Kecskemét, 1877. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1877-09-16 / 37. szám

1877. — 36. szám. Szeptember 16. „KECSKEMÉT.“ Senki kedvéért nem fogja eltűrni, hogy a szívélyesen egyetértő cárok és cesarok tekintete előtt meghunyászkodó august diplomaták a magyar hazát puskaporos hordóvá alakítsák, melyet az orosz ár­mány pánszláv kanóccal légberöpíthet. Azt mondták neked édes magyarom! békülj ki Ausztriával, miszerint bizto­sítva légy az orosz ellen — kibékültél. Hát lássuk azt a biztosítót! hol van ö ? Irgalomnak Istene! ha a magyar most független volna! De profundis ad te Domine d­amavi! (A mélységből kiáltok hozzád Uram!) * * * (Folytatjuk.) A fogyasztási egyletről. A fogyasztási egyletnek hírlapjaink ha­sábjain ismertetett több fajával találkozunk, minélfogva az ügy iránt érdeklődő nagy­kö­zönség közül soknak figyelmét és méltó kíváncsiságát vonja magára, hogy vajon a tervbe vett jótékony célú és közhasznosságú egylet, a sok bába között nem dől e du­gába. Ennélfogva bevallom, hogy a dolog elég­gé meg leven világítva, ahhoz részemről már nem is szólottam volna, — de mint­hogy e lapok 36-dik számának vezércikke­­zője, nekem e tárgyban közlött cikkem né­mely pár sorát ellentétes fogalomból kiin­dulva érinti n­emez ellentétet kiegyenlíteni,­­ és az eddig javasolt formákat könnyebb betekinthetés végett összefoglalva és egy­mással szembeállítva, szerény észrevétele­immel még inkább megvilágítsam : feladato­mul tűztem ki, azon meggyőződéssel, hogy ezt az ügy iránti érdeklődésemnek és jóin­dulatomnak fogják tekinteni, és hogy ezzel a nagyközönségnek némi szolgálatot teszek. Ezen lapok fentnevezett számának vezér­­cikkezője, e lapok 29-dik számában közlött hasontárgyú cikkem azon részére, melynél­­fogva a fogyasztási egyletnek bizonyos rész­vény­díj alapján önálló kereskedői üzlet nyitása és saját személyzet mellett leendő felállítását javasoltam — azt mondja , hogy az ily irányú egylet nem fogyasztási egylet, hanem egy adásvétellel egybekötött nyerész­kedés céljából alakult részvénytársaság. Igaz, hogy az ily egylet adásvétellel van összekötve, de mutassa meg azt nekem bár­ki is, hogy a fogyasztás tárgyai nem adás­vétel tárgyai-e ,­­ akár közvetve, akár köz­vetlenül nem adásvétel, azaz nem pénzért cserébe jutnak-e a fogyasztók kezébe és így, az adásvétel fogalma és természete ki van­­­ zárva a működő egylet keretéből ? Nincs ! sőt szorosan össze van vele forrva.­­ Az sem áll, hogy az ily egylet részvénytársaság volna, hanem inkább részvényalapra fekte­tett fogyasztási egylet, mert a fő cél a kije­lölendő tárgyaknak a tagok általi fogyasz­tása lenne és így az ennek megfelelő foga­lom — a fogyasztási egylet, mint cég is vol­na használandó. Az is mondatik, hogy nye­részkedés céljából alakulna. A­míg a tagok fogyasztanák a cikkeket, ki lenne zárva a nyerészkedés, mivel bárki is valamely dol­gára nézve önmagán nem nyerészkedhetik, így az egylet sem , — hogyha azonban az ár differentia tekintetik nyereségnek , haszon­nak,—ennek be kell állni bármely fogyasz­tási egyletnél. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozom , hogy furcsa fogalom cikkező úr részéről, mikép a fogyasztási egyletnél ha­szonról, nyereségről nem is lehetne szó, ha­nem csak megtakarításról. Beismerem, hogy az egyletnél a takarékosság a kiindulási pont, de mi neki a végeredménye, ha nem az árkülönbözetből beálló nyereség, haszon.