Kecskemét, 1890. július-december (19. [18.] évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-06 / 27. szám
27. szám. illattal táplálkoznának. Bezzeg nem így táplálkoztak a régi időben előkelő hölgyeink. Persze ők nem ismerték meg az idegeket izgató és romboló kávét, hanem bepecsenyéztek annak rendje és módja szerint és a borivást sem tartották nőiességükhöz illetlen dolognak. Volt is aztán egészséges és erőteljes ivadék! És mai hölgyeink ezen elégtelen táplálkozásának szomorú eredménye az, hogy arczuk érdekes halavány, gyengéd lesz, a testük azonban vértelen, erőtlen, ideges és fejletlen. * Pedig a férfiak okosodnak s kezdik megbecsülni a nőben nem csupán a hófehér kacsákat, a patyolat teint, a hozományt, de az egészséget is. Az élelmes férfi szemében valóban rettentő, mert méltán aggódik, hogy majd egész élete panasz, köny, fájdalom, görcsök, orvos, fürdő és efféle keserűségek között foly le. Az okos férfi szemében a leánynak legértékesebb hozománya: egészség, üde énje. A gondos szülők tehát arra törekedjenek mindenekelőtt, hogy jó egészséggel „stafírozzák“ ki kedves leányukat. Nálunk a leányok alig hogy felcseperednek, — különösen ha gazdag hozománynyal bírnak — már férjhez mennek. Ismerek a Hegyalján egy vidéket, hol 16 éves leány alig található — legfelebb a szegény sorsunk között — mert már 14—15 éves korában elkapkodják őket. Nagy fonákság az is, hogy nálunk a 20 éves leány már pironkodik a miatt, hogy még mindig leány, a míg Angliában és Németországban a leányok csak ritkán mennek férjhez, míg életük 20-ik évét be nem töltötték. Hogy e korai férjhezmenetel mily káros az anyára és születendő gyermekeire, azt talán felesleges volna bővebben fejtegetni. De nem akarjuk tovább fejtegetni a fonákságokat, melyek nőink nevelésében és életmódjában előfordulnak. Az eddigieket is csak azért mondottuk el, hogy a leányos szülőket figyelmeztessük azon eléggé nem kárhoztatható viszásságokra, melyeket leányaik nevelése körül elkövetnek. S ha a szülők és hölgyeink ez igénytelen, de a legjobb szándékkal írott sorainkat megszívlelik, akkor czélunkat elértük. Paxit Deus ! 1. Sz. EGÉSZSÉGÜGY. VIZIVÁS FÖLHEVÜLÉS KÖZBEN. — Szabad-e vizet inni ? — Ha ezt a kérdést intézi a táncz hevétel viz után epedő nagysám a kedves mamához, vagy papához, kinek mostanában kijutott az őrzésből a rengeteg sok bálon, nemcsak szigorúan tiltó a válasz, de kétségbeesetten őrködik a jó, gondos szülő, nehogy drága leányuk valamiképen egy csepp vízhez jusson. Ha pedig az állapot már tarthatatlan és könyörületet illő gyakorolni, akkor soha sem mellőzik azt az elővigyázatot, hogy ne egészen friss vizet nyújtsanak a felhevültnek, ha máskép nem, a homorúra fogott tenyerekkel mérséklik a hő fokát. Valahányszor tanúja vagyok ennek a legműveltebb osztályban is megrögzött hagyománynak, mindannyiszor sajnálkozom. Kettős okom van rá. Még mindig nem értik az emberek — mint Schoppenhauer találóan mondja — a természet hangját, mert nagyon is világosan szól hozzájuk. Azután még kevés ember akad, aki adandó alkalmakkor a modern természettudomány álláspontjára helyezkedve, érvényt szerezne ennek ; azok, kik erre leginkább hivatottak, akiknek szava a papák meg a mamák előtt szentírás, többnyire érdekből nem mernek szembe szállani az általánosan elterjedt balhiedelmekkel. Eszembe jut egy gyermekkori olvasmányom, ha jól emlékszem a jó, öreg Nieritz valamelyik elbeszélésében érkezik a tikkasztó hőségben, az úti fáradalmaktól a roskadozásig kimerült fiú az epedve várt forráshoz és amikor örömtől eltelve ép azon van, hogy élvezze az enyhítő ital kortyait, ott terem mellette az öreg falusi mester, hogy oktassa: „Kimelegedéskor hideg vizet inni, fiam, ép oly bűn, mint a pálinkaivás. S bár sokszor az első időben úgy látszik, mintha semmi bajunk sem volna, de előbb utóbb a magunkba szívott betegség csirája burjánozni fog és az elkövetett bűnnek soha el nem marad a büntetése.