Kecskemét, 1892. január-június (21. [20.] évfolyam, 1-26. szám)
1892-01-03 / 1. szám
1. szám. KECSKEMÉT 1892. január 3. egyike a legsikerültebbeknek — kettős pályázatot hirdet; és pedig egyet egy humoreszkre, melynek dija 50 frank aranyban, és egyet egy népszerű egészségügyi czikkre, melynek dija 50 frank aranyban.— A „Képes Családi Lapok“ városunkban annyira el van terjedve, hogy alig van műveit család, melynek asztalán ne találnék — s igy bizton hisszük, hogy városunk írói és írónői is részt fognak venni e nemes versenyben. ” A „Szőllészeti és Borászati Lap“ bevégezte tizenkét évi pályafutását. Ezen idő elég egy szaklap életéből annak megítélésére, váljon tendentiája helyes-e, vagy sem. E szaklap 12 év alatt ki tudta magának vívni azon kitüntetést, hogy a hazai intelligens szőllőbirtokos osztály nélkülözhetlen házi barátjává fogadta, mert czikkei tárgyilagosak, tanácsai komolyak és helyesek, és a mai válságos időben alapos szakértelemmel világítja meg a phylloxerakérdést; buzdít a helyes útra, melyen haladva elpusztított szőlleinket újra termőképesekké , virágzókká tehetjük; szóval önzetlenül csak előfizetői érdekeit szolgálja és képviseli. A „Szőllészeti és Borászati Lap“ megjelen Kassán, havonként háromszor s előfizetési ára egy évre 4 frt. Melegen ajánljuk e páratlan szaklapot olvasóink figyelmébe. Mutatvány számokat kívánatra ingyen küldenek. ÚJDONSÁGOK. — „Vasárnapi“ czimü képes melléklapunk mai számának tartalma : A kac/.év (kép). — Álom, irta Pierre Loti. — Lábnyornak a hóban, Iátai Lajostól. — K. I. emlékkönyvébe. Várda Jánostól. — Romeo és Julia (kép). — A pápaszem. Kemenczky Kálmántól. — Morimoto, a hires japáni arczfintoritó (képek). — Sárga levél. Biró Páltól. — Ne menj Brassóba. Huszár E.-től. -- Finale. Zelei Imrétől. — Egy ideges ember. Gabányitól. — Mikor a nap. Szabó J.-től. — A legnagyobb gyémánt. Révész H.-tól. - Fejtörő. — Választás. A megüresedett köztörvényhatósági bizottságitaghelyek betöltése a f. évi január hó 3-án vasárnap reggeli 9 órától d. u. 4 óráig lesz. II. kerület az „Iparegylet“ házánál. II. kerület a városházánál. III. kerület a Ladányi háznál választ. Jelöltjeink az I. kerületben Perger József kegyesrend. főgymn. igazgató. II. kerületben Mészáros János ev. ref. lelkész III. kerületben Kovács László gazdálkodó. Figyelmeztetjük t. polgártársainkat, hogy tömeges megjelenésökkel jelöltjeink megválasztását biztosítsák. — Figyelmeztetés és értesítés. Biztos, hogy 1892. január hó 28-án kezdődnek és február hó 6-án végződnek az általános országgyűlési képviselői választások. Felkérjük tehát tisztelt elvtársainkat, hogy a szükséges élőintézkedéseket saját körükben megtenni szíveskedjenek. Horváth Ádám képviselőnk e hó folyamán fogja megtartani beszámolóját. A választói lajstromok rövid idő alatt kinyomatva, az érdeklődők rendelkezésére fognak bocsáttatni! — Vezérbizottsági gyülés.A függetlenségi és 48-as párt vezérbizottsága f. évi január hó 3-án d. u. 4 órakor (a Giladits-féle vendéglőben) gyűlést tart, melyre ezúton is tisztelettel meghívja a t. vezérbizottsági tagokat az elnökség. — Eljegyzés: Dr. Fekete Vilmos szolnoki gyakorló orvos, városunk szülötte, karácsony másodnapján eljegyezte dr. Erdey Dávid Szolnok város főorvosinak szép és kedves leányát, Piroskát. — Sok szerencsét és boldogságot a kölcsönös szereteten alapuló frigyhez. — Horváth Ádám képviselő, lapunk szerkesztője 1891. évi deczember hó 29-én kezdette meg a szegedi államfogházban 1886. május 