Kecskemét, 1887. július-december (16. [15.] évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
XVI. évfolyam. 41. szám. Kecskemét, 1887. október 9. Előfizetési dij: halasi-nagy-utcza 29. szám.KECSKEMÉT A KECSKEMÉTI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT POLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZLÖNYE, S A MINDSZENT-SZEGVÁR-VIDÉKI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PART ÉRTESÍTŐJE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve: Egész évre - ő frt 2 kr. Félévre - - 2 frt 50 kr. Negyedévre - 1 írt 25 kr. Egy szám ára 10 kr. Előfizethetni a lapra a kiadóhivatalban, valamint a helybeli könyvkereskedésekben. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Kéziratok vissza nem adatnak. Szerkesztői iroda: VIII. tized. Hirdetmények és „Nyílttéri“ közlemények jutányosan számíttatnak. Hivatalos: u. m. városi és bírósági 8 írt, egyházi, egyleti, társulati stb. hirdetmények minden egyes beigtatása 2 írt. Bilyegdij minden beigtatás után 30 kr. Előfizetési és hirdetési díjak fizetendők a kiadóhivatalnál Kecskeméten. Kiadóhivatal: VIII. tized, halasi-nagy-utcza 29. szám. Leleplezett gonoszság. Jól tudjuk mindannyian, hogy a Tiszakomány uralkodása óta különösen lábra kapott az országban párthívei közt az erkölcstelenség és bűn. Szerte az országban egymást érték a vérlázító cselekedetek, melyeket a kormány védszárnyai alatt elkövettek. A sikkasztások a fővárosban és vidéken majd napirenden vannak és a tetteseket többnyire kimossák vagy futni engedik, mert a kormánypárt kortesei voltak. Igazolják ezt a városunkban is az utóbbi években elkövetett sikkasztások és egyébb bűntények, melyeknek elkövetői egy szálig mind a kormánypárt kortesei közül kerültek ki. A főispáni intézmény mai nap már nem a közigazgatás vezetése és ellenőrzésére szolgál, hanem a vármegyékben és városokban köteles a kormánypárt érdekében korteskedni s annak bűnös üzelmeit eltakarni, a korteseket megvédeni. Bizonyítja ezt az alábbi levél, mely a kormánynak és főispánjainak bűnös üzelmeit teljesen leleplezi. Ezt a levelet Somogy megye főispánja Tállián Béla intézte a belügyminiszterhez Széchenyi Pál gróf miniszter kaposvári választási ügyében. Tudjuk ugyanis, hogy Széchenyi gr. Kaposváron 18 szavazattal megbukott, a mandátumot mégis úgy állították ki, mintha ő kapott volna 20 szavazattöbbséget. Ezen választás ellen az ellenzék peticzionált, erre vonatkozólag irta a kortes főispán a belügyminiszternek a következő tartalmú levelet: (Somogy megye pecsétje.) 34. sz. bizalmi, Kívül: Nagy méltóságú Orczy Béla, a belügyminisztérium vezetésével megbízott ő felsége személye körüli magyar kir. miniszter urnak, v. b. t. t. stb. Budapest. Kizárólag saját kezéhez. Be- 1 . 1: Kegyelmes uram ! Mai hasonszámú távirati jelentésem kiegészítéséül van szerencsém a kaposvári országgyűlési képviselőválasztás eredményére nézve a következőket legmélyebb tisztelettel excellenciát kegyes tudomására hozni. Mint táviratomban is jelezni szerencsés valók, Széchenyi Pál ő excellenciája, a különben 48-as párti és az egész választási aktus alatt ellenünk működött választási elnök által 12 órakor éjjel 20 szavazattöbbséggel a kerület megválasztott képviselőjének kijelentetett: a szavazatszedő küldöttségi és választási jegyzőkönyvek három példányban ily eredménynyel lezárattak s minden kifogás nélkül hitelesíttettek is, annak egy példánya nagyméltóságodhoz már felküldetett, egy példánya Széchenyi Pál gróf ő excellentiájának átadatott, egy példánya pedig a levéltárban őriztetik. Magára a függetlenségi pártiak által a lapokban közlött és itt is beszéd tárgyát képező téves leírásokra nézve következőleg áll a tényállás, melyről magamnak személyes meggyőződést szereztem. A függetlenségi pártiak másnap a választás után hangoztatni kezdették, miszerint a szavazatszedő küldöttségi elnök szavazati lajstromai rendetlenül és tévedésből hibásan