“ Ilyanokat szívtunk mi magunkba s ha nem akadt később, aki meggyőzően felvilágosítson, a gyermekkori benyomás megtartotta reánk hatását, és bennünk az a meggyőződés, hogy tökéletesen igaz az, ami régi tanokból hangzott felénk. Hogy pedig sokakat föl nem világosítottak és az ifjúság is sok tekintetben még a régi tanok szerint vezettetik, legmeggyőzőbben látszik az említett esetből. Pedig a friss, hideg víz a tánczoló hölgyek tüdejének még soha meg nem ártott, de még az esetleg bekövetkezett bajt nem is siettethette. Nincs fiziológiai ok, amelynél fogva az értelmes, higiéniailag gondolkodó apának csak azon feltétel alatt volna szabad leányának megengedni a tánczot, ha gyakrabban pihenőt tart és ha frissítő ital mindig kéznél van. Nem annak élvezete kimelegedés közben, de igenis a bál alkalmára roppant erősen befűzött és a lábakat szűk czipőbe szorított gyenge nőnek a folytonos táncz közben kifejtett rengeteg munkája, a túleröltetés okozhat tüdőbajt és másféle betegséget; az a végletekig menő kimerülés a közvetlen oka az elég gyakran a báli termekben ép úgy, mint a bál után otthona bekövetkező hirtelen rosszullétnek, összeroskadásnak. Kiszámították, hogy az az út, mit egy ügyes, fürge tánczosnő egy nagy báli teremben valamely körtáncz alkalmával pihenés nélkül megtesz, három mértföldnyi úttal egyenlő. Az egész éjjelen át foglalkozva lévő tánczoló szépség körülbelül 15—18 mértföldnyi utat fut be, mi, nem is tekintve azon kedvezőtlen körülményeket, amelyek mellett ezt megteszi, oly munka, hogy igazán csoda, ha az komoly következmények nélkül marad. Nincs a táncz közben végzett munkával egyenértékű más munka, mit emberi test egyfolytában elbírhatna és ha megfontoljuk azt az anyagveszteséget, mit a test a súlyos munka közben szenved, tudni fogjuk, minő állapotba jut az hosszabb idei szakadatlan megerőltetés után. Azért a vizivástól nem a fölhevülés és átalában táncz közben kell megóvni a bálozó leányokat, hanem magától a túlságos fölhevüléstől, a túleröltetéstől; nem arra kell tanítani, hogy felhevült testtel nem jó hideg vizet inni, hanem igenis arra, hogy a sok táncz következtében fölhevült testben a szervezet működése rendellenessé vállhatik és beállhat oly állapot, mely végzetessé lehet egyes testrészekre, vagy akár a testszervezet összeségére. Egy jeles berlini higiénikus mindazon bajok elkerülésére, mik táncz közben fölhevülés által előidéztetnek, legújabban azt tanácsolja, hogy czélszerű volna a báli teremben elegendő mennyiségű hűsítő italról gondoskodni és minden táncz után (melynek tartama a tánczok minősége szerint meg volna szabandó) a tánczosnak kellő frissítőt vegyenek magukhoz. A tánczosokra ez intézkedés felesleges, ők úgyis elegendőképen gondoskodnak magukról, egy tour alatt ismételve megfordulnak a buffetben, pótolják a táncz munkája közben szenvedett anyagveszteséget, ami pedig nekik szükséges, az sokkal nagyobb mértékben kívánatos a náluknál többet fáradó hölgyeknek. Hogy mily czélszerű intézkedés volna az, legjobban mutatja egy hasonló eset sikere. A katonaságnál ugyanis régebben szigorúan meg volt tiltva a legénységnek fárasztó marsok közben, tikkasztó melegben a vizivás és súlyos büntetést szabtak arra, ki e tilalmat megszegte. Sok ember esett e