­­ Éppen ezért az eme rokonszavakból, te­kintettel arra, hogy minő körülmények kö­zött éltem a nyereség, haszon szóval — el­lentétet előidézni nem alkalmas. Egyébiránt kijelentem, hogy a vázolt irányú egylet felállítása iránt aggodalmaim nekem is megvoltak, — de mert a fogyasz­tási egyletnek az is egyik neme: a közön­ség elé hozom az eszmék tisztázására. A közfigyelem a fogyasztási egyletnek két alapokban már ismertetett nemét teszi magáévá. Az egyik, mit e lapok 29. és 36-dik száma már fejteget, abban állana, hogy az egylet közös raktárt tartana. A kijelölendő árukat hitelbe vásárolná; eme vásárlásnak alapját képezné a tagok vagyoni felelőssége, mely felelősség meghatározandó 10 vagy 20 frt. erejéig terjedne. Az ily egyletnek, mint e lapok 33-dik számában már körvonalazva volt, alapsza­bállyal , igazgatósággal , felügyelő bizott­sággal kellene bírnia s reánézve a kereske­delmi törvény vonatkozó szabályai nyernének alkalmazást. A kiszolgálás nagybani kiméréssel tör­ténve , egy teljesen megbízható, avatott és különben ellenőrzés alatt álló személy ke­zelése mellett — ki a pénzt is szedhetné — hetenként egyszer vagy kétszer. Az ily egylet előnye abban állana, hogy a raktár bérlése és a kezelő személy fize­tése sokkal olcsóbb a tővén, mint egy ke­reskedőé , ki a piacon és nagy személyzet mellett folytatja üzletét, már ebből bizo­nyos megtakarítás , nyereség eszközöltetik ; míg ellenben , ha kereskedővel szerződünk , ennek üzlethelyisége bére és kereskedői személyzete fizetésében álló nagyobb költ­ségeit, és az árak meghatározandó na­gyobb árában — mint a­hogy az árú raktár­ból nyernénk — bizonyos, bár csekély hasz­not kellene fizetnünk.­­-Előnye továbbá, hogy a kereskedők között nem idézne elő concurrentiát s így egyes kereskedőknek e tekintetbeli nagy veszteségét nem okozná. — Nem keltene akkora ellenszenvet. — Az egylet teljesen önálló volna, pedig fő , hogy az ember ne más szájával egyék, mert nem lakik jól. És ami legfőbb: a szerződésre ké­pes, hasonló előnyt nyújtó solid kereskedők erkölcsi és anyagi kárára nem hajtana hasz­not , az egylettel szerződésre lépendő ke­reskedőnek, mert az egylet raktárában meg nem szerezhető áruk vételére azon keres­kedőhöz folyamodhatnék az illető, akihez akar, nem úgy, mintha kereskedővel szer­ződnék az egylet. Hátránya abban áll, hogy 10—20 frt. erejéig vagyoni felelősséggel járna és hogy a kezelésnél hiba is állhatna be. A fogyasztási egyletnek másik formája, — a­mi a „Kecskeméti Lapok“ egyik szá­mában , a gyakorlatnak megfelelőleg két irányban is tüzetesen tárgyaltatik; — hogy a szükséges cikkek kiszolgálására és beszer­zésére szerződjünk valamelyik kereskedővel. Megvallom, hogy ámbár kezdetben volna szükséges az egyletet erős és biztos alapon oly kezelési módok mellett létesíteni, me­lyeknél fogva tartós jövőre számíthatna, de mivel az ajánlott és kissé komplicált keze­lési mód nehézkessé teszi a kiszolgálást és vásárolhatást: ha már kereskedővel szerző­dünk, helyesebb lenne az egyletet a leg­egyszerűbb ruhába öltöztetnünk akkor , mint azt Schossberger úr is, bár nem kellő rész­letezéssel, ismertető, hogy, mint már intéz­kedés is létetett, a kiküldött bizottság tag­jai megbeszélgetvén a dolgot nejeikkel is, jóváhagyás reményében bizonyos, a konyhai szükséglet fedezésére naponként szükséges cikkeket kijelölnék, ezek árát a milyenség­hez képest a kereskedőknél kipuhatolnák, egyszersmind felszólítanák a helybeli nagyobb kereskedőket a minimál árak előadására. Az így nyert árszámla egy értekezlet, vagy mondjuk közgyűlés elé terjesztetnék s ott megvitatnák, hogy melyik kereskedő