31-én történt párbajáért kiszabott szabadságvesztés büntetés kitöltését. — Gyászhirek. Scheiber József általánosan ismert és becsült könyvkereskedő decz. 23-án este meghalt. Betegeskedés miatt vonult viszsza ezelőtt pár hóval virágzó üzlete vezetésétől, de már nem használt neki a pihenés, baja súlyossá, végre halált hozóvá vált. Amit a rendkívül munkás és tevékeny férfiú életében nem igen élvezett: legyen most része a nyugalomban ! A gyászoló család a következő jelentést bocsátotta ki: „Scheiber Sándor és neje Schwarcz Juliánna, Dr. Scheiber Ignácz és neje Steiner Fáni s gyermekeik: Erzsi és Béla—az összes rokonság nevében is — mélyen megszomorodott szívvel tudatják szeretett fiúknak, feledhetlen egyetlen testvérnek, szerető sógornak, a legjobb nagybátyának és jó rokonnak Scheiber Józsefnek 40 éves korában f. évi deczember hó 23 án esti 6/a órakor hosszas szenvedés után bekövetkezett halálát. — A megboldogult drága halott földi maradványai f. hó 25-én d. u. 2 órakor fognak a zsidó egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Kecskeméten, 1891. decz. 23. Áldás emlékének.“ Részvéttel közöljük még a következő szomorú jelentéseket : „Déva Ványai Halasy Pál cs. és kir. kamarás honvéd huszár ezredes és nővére Özvegy Báró Puteani Béláná sz. Déva Ványai Halasy Ilona szomorodott szívvel jelentik mostoha anyjuk Özv. Déva Ványai Halasy Béláné szül. Fáy Fáy Clementinának folyó hó 25-én, reggeli 9 órakor, életének 72-ik évében hosszas szenvedés után végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hilt teteme folyó évi deczember 27-én, délelőtt 11 órakor fog a III. t. sétatér-utcza, 70. sz. a. lakásáról a róm. kath. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a helybeli budai sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig 29-én, reggel 8a órakor fog az egek Urának bemutattatni. Kecskeméten, 1891. deczember 25. Béke hamvaira!“ „Pataky Károly és neje Magyar Szidónia úgy saját, valamint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik szeretett kisleányuknak Blankának folyó hó 27-én esti 9 órakor 3 é. éves korában, rövid betegség után történt elhunytát. A kis halott hült teteme folyó hó 29-én d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szentháromságról nevezett temetőben levő családi sírboltba (a VII. tized, folyóka-utcza 98. sz. a. házból) örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1891. deczember 28. Áldás és béke lengjen emléke felett!“ „Lipóczy Péter, mint férj, Dömötör Juliánná özv. Sándor Lászlóné, mint édesanya és Sándor László, mint testvér, a maguk és az összes nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik a szerető hitves-, a legjobb gyermek-, testvér-, és rokon Sándor Teréz Lipóczy Petemének folyó hó 29. napján esti 73/4 órakor, hosszas sintődő betegség s a halotti szentségek áhitatos fölvétele után életének 33-ik boldog házasságának 6-ig évében bekövetkezett gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme a 8. tized, trombita-utcza, 13. sz. házból az 1892. év január 1 napján délután 3 órakor fog a Szent-Háromság-temetőben örök nyugalomra tétetni, s ezt megelőzőleg lelki üdveért az engesztelő szt. miseáldozat deczember 31. reggeli 8 órakor az Urnák bemutattatni. Kecskeméten, 1891. deczember 30. Az örök világosság fényeskedjék neki!