tilalomnak áldozatul és a porosz kormány indíttatva érezte magát szakférfiak elé vinni a vizivás tilalmát fölhevülés közben. A szakférfiak nagyobb része az újabb vizsgálati eredmények alapján a vizivás betiltását esztelennek nyilvánította és amióta a legénységet e tilalom alól föloldották, a hirtelen megbetegedések és halálesetek száma túlságos fölhevülés közben tetemesen apadt. Nem kívánnánk félreértetni és azért álljon itt néhány szóval a vizivás fiziológiája fölhevülés közben. A fölhevült testben a vér áramlása a rendesnél gyorsabb és ha felteszszük, hogy a hideg víz a gyomorba jutva, a véredényekre hatást gyakorol, akkor megtörténhetik az az eset, hogy a víz egyes szervekben torlódik és gyenge szerkezetű szervekkel bíró egyéneknél egyes véredények repedését okozza, vagyis vérköpés, illetőleg gutaütés lehet a következmény. Ámde a hideg vízivás után önként mélyebb lélegzetvételek állanak be, amelyek az esetleg beálló vértorlódást csökkentik és szabályozzák, vagyis kiegyenlítik a vérkeringési zavart. Az esetleges veszélyt tehát (ha ilyen egyáltalában az egészséges szervezetű egyéneknél fántorog) mit a hideg vizivás okozhat, maga a szervezet hárítja el. De nemcsak a mély lélegzetvétel, hanem maga az erős izommunka, pl. a táncz közben a hideg vizivás által keletkező esetleges vértorlódások kiegyenlítésére szintén jótékony eredménynyel működik. Erősebb izomműködésnél tetemes mennyiségben kell a vérnek az izmokhoz áramolni, emiatt azután a vértorlódástól megszabadulhatnak a belső részek. Ezt a fiziológiai tényt ismeri különben a laikus is, mert elterjedt hit, hogy ha valaki felhevült testtel hideg vizet iszik csak akkor árt meg, ha munkáját tovább nem folytatja. A hideg víz hatása a véredényekre azonban csak régebben feltételezett, de be nem igazolt tény. A vértorlódást maga a felhevülés tüneménye okozhatja, a vizivás azt egyes kóros esetekben (szívbaj, üterek szűkülése) legfölebb elősegítheti, de rendes viszonyok közt az által, hogy mélyebb lélegzetvételt idéz elő és még más úton-módon oszlatja az esetleges vértorlódást, inkább enyhítőleg, mint veszélyeztetőleg hat. Természetesen túlságos felhevülésnél a hideg víz hirtelen ivása, a víz gyors felszívódása folytán növelheti a vértorlódást és siettetheti a szervezetet fenyegető bajt, mert a kimerült test nem képes többé a szervezetben az egyensúly helyreállítására, mégpedig annál kevésbbé, minél több anyag eloszlását kell eszközölnie. A túlságig fölhevült egyénnél esetleg bekövetkezett baj azonban ép úgy el nem maradt volna, ha esetleg vízhez nem folyamodik, mint ahogy beállott a baj, mert állítólag fölhevülése közben hideg vizet ivott. Ezek után azt hisszük, hogy azok, kiknek tulajdonképen e sorokban szólani kívántunk, megértenek. Levonják a tanulságot. Vajha így volna. Az aggódó szülőknek szíve könnyebbülne, viruló élet egyest örömeinek áldozatul nem eshetnék. A szerepet, melynek sok aprólékos csinját-binját és csínjait szellemesen hajtotta végre és Szelleművel együtt, azaz Sánthával együtt, ki ezúttal is kifogyhatatlan volt a tréfában, a közönség nevető izmait folytonos működésben tartá. Gy. Nagy Lujza negédes Kamilla volt, akinek hangján, arczkifejezésén mindig ott ült a tetszvágy és kaczérság. Boér Ilermin (Mariska) és Lánczy Ilka (Erzsike) most is kiválóan alakítottak és kifejezéssel, hangulatosan játsztak. Munkácsy Mariska kis szerepében igen megfelelő volt. A profeszort Mátray Béla nagy gravitással, komoly méltósággal játszta, az öntudatosságot még az árvaleánynyal szemben sem veszítve szem elöl. Kár, hogy a darab második fele vontatott és