kezeltettek, és hogy 19 Taszár községi szavazó, ki Körmendyre szavazott, az írnok tévedéséből Széchenyi előnyére íratott, minek folytán, ha ez helyreigazíttatnék, Körmendynek volna 18 többsége, nem pedig Széchenyinek 20. Eme állítás a belügyminisztériumhoz fölküldött szavazási lajstromban megerősítést nyer, mire nézve a 48-as pártiak a kérdéses 19 faszán szavazóval közjegyzői okmányt föl is vettek. A megyei levéltárba elhelyezett példányban e 19 taszári szavazó Körmendy részére van írva, s itt a függetlenségiek által tegnap eszközölt utánszámítás az ő előnyükre dőlt el. Azonban a jegyzőkönyvből, mely mandátumonként Széchenyi Pál gr. ő excellenciájának adatott át, e tévedés be nem igazolható, mivel a taszáriakból csak a tényleg Széchenyire szavazott 11-nek neve van Széchenyire írva, mindannak daczára a 20 majoritás abban el nem tagadható. Ezek alapján tagadhatatlan, hogy a küldöttségi elnök választási tisztái nem lettek kifogástalanul vezetve,és hogy azok egymástól eltérők, de ép úgy tagadhatatlan az is, hogy a 48-sok által kifogásolt taszári szavazatok helytelen beírása a mandátumul szolgáló jegyzőkönyvben nem igaz, lehet más tévedés, de ez nem kifogásolható eddig. Eme tényálladék leírása után legyen szabad nekem abbeli véleményemnek adni kifejezést, hogy eme választást minden áron helyben kell hagyni, mert ellenkező esetben nemcsak Somogy vármegye politikai, most javult helyzete változik beláthatatlan időre teljesen rosszá, hanem az erkölcsi befolyás és hatalom, melyet a szabadelvű párt s igénytelenségem ez alkalommal a választásoknál magunknak megszereztünk, megsemmisül. Ettől eltekintve azonban, ha megsemmisíttetnék a választás, a megye belbékéje ismét odadobatnék az egyesült függetlenségi és mérsékelt ellenzékiek terrorizmusának, melylyel szemben mi tehetetlenek lennénk, ami által az adminisztráczió vezetése egészen megbénulna és a régi tarthatlan helyzet ez irányban ismét érvényre jutna. Ez most már nem személyes kérdés, vagy egy kerületnek elvesztése, ez Somogy megye létkérdése, mely ha kedvezően megoldatnék, a legjobb útra fog teleltetni, ellenkezőleg a kommunizmus és szoczialismus hidrafejét megsemmisíteni a lehetetlenségek közé tartozik; csak az kegyelmes uram, ki a kaposvári választást és annak előzményeit önmaga átélte, bír arról fogalommal, hogy mily helyzet volt Somogyban, mit röviden csak azzal jelzek, hogy csak e kerületben 3 hét alatt a választás előtt 8 gyujtogás, 15 személy- és 25 vagyonbiztosság elleni bűntény történt a 48-sok részéről, s hogy csak is a legerélyesebb és legelőrelátóbb intézkedéseknek köszönhető, hogy igen nagy kellemetlenségek nem történtek, maga a karhatalommal kirendelt katonaság is tettleg meg lett támadva, köztük két tiszt és négy legény megsebesítve. Ily körülmények között e kerületet új választásnak kitenni lehetetlen, akkor, midőn a kaposvári választás az egyesült 48-as és mérsékelt ellenzékieknek 15,000 írtjába, nekünk pedig háromszor annyiba került. Mindezek folytán legmélyebb alázattal esedezem Excellenciádhoz, méltóztassék kegyes és hathatós befolyását a megye jóléte és békéje érdekében odaérvényesiteni, hogy gróf Széchenyi Pál ő excellenciájának megválasztatása annak idején mindenesetre jóváhagyassák. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy kiváló tiszteletem kifejezése mellett maradhassak. Kaposvár, 1887. junius hó 21-én, híve és szolgájat a 11 - án, főispán.