“ „Alulírottak mély fájdalommal jelentik a felejthetetlen jó férjnek, szeretett atyának, illetőleg nagyatyának és ipának id. Kerekes József gőzmalmi tisztviselőnek f. évi deczember 31-én hajnali 3 órakor, életének 68-ik, boldog házasságának 51-ik évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele és rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme 1892. évi január hó 2-án d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint (VII. tized. Sarkantyú utcza 124. sz. a. házból) a Szentháromság temetőben örök nyugalomra tétetni ; — az engesztelő szent mise pedig ugyanaznap reggeli 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban megtartatni. Kecskemét, 1891. deczember 31. Áldás és béke hamvaira!— Özv. id. Kerekes Józsefné Kún Anna mint neje. — Kerekes Gábor, neje Tekulics Mária, gyermekeik: Béla, Mariska, Gyula; Kerekes József, neje Kubinyi Verona, gyermekeik: Józsi, Margit, Irénke; Kerekes János, neje Kovács Gizella, leánykájuk: Ida mint gyermekei, illetőleg menyei és unokái. Kovács Gábor mint vő és neje Mészáros Lujza. Kovács Irma férjezett Végh Lajosné mint unoka.“ — Köszönetnyilvánítás. Alulírottak mindazon ismerőseinknek és általában a n. é. közönségnek, kik boldogult férjem, illetőleg édes atyánk halála és temetése alkalmával részvétük nyilvánításával fájdalmunkat enyhíteni törekedtek, ezúton is köszönetet mondunk. Kecskemét, 1892. jan. 1. Özv. Deresényi Istvánná és családja. — Dr. Drucker Jenő Angol és Francziaországban másfél évig tartó tanulmány útjából hazaérkezvén, a földművelést illetőleg számos illusztráczióval ellátott terjedelmes memorandumát a földművelési minisztériumnak benyújtotta, mely hosszabb czikksorozatban a „Borászati Lapok “ban fog megjelenni. Ugyanezen minisztérium ajánlatára Drucker úr január második felében Schönborn Ervin gróf Munkács-Szt-Miklósi uradalmára megy gyakorlatra, ahonnan szakczikkeivel, különösen a szőlőművelést illetőleg, úgy a szakközlönyöket, mint lapunkat többször fel fogja keresni. A kecskeméti ev. reform, egyházban az 1891-dik évben született 287 fiú és 278 leány, összesen 565 gyermek; házasodott 109 pár, e közül 24 vegyes házasság; ezenkívül 27 egyén vegyes házasságkötésre más egyházba elbocsáttatott; meghalt 212 finemű és 193 nőnemű, összesen 405 egyén. A szülöttek közül 523 törvényes és 42 (8°/„) törvénytelen származású. Kettősök születtek 15 esetben. A szülöttek és meghaltak közötti különbség szerint mutatkozó szaporodás 160 egyén. Kecskemét, 1892. jan. 2-án. Mészáros János ev. reform. lelkész. — Farsang. A kecskeméti függetlenségi és 48 as párt vezérbizottsága f. évi január hó 17-én, vasárnap a Lóth István féle tánczteremben zártkörű tánczestélyt rendez a „Népkor“ könyvtára javára. A meghívók legközelebb szétküldetnek. Előre is felhívjuk t. polgártársaink figyelmét a farsang első nagyobb tánczmulatságára. — Kecskemét sárosodik. A közel napok olvadásai mutatták, megint mennyire sáros a mi városunk ott, ahol aszfalt nem takarja. Némely átjárók tele vannak vízzel, kis patakok módjára , másokban bokáig gázol az ember a sárban és átkaparók nem mutatkoznak. Bizony pedig egyenlően fizetjük az adót mindnyájan, tehát egyenlő tisztaságra tarthatunk számot. — Katonai kinevezések. A 38. számú gyalogezredben legutóbb szolgált egy éves önkéntes földjeink közül azok, akik a tisztivizsgát sikerrel letették, szép karácsonyi ajándékban részesültek, amennyiben ő cs. és apostoli kir. felsége által kineveztettek, mégpedig tartalékos hadnagyokká: Soós József a 38. számú, Steiner Jakab a 39. számú , Bogoss Kálmán a 64. számú, a tartalékos hadapród tiszthelyettesekké pedig: Kolozsi Imre az 51. számú és