :1618frt.75kr. Bevétel: Pénztár készlet a múlt évről 16frt.80 kr. Bérdíjakban a színházért . 890 11 11 A szinügyi bizottság páholyáért.............................. 260 11 11 Zeneestély jövedelméből . 112 1144 „ Városi segély az igazgató számára......................... 500 11 Vegyesekben .................... 115 11 8 „ összesen:1894 frt.32 kr. Kiadás: Tőke tart. törlesztésére. . 890frt.1 kr. Kamatokra......................... 223 21 „ Városi segély az igazgatónak 500 11 11 Egy beteg színész segélyezésére ..............................3 Beruházásokra.................... 14 54 „ Színházi bérdíjban . . . 150 11 11 Tűz elleni biztosítás . . . 51 75 „ Vegyesekre......................... 30 11 31 „ összesen:1862frt.81 kr. Pénztári maradv. a jövő évre 31frt.51 kr. Tartozás az év elején volt 2893frt.20 kr. „ az év végén maradt 1933 11 49 „ Tehát a tartozási állapot csökkent......................... 959 1171 „ Áttétetett az 1877/8 évre Tartozás..............................2000 frt.— kr. Töredék László Károly naplójából. (Folytatás.) Április 6. 1850. Harminckilenc napi pihenés után ma ki indultunk Brussából, rendeltetésünk helyére Kutahiába. Podgyászainkat tevékre rakták, a magunk számára nyergest lovak rendeltettek. Egyébiránt velünk jött a Kossuth, Batthyányi, Asboth és Viszocky urak hintája és nergicsánja, Kossuthné, Batthyányiné, Gyurmatné és Schuller számára, azon esetre , ha talán nagy sár miatt a hintáknak el kell maradni, egy-egy „palánkin“ vagy „tatreván“, melyek mindegyikét két-két öszvér vitt, rúdjainál fogva a hátáról, vagy inkább nyergéről függve.