hosszadalmasságba vész. Már a profeszor szerepe is jellegtelen kezd lenni vége felé, a Kányás szerepe pedig épenséggel háládatlan, egyhangú. Mindennek ellenére is Abonyi változatosságot öntött bele, mialatt szépen kiegyenlített férfias orgánumát is haszonnal érvényesítő. Magyari János mind maszkban, mind pedig játékban kitűnő volt. Pécsy Kálmán (Gyuri) és Tapolczai (Dezső) mindenkép helyesen és közmegelégedésre vitték keresztül szerepüket. A közönség a közreműködőket folytonos kihívásokkal, éljenzésekkel tüntette ki. Örömmel jegyezhetjük ide egy pár hölgy ama gyöngéd előzékenységét, melylyel Lánczy Ilkának és L. Boér Ilerminnek gyönyörű bokrétákat nyújtottak fel. KECSKEMÉT, SZÍNHÁZ. A nemzeti színház tagjai szombaton folytatták és vasárnap fejezték be vendégjátékukat. Hennequin Alfréd 3 felvonásos vígjátéka „A három kalap“ megint alkalmat adott művészeinknek, hogy mind egyenkint, mind pedig ensemble-jökkel kiválót nyújtsanak és pompás estét szerezzenek a közönségnek. A kalandos természetű, csapongó Duprai Ilont Sántha Antal kiváló szeszélylyel színezte ki, Gy. Nagy Lujza Izabellában, György Ilonka k. a. Lujzában, Horváth Zoltán Temidart-ban, Mátrai Szilveszterben, Abonyi Gyula D’Herveyben, Tapolczai Baptisteban és Munkácsy Anettében működtek közre, sűrűn nyerve a tapsokat és kihívásokat. A vígjáték után Lánczy Ilka Porsolt Kálmán „Az irodában“ czímű magánjelenetét adta elő kedves könynyedséggel és természetességgel. Ügyesen betölte a színpadot és végiglen érdeket tudott kelteni. „L i i i o m f i“-ban Horváth Zoltán vitte a czini IRODALOM. Uj zeneművek. Nádor Kálmán zenetankereskedésében megjelentek a „Legújabb budapesti népdalok“ III. folyam 17. 18. számai, következő népszerű dalokkal: „Párja vesztett kis madárka“, „Áll a malom, áll a vitorlája.“ Szerző Stadler Orosz K. A füzet ára 2 dallal 30 kr. — Martin Schenk: „Der Alte Beisser“ Couplet. Zongorára, énekhangra. Ára 50 kr. — Heyse Pálnak, a legjobb nevű német írók egyikének két művét tartalmazza a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár V. évfolyamának legújabb, 15 ik kötete. Heysenki elsősorban mély érzelmű költő, megragadó költészetét átviszi prózai elbeszéléseibe is, és ez teszi novelláit oly kiválóan becsesekké, hogy az összes irodalmak legjobbjai közé tartoznak. A kötetben foglalt két nagyobb elbeszélés, „Felejthetetlen szavak“ és „Megosztott szív“ legszebb gyöngyei közé tartoznak e költői szellem alkotásainak. Egy nagyratörő férfilelket szeret meg az elsőben egy büszke leányszív, s a két nemes lény nem lehet egymásé az előkelő leány bizonyos könynyedén odavetett szavai miatt, melyeket a polgári származású, szegény sorsú férfi véletlenül meghallott és „el nem felejthet.“ A két novellát Fái Béla fordította lehető hűséggel és semmitsem ejtve el a kiváló író megnyerő tulajdonaiból. A kötet a jeles gyűjteménynek legértékesebbjei közé fog tartozni, és dicséri az Egyetemes Regénytár szerkesztőinek ízlését. Ára csinos piros vászonkötésben 50 kr. — A „Hét“ 26. számával befejezte pályafutásának első fél esztendejét. Aki tudja, hogy nálunk egy új lap bevezetése, meghonosítása, népszerűvé tétele a munkának, utánjárásnak, találékonyságnak mily összegét jelenti, csak az értheti az ily lap vezetőinek diadalmas önérzetét. „A Hét, hála a közönség elismerésének, túl van a kezdeten, ki kezdte megillető helyét az időszaki sajtóban, hézagot pótló, érdekes és tanulságos, a jó ízlést ápoló és magas irodalmi színvonalt képviselő lapnak bizonyult. Minden száma változatosnak, újnak, az események elevenjére tapintónak bizonyult. Ennél a lapnál