Hahn Samu a 86. számú gyalogezredekhez. A kecskeméti 4. honvéd huszárezrednél Zombory Géza cadet-őrmester tiszthelyettessé léptettetett elő. Ezen kitüntetésért ifjú földjeinket szívesen üdvözöljük. — Ámitás. Egyik nagy lapunk karácsom czikke nagyképűleg fennhangon beszél a kormány viselt dolgairól, no meg teendőiről is. Többek között a fegyveres békéről is beszél, hanem — úgymond — mihelyt megalázó alakot öltene e béke, úgy egy nappal se tűrnék tovább. Uraim! nem ámítsuk magunkat. A kormány urai nem hogy a béke, vagy háború dolgába beleszólhatnának, hanem belkormányzati ügyekben is Bácsból várják a jelszót. Nagy képzelődés, borzasztó fantázia is szükséges elhinni azt, hogy mi tolunk valakit, mikor napról-napra jobban meg kell győződnünk hogy bennünket tolnak, még pedig visszafelé. — Köd. Nyirkos világ volt a lefolyt héten, a karácson nem fehérlett, nedvességben olvadt fel az egész természet. Közben-közben sűrű köd lepte el az utczákat, a határt s alig is bírtunk megvirradni. Hanem mi ez a londoni ködhöz képest, mely annyi szerencsétlenséget okozott. Fáklyákkal jártak az emberek déli időben, s így is alig bírtak tájékozódni. A sötétség oly nagy volt, hogy fáklyás emberekkel környezett fogatokból a járókelők még csak a lovak fejét se vehették ki. A köd a szobákba is behatolt és feketére füstölte a fehér függönyöket. — A vámszerződések és a gazdák. Gr. Dessewffy Aurél, az orsz. magy. gazdasági egyesület elnöke az egyesület hivatalos lapja, a „Köztelek“ karácsonyi f. hó 23-án megjelent számának vezérczikkében a vámszerződések hatásáról a többi között következőkép nyilatkozik: „Ma, midőn a 12 évre már megkötött kereskedelmi szerződések által teremtett iíj közgazdasági élet küszöbén állunk, nem tagadhatjuk meg némi csalódásnak érzetét, bár a szerződések nyers terményeink kivitelénél némi reményekre jogosítanak és igy kedvezőknek mondhatók; azonban egyéb külföldi államoknak már adott s valószínűleg még adandó nagy kedvezmények saját hazánk határait nyitják meg a legtávolabbi országok versenyének : mezőgazdaságunk előmenetelét csak fokozottabb termelés, fokozottabb szakértelem és a gazdatársadalom erősbödő együttműködése által biztosíthatjuk.“ — Gr. Dessewffy Aurél vezérczikkén kívül a „Köztelek“ e gazdag száma tartalmazza Büttner K. festőművésznő eredeti illusztráczióival a magyarországi díjazott siementhali tehenészetek ismertetését Baranyay István tollából; hétről-hétre czim alatt Baross Károly szokott elmefuttatását a hét közgazdasági eseményeiről; herényi Gotthardt Sándor érdekes kísérleteit a koncentrált marhatrágyáról ; dr. Szilárd Ferencz értekezését a poroszországi járadékbirtokokról; továbbá Szilárd Imre ismerteti tapasztalatait a csibeház nagyban termeléséről homoktalajokon. Jablonszky József érdekes illusztrácziókkal írja le a szerkesztőséghez beküldött álkergeféreg életmódját s a veszedelmes betegséget, melyet ez a judoknál okoz s ezen kívül több gazdasági írótól jelentek meg apró közlemények. A „Köztelek“, mely rövid fennállása óta az ország első köz- és mezőgazdasági lapjává küzdötte fel magát, hetenként kétszer jelenik meg gazdag tartalommal. Az orsz. magy. gazdasági egyesület tagjai óvdijuk (10 frt) fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Kiadóhivatal: Budapest, Köztelek. — Kecskeméti Cognac. Azt hisszük, hogy szolgálatot teszünk t. olvasóinknak az által, ha a mostani járványos időben felhívjuk b. figyelmüket Halász Ferencz és társa elég helybeli „Első Alföldi Cognac-gyár“-ainak gyártmányaira, melyeknek a nekünk bemutatott és alább közölt, dr. Schwimmer tanár, orvosi tekintély által kiállított bizonyítvány szerint, kitűnőeknek is kell lenniük. E bizonyítvány így hangzik : „Van szerencsém értesíteni, miszerint a kisérleti czélokra átküldött Gyógy- Cognacot korosztályomon megkísértettem és azt gyengeségi állapotokban szenvedőknek erősítő és igen jó hatású italnak találtam. Kiváló tisztelettel dr. Schwimmer Ernő sk. egyetemi tanár és közkórházi főorvos.