“ E levéből tisztán kiviláglik a kormány és főispánja bűnössége, leleplezve van az egész rendszer, melylyel Tisza Kálmán kormányozza az országot. Az országgyűlésen Szalai Imre és Eötvös Károly függetlenségi képviselők interpellálták a belügyminisztert a kaposvári levél miatt. Orczy báró ez idő szerinti id. belügyminiszter szégyenében és Tisza Kálmán bűnössége tudatában nem is mertek a házban megjelenni, törik a fejüket, hogy mikép mosakodjanak ki a posványból. Azonban remény nincs reá, hogy a javulás útjára térjenek, mert nemhogy magukba szállnának, hanem még ők indítottak fegyelmi vizsgálatot, hogy ki tudják, ki volt az, aki a titkos levelet elárulta az „Egyetértésinek, hogy a kormány bűne nyilvánosságra hozóját megbüntethessék. A főispán levele szerint a kaposvári választás 45 ezer forintjába került a kormánynak, s hogy bűnöket szépítsék, a főispán levelében még azt hazudja a miniszternek, hogy az ellenzéknek pedig — 15 ezer forintba. Ezt persze azért mondja, hogy ne sokalja a miniszter a 45 ezer forint elpocsékolását s igazolja magát a bűnös pénz felől. Hej! a kecskeméti éhes maméi ak-kortesek is szeretnék, ha közibük pottyant volna egy 45 ezer forintos képviselőjelölt, de szépen vesztegethettek, dáridózhattak és amitől osztozkodhattak volna. Mert a kormány Vámosért hír szerint csak 4—5 ezer forintot eresztett meg, ebből is még a 84-ki választásról fentmaradt 2000 frt és kamatai takarékpénztári adósságot kellett kifizetni, Így hát nagyon kis pénz maradt a korteskedésre, ha az Árva-pénz — szóbeszéd szerint 25 ezer forintocska — közbe nem jön, a kecskeméti mameluk-had tán ki se teszi a zászlót, mert az a népség — hol a „Kecskeméti Lapok“ szerint a város intelligencziája helyet foglal — ablak és osztalék nélkül nem szabadelvűsködik, a haza és a város érdekében síkra nem száll. Tiszteljük a kormánypárti erkölcsöket, de nem kérünk belőlük. Az „Egyetértés“ben a L AKTAN YA-Ü NiN EPE L YESSÉG. A lovassági laktanya átadása alkalmára a városi tanács által rendezett ünnepélyességek véget értek. A cs. és kir. 7-ik számú huszárezred bevonult s azt elfoglalta. Az ünnepélyességek részleteiről a következő értesítést adjuk : A városi tanács a körösi- és vásári-utczát nemzeti zászlókkal bőven feldiszittelve, a körösikapu mellett tölgyfa-galulyakkal feldiszitelt diadalkaput állított, mely mellett várta a város rendőrfőkapitánya október 1-én a cs. és kir. 7-ik huszárezrednek ide érkező részét. A huszárság '/„ 10 órakor a körösi kapuhoz érkezvén, Hajagos Illés főkapitány üdvözölte őket a város közönsége nevében s értette a bevonuló magyar huszárságot. Mely üdvözölő szavakra Pokorny Hermann ezredes válaszolt röviden és szívélyesen. Az üdvözlések megtörténte után a főkapitány kalauzolása mellett a huszárság megindult s a fellobogózott és kiváncsi néppel ellepett utczákon át s kiért az új laktanyába, hol már a város elöljárósága, törvényhatósági bizottsági tagok és sok kiváncsi nép összegyűlve várta őket. A laktanya kapujában Bandi czigány bandája rázendite a Rákóczy-indulót s ennek hangjai mellett éljenzéssel fogadtatva vonult be a huszárság a laktanya tágas udvarára, hol az ezredes által a város felé arcz-vonallal felállittatván, az ezredes lóháton a polgármester vezetése alatt összegyűlt városi elöljáróság csoportja elé vágtatott s a polgármester által a város nevében üdvözöltetett. A polgármester beszédéből, — amint szabad téren, gyenge hangon előadva kivehettük — a következőket jegyeztük meg magunknak: „Méltóságos ezredes úr! Nehezen várta Kecskemét városa e napot, mert tudta, hogy ekkor kedves vendégei érkeznek. Ezek megérkeztek ezredes úrban és az általa vezénylet huszárságban. Igyekeztünk nekik kényelmes otthont csinálni, mit 2 évi szorgalmas munka után el is értünk, s most azt ezennel átadjuk. „Isten hozott“ szavakkal fogadjuk a huszárságot, vendégeinket, kiket mától fogva nem azoknak, hanem a város lakosainak és testvéreknek tekintünk. Noha e lakásnak mi a városon kívül választottunk helyet, azért most már városunk eddig tart s annak kiegészítő részét képezi. Kívánjuk, hogy e laktanya a katonaságnak békés otthona legyen, kívánjuk, hogy a 7-ik „honvéd“ (!!!) huszárezredet az Isten sokáig éltesse!