mindig tudják, hogy miről kell írni. És ez nagy sor. Apró politikai essay Tiszáról, Szapáryról, Szilágyi Dezsőről sensationalis hatást keltettek. Színi bírálatai, könyvismertetései legelöl állanak a kritikai sorban és szépirodalmi tartalma válogatott. A legújabb száma sem maradt a többiek mögött s a midőn ezt minden tartalomjegyzék helyett elégségesnek tartjuk jelezni, felhívjuk olvasóink figyelmét „A Hét“-re, melynek ajánlatára elég az, hogy az újabb irodalom egyik legfinnyásabb ízlésű írója, Kiss József szerkeszti. „A Hét“ előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek „A Hét“ kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia palotája Budapesten, küldendők. A „Képes Családi Lapok“ munkatársainak díszes névsora, kik közül ezúttal csak Jókai Mórt, Tolnai Lajost, Komócsy Józsefet, Mikszáth Kálmánt, Dalmady Győzőt, Lauka Gusztávot, Rudnyánszky Gyulát, Temérdeket, Brankovics Györgyöt, Pósa Lajost, Prém Józsefet, dr. Sziklay Jánost, Tölgyesy Mihályt, Palágyi Lajost, Inczédy Lászlót, Muray Károlyt, Méry Károlyt, Petry Mórt, dr. Roditzky Jenőt, Beniczky Bajza Lenkét, Büthner Lillát, Nagyvárady Mirát, Kuliffay Beniczky Irmát, Hevesiné Síkor Margitot, Harmath Lujzát, Karlovszky Idát, V. Gaál Karolinát soroljuk fel, elég vonzó erőt arra nézve, hogy műveit magyar családaink hű pártolói és előfizetői legyenek e képes szépirodalmi és ismeretterjesztő lapnak, amely i. é. július 1-én lépett tizenkettedik évfolyamának a második felébe, s nemcsak a legélénkebb s legváltozatosabb, hanem a legolcsóbb heti lap, amennyiben előfizetési ára csak 3 frt egy félévre, 1 frt 50 kr. egynegyed évre. Az előfizetési összegek postautalványon a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatalához (Budapest, Nagy Korona-utcza 20. szám) küldendők. Mutatványszámok ingyen küldetnek. Részvéthangok czimmel alkalmi búcsúztató énekek gyűjteményét bocsájtotta közre Robi Vilmos tasnádi r. kath. kántor tanító. A czéljainak teljesen megfelelő könyv Munkácson Farkas Kálmán könyvkereskedésében jelent meg. Ára nincs feljegyezve. 1890. julius 6. , „Haladás.“ Az aradi kereskedő ifjak közművelődési köre kiadásában múlt hó folyamán e czim alatt indíttatott meg egy hetenkint egyszer megjelenő lap, mely daczára eddigi rövid életpályájának, máris bebizonyította, hogy kereskedelmi életünkben hézagpótló vállalat. A lap megjelenik minden héten szerdán s daczára e valóban nagy anyagi áltozatnak, az előfizetési ára mégis negyed évenkint csak 1 frt. Mutatványszámokat kívánatra ingyen és bérmentve küld lap kiadóhivatala. Ajánljuk a lapot az érdekeltek figyelmébe. Megkeresések és előfizetési pénzek a „Haladás“ kiadóhivatalához Aradra küldendők. A Kereskedelmi és pénzügyi szemle czímmel a már 14 év óta fenálló „Gazdasági Mérnök“ czímű közérdekű gazdasági és műszaki hetilap melléklapjaként július 1-ével egy hetenként megjelenő kereskedelmi és pénzügyi szaklap indul meg Bródy Emil szerkesztésében. „A Kereskedelmi és pénzügyi szemle“ nem közönséges értelemben vett üzleti közlöny, de hivatása magaslatán álló s a közérdeket önzetlenül szolgálni kívánó szaklap leend, hasznos tanácsadója a kereskedelmi és pénzügyi szakmával foglalkozó vagy az iránt érdeklődő művest közönségnek. „ A kereskedelmi és pénzügyi szemle“ megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára a Gazdasági Mérnökkel együtt félévre tárt, negyedévre 3 frt. Az előfizetések és hirdetések a lap kiadóhivatalába (Budapest, IV. Kishid utcza 8. I. ev.) küldendők. ÚJDONSÁGOK. — Gyászhirek. Mély részvéttel kaptuk és közöljük a következő két gyászjelentést: „Özv. Bélák