“ Örömünkre szolgál, hogy hazai iparunk felvirágzásának ez újabb bizonyítékáról tanúságot tehetünk. — Értesítés. A „Kecskeméti korcsolyázóegylet“ által, a fegyveres erőhöz tartozó tisztek, tiszti ranggal biró katonai hivatalnokok, tiszthelyettesek, hadapródok, önkénytesek, tanulók és tiszt által ajánlott őrmesterek részére, a f. 1891/2 ik korcsolyázási évre idényjegyek fognak kiadatni, melyek az egyleti pavilion és jégpálya használatára az egész idény alatt, a tagokkal egyenlő feltételek mellett jogosítanak. Ily idényjegyek válthatók ifj. Nyirády László egyleti pénztáros urnái, (a Molnár féle gyógyszertár mellett levő vegyeskereskedésben) a következő árak szerint: 1) Magánjegy 3 frt. 2) Családjegy: az ily jegyet váltó családfő személyére szintén 3 frt, de azon felül minden egyes hozzátartozó után 1 frt pótdíj jár. Hozzátartozók : a feleség, gyermekek, mindazon rokon és más egyének (p. o. nevelőnők, nevelők), kik az idényjegyet váltó családfővel közös háztartásban élnek. Főtanodai hallgatók 2 frtot, a VII. és VIII. oszt. beli tanulók 1 frt 50 kr. a VI. oszt. lefelé pedig 1 frtot fizetnek. Az egyleti helyiség és jégpálya az idény beálltával, belépti díj mellett, a látogató közönségnek szintén nyitva álland. Beléptijegyek a helyszínen válthatók. Ezek ára: korcsolyázó felnőtteknek 30 kr ; korcsolyázó gyermekeknek 15 kr; nézőknek 20 kr; gyermekjegy 10 kr. korcsolyázó tanulóknak 20 kr. — Az egyletnél korcsolya kapható 20 krért egyszeri használatra. — Az idény megnyíltát , azontúl a jégpálya nyitvatartását az egylet lobogója jelzi (kék-fehér, szárnyas korcsolyával), mely a városban Katona Dezső úr vasárus üzlete előtt és a „Gyenes S. és fiai“ czégnél fog kitüzelni, a jégpályán pedig az egyleti pavillonra lesz felvonva. Kecskemét, 1891. Decz. 25. A korcsolyázó-egyleti választmány. — Az influenza nálunk is megjelent és tudunk családokat, melyeknek valamennyi tagját ágyba vetette, vagy több napra terjedő gyöngélkedéssel lepte meg. Némelyeket nagyon megvisel, mások ellenben pár nap alatt és könnyű szerrel kifognak rajta. — Sörfogyasztás. Mióta a borárak oly iszonyú magasságra emelkedtek, a sörfogyasztás észrevehetőleg gyarapodik napról-napra. Vasúti közegek már huzamosb ideje tapasztalják ezt s a sörházak folyton növekedni látják vendégeik számát. Igen valószínű, hogy ez irányban már a közeljövőben valódi meglepetésnek leszünk kitéve. Azért igazi aranybányára tenne szert, aki például oly kávéházat rendezne be, amely a kor igényeinek megfelelve, sörméréssel volna összeköttetésben. Már maga a város haladása is megkívánná ezt, s alkalmat adna további versenyre. A kávéházi élet úgy sincs még kifejlődve nálunk, pedig az is nagyban előmozdítja a társulást, stb. — TŰZ. F. hó 27 én este 9 órakor a VII. t. Nyereg utcza 63. számú cserepes tetőzetű ház ismeretlen okból kigyulladt. A kissé későn érkezett tűzoltóságnak ugyan sikerült a ház másik felét megmenteniük, de a padláson fölhalmozott sok meszelő fej- és