“ Az üdvözlő beszédre következett, éljenzaj megszűnte után Pokorny Hermann ezredes a következőképpen válaszolt: „Fogadja kir. tanácsos úr a szívélyes fogadtatásért legőszintébb köszönnetünket. Legyen meggyőződve, hogy jó egyetértést fogunk tartani. Midőn e szép kaszárnyát átveszem, nem mulaszthatom el, hogy kir. tanácsos úrnak, mint a város első polgárának legszebb köszöneteinek kifejezzem. Engedje az Isten, hogy ez épület a város javára és felvirágoztatására szolgáljon. Éljen Kecskemét városa!“ Ezen szívélyes szavak oly jó hatást keltettek a jelenlevőkben, hogy az éljenzés igazán lelkessé vált s csillapulni nem akart. Ezután az ezredes imához vezényelt s utánna a katonaság szétment elszállásolás végett. A jelenlevő polgárság pedig a kaszárnya megszemlélése után lassanként távozott. Délután két órakor vette kezdetét a kaszinóban a város rendezett diszebéd, melyre az alábbiak nyertek meghívót: Rág Mihály ipartest, elnök. Antal Péter tanácsnok. Arányi Béla házfőnök. Bagi Lajos építész. 5 Id. Bagi László árvaszéki elnök. Ifj. Bagi László t. főjegyző. Bartsch Róbert kir. főmérnök-Bélák János főmérnök. Belleberg Baltazár százados. 10 Bende György biz. tag. Szilvágyi Benárd Jenő főhadnagy. Grf. Bethlen Gergely hadapród. Bódogh Lajos ügyvéd, lapszerkesztő. Bogyó Pál apát plébános. 15 Boronkai Boronkay Sándor hadnagy. Csabay Imre igazgató. Czelder Márton lelkész. Chernél Victor hagynagy. Csilléry Benő igazgató. 20 Dékány István jogtanár. Dolesál Rudolf főhadnagy. Kir. Fenség Dom Miguel braganzai herczeg őrnagy. Dömötör Károly főszámvevő. 25 Egyed László szab. áll. hadnagy. Endler Theodor százados. Erdélyi Mihály építész. Erdős Aurél házfőnök. Fekete István tanácsnok. 30 Forster László hadnagy. Fördös Dezső főkönyvelő. Gáli Ferencz törvényszéki elnök. Báró Grimmenstein Vincze tiszthelyettes. Gyenes Imre főgondnok. 35 Gyömörey Antal tábornagy. Györffy Balázs iparegyleti elnök. Hajagos Illés főkapitány. Hanusz István igazgató és lapszerkesztő. Hegedűs Nándor százados. 40 Henning Gyula alhadbiztos. Heitzmann György építési vállalkozó. Hofbauer Eduárd főhadnagy. Hodovall József szab. áll. főhadnagy. Dr. Horváth Ádám országgy. képviselő. 45 Horváth Béla kir. ügyész. Horváth Döme gazdasági egyesületi elnök. Hornung Károly főhadnagy. Hödl Félix főhadnagy. 49a Hudacsek Ferencz főhadnagy. 49b Habina János h. lapszerkesztő. 50 Jandovszky György őrnagy. Jankovics György lelkész. Jónás Samu százados. Katona Zsigmond gyógyszerész. Dr. Kecskeméti Lajos főgondnok. 55 Keresztes János főjegyző. Kerék Sándor rajzoló. Kiss Aladár szab. áll. főhadnagy. Komfért Frigyes állatorvos. Korincsánszky János igazgató. 60 Kozma Győző főhadnagy. Kozma Döme főgondnok. S. Kovács József járásbiró. Láber Károly állomási főnök. Laukó Károly lelkész, kasz. elnök. 65 Lechner Ödön műépítész. Lestár Péter polgármester. Lipthai Pál biz. tag. Litke Ágoston kapitány. Lösch József főhadnagy. 70 Machnicoski Viktor hadnagy. Dr. Majorkovics József ezredorvos. Manusek Patrik hadnagy. Mariancsik Ármin kapitány. Mádi János igazgató. 75 Máthé Sándor igazgató. Millaisovic István hadnagy. Milkó Vilmos építési vállalkozó. Muraközy János tanácsnok. Muraközy József ügyvéd. 80 Muzsik Gyula hadapród. Müller Arthur főhadnagy. Nánásy Dezső főhadnagy. Nedeczky Ferencz hadnagy, Nagy Imre szerkesztő. 85 Nyíri Károly távirdafőnök. Pacsu Mihály alügyész. Papp Sándor ügyvéd. Parragh Gedeon tanár. Pártos Gyula műépítész. 90 Pásthy Károly igazgató. Dr. Perisz Ármin főrabbi. Petrás Gyula csendőr főhadnagy. Prendesack Károly hadnagy. Pilaszánovics József hadnagy. 95 Báró Podmaniczky Endre szab. áll. hadnagy. Pokorny Hermann ezredes. Pollmann Kelemen főhadnagy. Raab Márton állatorvos. Radics Illő Károly postafőnök. 100 Rauscher Miksa építész. Relkovics Antal alezredes. Rosvenszky József százados. Salter Miksa százados. Burgstalli gróf Spaur János őrnagy. 105 Sándor László biz. tag. Sánta András hadnagy. Sántha Lajos főgondnok. Sárkány Endre tiszthelyettes. Schlesinger Pál hadapród, bűnös kormányról le lett rántva a lepel, — ott áll az ma a nemzet előtt a pelengéren. Polgárok forduljatok el tőle megvetéssel!