nyújt nagyobb árleengedést, s ezzel szerződnék az egyret. Ugyancsak megállapíttatnék az is, hogy az árkülönbözet, illetve az ár­előny honnan, mikép számíttatnék, mert erre sze­rintem két mód van. Ugyanis 1- ér, vagy a kereskedővel kötendő szer­ződésünk ideje körül, a más hasonló keres­kedőknél ugyanazon mennyiségű és minőségű tárgyaknak közönséges bolti ára vetetvén zsinórmértékül, a­mennyivel ennél olcsóbbért adni hajlandó a cikket a kereskedő: az így beálló árkülönbözet volna az ár-előny, s az árak időnkénti emelkedése vagy leszállása­kor az ár-előny ezen alapon volna kiszámí­tandó továbbra is; ámbár ez a szerződésre lépő kereskedőnek biztos ármérleget nem nyújtana, mert a versenyképes kereskedők az árakat nagyon leszállíthatnák; — vagy 2- ot: azon át vételnék alapul, a­mint a kereskedő a cikkeket a nagykereskedőtől vagy iparostól beszerzi, a­mire kezelési költ­ség és talán némi haszon fejében a keres­kedő által valamely percent rászámíttatnék. De lehetséges, sőt szükséges volna mind­két kiszámítási alapot felvenni, — csakhogy megjegyzem itt, mikép az illető nagykeres­kedő vagy iparosokkal is folytonos levele­zésben kellene állanunk. A szerződés létesülvén , az igazgatóság, mondjuk, az egylet vezetésére és az ellen­őrzésre megválasztott bizottság, a szerződést erkölcsi kötelességgel az egylet tagjai nevé­ben , — a kereskedő pedig már jogi köte­lezettséggel — az árleengedés megtartására és a mustrául adott árú milyensége, vala­mint a mennyiség pontos kiszolgálására néz­ve aláírván : az egylet — de csak­is mint formális fogyasztási egylet — egy áll­andó el­lenőrzési bizottság vezetése mellett műkö­dését megkezdhetné. Maga a szerződés az egylet fenállását biztosító szabályzatocskát is egyelőre ma­gában foglalhatná, mert meg­jegyzem itt, hogy oly körülmények között, de bármely esetben is akkor, ha a tagok által nyeren­dő ár­előny visz kötelezettséget jogilag nem von maga után ,­­ olyan szervezet és alap­szabály , min­t a kereskedelmi törvény a gyakori szédelgés és csalás meggátlása vé­gett megkíván s e lapok 33-dik számában is körüliratik, — nézetem szerint nem volna szükséges; — minek támogatására előterjesz­tem , hogy ámbár a kereskedelmi törvény a fogyasztásra alakult egyletek között különb­séget nem tesz is , — de minthogy nyilván követeli a tagoknak korlátolt vagy korlátlan felelősségét, már­pedig az ilyen egyletnél a tagok felelősséget nem vállalhatnak a do­log természeténél fogva, mivel a felelősségnek alapja nincs ; — továbbá , mert a törvény felügyelő bizottságról, az egyleti vagyon felett rendes kereskedői könyvek vezetésé­ről , mérleg készítésről stb. beszél, a­me­lyek az ily egyletnél elő nem fordulhatnak , s különben is a szerződésre lépő kereskedő a törvény kívánalmának eleget tesz saját üzletét tekintve: nem érthetem, hogy a cég bejegyzést minő alapon és mi célból köve­telné a törvényszék, és hogy szüksége fo­rogna-e fent.­­ De ha mégis elkerülhetlen volna, a bejegyzéssel járó néhány frt. költ­séget a tagok megfizetnék, mert ez által az egylet tekintélyben és erőben gyarapodnék. Az ilyen egyletnek kétségtelen előnye az, hogy felelősséggel nem járna és kisebb vételre is és minden nap nyitva állna; az egylet cukorját és kávéját stb. nem marko­­lásznák el az egerek és patkányok. Azonban hátránya is megvolna, mire nézve hivatkozom a fentebb, a 9-dik bekez­désben elmondottakra, és hogy ha ügyesen, tapintatosan nem vitetik keresztül: olyan lesz, mint a kártyavár, mely idő előtt,­ vagy ha már félig-meddig felépült, és P. be akar menni, L. B. és M-nek egy érinté­sére összeomlik. A miért is állítsunk raktárt a fűszerre, és ha a hús­fogyasztásra is ki akarunk ter­jeszkedni , erre nézve szerződjünk valame­lyik mészárossal,— mely esetben mindkettőt megpróbálván, megtudjuk melyik lesz a jobb. Kovács István. J­elentés, a városi szinügyi bizottság 3. és 4-ik évi működéséről. (Vége.) II. A bizottság pénzügyi állása volt 1871./6-ik évről. Bevétel: Pénztár maradv. 