nyél, azonkívül nagyobb mennyiségű friss kócz és sörte elégett. A ház tulajdonosa Hajagos József. A kár jóval meghaladja az 1000 forintot. A ház különben 3000 írtra volt biztosítva. Ritka eset történt 1891. deczember 28-án a Sziháromság temetőben. Ugyanis deczember 27-én temették el Ölvödi Sándor czigányt; másnap a felesége kiment a temetőbe megnézni a sirt. Ott siránkozott, jajveszékelt: „Hisz nem is halt meg az én uram, mert olyan szép piros volt az orczája, mint a pünkösdi rúzsa; nem is halhatott az meg, csak elaludt, stb. Addig jajgatott, míg végre csakugyan elhitette magával, hogy az ura nem halt meg; már hallotta is, hogy segítségért kiáltott a sírból, azt is hallotta, hogy a koporsóját feszegeti, (bizonyosan valami keresztet recsegtetett a szél). Nem is kellett neki több, összezúdította az egész czigány-várost, csapatosan kimentek a temetőbe, ott a csősztől ásót, kapát kértek, — ki elég meggondolatlan volt adni nekik — s felásták a sirt, de biz azt rendben találták, Ölvödi Sándor azon módon feküdt a koporsóban, amint beletették. Az esetet bejelentették a rendőrségnek. — Talány megfejtői«. „Vasárnap“ .czimű képes melléklapunk múlt számában közölt talányokat helyesen megfejtették : Kereky Lina, Makán Bella, Páré Júlia, Somogyi Ferencz, Tarnay Jenő, Baranyi Imre (Szeged), Ellenbogen Adolf (Mátészalka), Modori Gábor (Budapest). KÖZGAZDASÁG. Kormányintézkedés a hazai gyümölcsészet emelésére. Mint ismeretes, gróf Bethlen András földmivelésügyi m. kir. miniszter már ezen évben is hathatós és sokat ígérő kezdeményezéseket tett a hazai gyümölcsészet és haszonkertészet emelésére. A külön miniszteri biztos kiküldése, állami faiskolák telepítése, a meglevők fejlesztése, csemeték és ajtóvesszők olcsó és ingyenes kiosztása, a gyümölcs feldolgozás és értékesítés javítása, gyümölcsvásár, gyümölcstermelők készleteinek nyilvántartása és a külföldi kereskedők és consulátusokkal való közlése — mind oly intézkedések, melyek ha jótékony befolyásukat azonnal minden irányban nem éreztetik is, de ezek jótékony hatása néhány év múlva nem maradhat el. Egy további igen fontos kezdeményezése a miniszternek a községi és városi faiskolák évek óta elhanyagolt ügyének rendezése és azoknak a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten való támogatása. Ugyancsak a szakismeretek általánosítására, népszerűsítésére elrendelte a miniszter a „Gyümölcs kertész“ czímű hivatalos közlöny kiadását, melynek egész évi előfizetési ára csak egy forint, úgy hogy azt minden kisebb termelő tarthatja. Ezen közlöny már a folyó évben is 10,000 példányban jelent meg, felkeresett minden községet s a tanítók, gyümölcstermelők belső gyakorlati tanácsadójává lön. A „Gyümölcskertész“ Molnár István, az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos, általánosan ismert szakemberünk szerkesztése alatt havonkint kétszer jelenik meg egyévnyi tartalommal s számos ábrával. Hazánk legjobb pomológusai s kertészei dolgoznak bele, s tartalomra nézve a külföld bármely népszerű kertészeti szaklapjával kiállja a versenyt. Hirdetheti benne mindenki előadásra szánt saját csemetéit, magvait s kerti terményeit s viszont, kinek csiraképes magra, csemetékre, szöllővesszők s ojtványokra van szüksége, az a legjobb eredeti forrásokkal ugyancsak a lap útján jöhet összeköttetésbe. A „Gyümölcskertész“ nem lévén üzleti- és magánvállalat, tiszta jövedelméből a legbuzgóbb faiskolakezelő tanítók fognak jutalmaztatni, továbbá a nagyban termelésre ajánlt