Jánosné szül. Tóbi Boros Judit mint anya, Dr. Bélák János orvos, Mariska, Ilonka mint testvérek — és az összes rokonság nevében — fájdalommal és megtört szívvel jelentik a legjobb gyermek, feledetlen jó testvérnek Bélák Erzsikének élete 24-ik évében, hat napi súlyos szenvedés után f. hó 1-én d. u. 2/B órakor történt gyászos elhunytét. A feledhetetlenek földi részei i. hó 3-án d.u 3 órakor fognak a reform, egyház gyászszertartása szerint a felső-temetőben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Kecskeméten, 1890 julius 2. Áldás és béke lengyen a feledhetetlen jó leány, testvér hamvai felett!“ „Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük az összes nagyszámú rokonság nevében is, hogy a forrón szeretett, felejthetetlen anya, leány, nővér és rokon, özvegy vecsei, böröllői és izsákfai Vecsey Tivadarné, született beczkei Szombathy Fanny asszony, festőművésznő, nyugalmazott állami tanitónőképző intézeti rajztanárnő, hosszas szenvedés után f. hó 29-én, vasárnap d. u. 5 órakor, 35 éves korában, bús özvegységének 30-ik napján, a halotti szentségek ájtatos fölvétele után az Urban csendesen elhunyt. A boldogultnak halt tetemei július hó 1-én, kedden d. e. 9 órakor fognak — a II. tized, kanyar-utczai 294. számú házból — a római katholikus egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat ugyancsak julius hó 1-én reggelig48 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kecskeméten, 1890. évi junius hó 29-én. Az örök világosság fényeskedjék néki! Dr. Szombathy István fivére, Szombathy Istvánná, sz. Csorba Emma, sógornője és gyermekeik: Szombathy István, Kati László és Béla, úgy is mint keresztgyermekei. Gódor Gyuláné, sz. Szombathy Teréz, nővére. Gódor Gyula, sógora. Dr. Szombathy Ignácz, atyja, és neje Szombathy Ignáczné, sz. Onczay Etelka. Vecsey Alice, gyermeke. Özv. Epperjessy Edéné, sz. Hamar Mária, napa. Özv. Torkoss Sándorné, sz. Vecsey Flóra. Vecsey Lajos, sógora. Vecsey Lajosné, sz. Szentkirályi Margit, sógornője, gyermekeikkel. — Dr. Kovács Pál jogtanár, lapunk főmunkatársa f. hó 4-én Borszékre utazott. Azt hisszük, t. olvasóink óhajtásával is találkozunk, amidőn őszinte szívből kívánjuk, hogy t. barátunk teljes jó egészségben térjen viszsza körünkbe. Az ő egészségére a közügynek is igen nagy szüksége van. — Kölcseynek szobrot emelnek Nagy- Károlyban. Gróf Károlyi István ugyanis a nagykárolyi küldöttség tiszteletére Budapesten adott lakomán Kölcsey születésének százéves fordulójára hívta fel a jelenvoltak figyelmét, s ez alkalommal 5000 frtot ajánlott fel a nagy hazafinak Nagy-Károlyban emelendő szobor javára. Példáját követte Susterics nagykárolyi polgármester, ki ugyane czélra 1000 frtot ajánlott fel. Vajha a nagy magyar haza minden részéből hozzájárulnának ez adakozáshoz, hogy a szobor mindenkép méltó legyen a nagy emberhez, akinek emlékét külsőleg fogja fenntartani. — Képviselőválasztás lesz f. hó 12-én Veszprémben. Eddig Bezerédy Viktor volt a képviselő kormánypárti programmal, de miniszteri tanácsosnak neveztetett ki. Pártunk jelöltje Kopátsy Viktor, akinek támogatására a párt Horváth Ádám és Holló Lajos orsz. képviselőket küldte ki. Győzelmet kívánunk. — Kézfogó. Szentkirályi Tóth Ferencz, városunk tekintélyes földbirtokosának és pártunk lelkes vezérbizottsági tagjának kedves leányát Teruskát eljegyezte Perényi Lajos fővárosi tanító, több fővárosi lap munkatársa s az itteni sziniévad alatt előadott „Fehér Elefánt“ cz. Operette szerzője. Szerencsét e frigyhez, mely mielőbb az oltár előtt nyeri meg szentesítését. — A nyári tánczvigalom, amelyet a kecs-