187®/, évre 16frt.80kr. Tartozás az év elején volt 3554frt.35kr. ,, az év végén fentm.2893 11 2011 Tehát a tartozási állapot csökkent......................... 661 11 15kr. Áttétetett 1876/7 évre. Tartozás..............................2960 frt.8­kr. Követelés......................... 66 „ 80 „ Segély, elengedett és leírt díjak: Aradi Gerő részére kiadatott városi se­gély 500 frt, ugyancsak fentebbinek a bi­zottság elengedett 476 frtot. Jótékony célra adott előadásnál színház bérdíj elengedte­tett 20 frt. A bizottság által nyújtott egy évi kedvezmény összege 496 frt. Hogy a bizottság tartozása csak 661 frt. 15 krral csökkent, a fentebbi leirt összegek­ben lett veszteséggel indokolható. Rendezett játékok 1875/6-ban: Aradi Gerő által adatott 119, műkedvelők által 4 — összesen : 123. III. A bizottság pénzügyi állása 1876/7 évről. Segély, és elengedett díjak: Völgyi György részére kiadatott városi segély 500 frt. A szinügyi bizottság részéről szinte Völ­gyi Györgynek méltányossági tekintetből el­­engedetetett 96 frt. Különféle jótékonycélú műkedvelők, és színészeknek elengedtetett 118 frt. Egy színésznek 3 frt. Összesen: 217 frt. Rendezett játékok 1876/7-ben: Völgyi György által 112. Mezei Péter által 5. Mohamed Ibrahim arab művész ál­tal 2. Műkedvelők által 8. Összesen : 127. IV. Vissza­tekintés általában a bizottság 4 évi működésének tartamára. Színházi beruházásra fordittatott: 1873/4 évben átalakítás 5636 frt. 98 kr. 1874/5-ben pót beruházás 58 frt. 57 kr. 1875/6-ban 54 frt. 60 kr. 1874/7-ben 14 frt. 51 kr. Összesen: 5764 frt. 69 kr. A bizottság tartozásaiból törlesztett : 1873/4 évben 1185 frt. 55 kr. 1874/5 év­ben 950 frtot. 1875/6 évben 661 frt. 15 kr. 1875 évben 959 frt. 71 kr. Összesen: 3756 frt. 41 kr. Városi segély és a bizottság által elengedett díjak: A város segélyül adott évenként 500 frtot és 10 öl fát; tehát 4 éven át 2000 frtot és 40 öl fát. A színügyi bizottság elengedett 1873/4 évben 50 frtot. 1874/5-ben 251. frtot. 1875/6 496 irtot. 1875-ben 217 frt. Összesen: 1014 irtot. Ez összegben nincsenek számítva a bi­zottságnak olynemű kiadásai, melyeket ál­lásuknál fogva az ügy érdekében magán pénztáraikból fedeztek. Rendezett játékok: 1873/4-ben 141. 1874/4-ben 89. 1875/6-ban 123, 1875­­ben 127. Összesen: 480 előadás; ebben mű­kedvelők által 28. Bizottsági tagok id 4 év előtt megválasztottak: Horváth György , Hollósi Zsigmond , Les­tár Péter , Katona Zsigmond , Fehér Péter , Szűcs Imre, Madarassy László, Dr. Singer Bernáth , Dékány István , később Dr. Mádi Pál. Ezek közül elhaltak: Horváth György, Fehér Péter, Szűcs Imre, Dr. Singer Ber­náth , Dr. Mádi Pál. Kilépett: Madarassy László, kiknek üresen maradt helyeikre idő­közben megválasztottak : Dr. Horváth János, Horváth Béla, Szeless Kálmán, Szeless Jó­zsef. — A bizottság elnökei voltak : Horváth György, Dr. Horváth János, Madarassy László. Alelnökök : Madarassy László , Les­­tár Péter. Pénztárnok mind ez ideig Ka­tona Zsigmond. A bizottság tisztikara jelen­leg : elnök Lestár Péter, pénztárnok Ka­tona Zsigmond, jegyző Dr. Katona Béla. A bizottság a jövő színidényre pályáza­tot hirdetvén, hathatós ajánlatok alapján a színházat Némethy György és nejének adta. A Némethy pár még a nemzeti színháztól ismert lévén, több nagyobb városban tanú­sított működésök, gondos és ügyes szervező képességük folytán a bizottság reményű, hogy választottjaiban helyezett bizalmában csalat­kozni nem fog.­­ Reményű, hogy igazgatók minden lehető áldozatot meghoznak arra nézve, hogy a közönség rég nélkülözött tö­meges pártfogását kiérdemeljék, a közön­ség pedig tanúsítani fogja azon r­é­s­z­v­é­t­e­t, m­e­l­y­e­t egy kiváló jó erőkből szervezett társulat mél­tán és jogosan elvárhat. Kötelességének tartja a színügyi bizott­ság ez alkalommal, midőn már a helybeli takarékpénztárnak is 4 éven át kamat nél­kül élvezett 500 frt. tartozását lefizette, szí­vességéért köszönetét nyilvánosan is kifejez­ni; végre a még hátra levő egyetlen hitele­zője, a t. Nőegyletnek is 2000 frt. kölcsöné­­ért, mely kötelezettségét pontosan kiegyen­líteni legfőbb feladataként tekinti. A bizottság, jelen kimutatásra vonatkozó számadásait, igazolásul az 1875/­ 187%-dik évekről, megvizsgálás és helyben hagyó tu­domás végett a tekintetes közhatóságnak bemutatta. Kecskemét, 1877. Aug. 18. A színügyi bizottság. Dr. Katona Béla, Lestár Péter, jegyző, elnök. Pénztári készház előző évről 5 frt. 65 kr. Bérdíjakban a színházért . 774 „ — „ A szinügyi bizottság páho­lyáért .............................. 257 ,, 50 „ Városi segély az igazgatónak 500 „ — „ Vegyesekben..........................98 „ 40 „ összesen:1635frt.55kr. Kiadás: Tőkében letörlesztett tart. 670frt.— kr. Kamatokban.................... 129— Beruházásra.................... 54n 60 Színházi bérdíjban . . . 150 10— 11 Városi segély az igazgatónak 500 11 —11 Tűz elleni biztosítás . . . 51 10 75 11 Vegyesekre......................... 62 11 5011 összesen :1618frt.75kr. Bevétel: Pénztár készlet a múlt évről 16frt.80 kr. Bérdíjakban a színházért . 890 11 11 A szinügyi bizottság páho­lyáért.............................. 260 11 11 Zeneestély jövedelméből . 112 1144 „ Városi segély az igazgató számára......................... 500 11 Vegyesekben .................... 115 11 8 „ összesen:1894 frt.32 kr. Kiadás: Tőke tart. törlesztésére. . 890frt.1 kr. Kamatokra......................... 223 21 „ Városi segély az igazgatónak 500 11 11 Egy beteg színész segélye­zésére ..............................3 Beruházásokra.................... 14 54 „ Színházi bérdíjban . . . 150 11 11 Tűz elleni biztosítás . . . 51 75 „ Vegyesekre......................... 30 11 31 „ összesen:1862frt.81 kr. Pénztári maradv. a jövő évre 31frt.51 kr. Tartozás az év elején volt 2893frt.20 kr. „ az év végén maradt 1933 11 49 „ Tehát a tartozási állapot csökkent......................... 959 1171 „ Áttétetett az 1877/8 évre Tartozás..............................2000 frt.— kr. Töredék László Károly naplójából. (Folytatás.) Április 6. 1850. Harminckilenc napi pihenés után ma ki indultunk Brussából, rendeltetésünk helyére Kutahiába. Podgyászainkat tevékre rakták, a magunk számára nyergest lovak rendeltet­tek. Egyéb­iránt velünk jött a Kossuth, Batthyányi, Asboth és Viszocky urak hin­tája és nergicsánja, Kossuthné, Batthyányiné, Gyurmatné és Schuller számára, azon eset­re , ha talán nagy sár miatt a hintáknak el kell maradni, egy-egy „palánkin“ vagy „tat­­reván“, melyek mindegyikét két-két öszvér vitt, rúdjainál fogva a hátáról, vagy inkább nyergéről függve.

Next