Kecskemét, 1892. január-június (21. [20.] évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-03 / 1. szám

1. szám. KECSKEMÉT 1892. január 3. egyike a legsikerültebbeknek — kettős pályá­zat­o­t hirdet; és pedig egyet egy humoreszkre, melynek dija 5­0 frank aranyban, és egyet egy népszerű e­g­ész­s­é­gü­g­y­i czikkre, melynek dija 5­0 f­r­a­n­k aranyban.— A „Képes Családi Lapok“ városunkban annyira el van terjedve, hogy alig van műveit család, melynek asztalán ne találnék — s igy bizton hisszük, hogy városunk írói és írónői is részt fognak venni e nemes versenyben. ” A „Szőllészeti és Borászati Lap“ bevé­gezte tizenkét évi pályafutását. Ezen idő elég egy szaklap életéből annak megítélésére, váljon tenden­­tiája helyes-e, vagy sem. E szaklap 12 év alatt ki tudta magának vívni azon kitüntetést, hogy a hazai intelligens szőllőbirtokos osztály nélkülözhetlen házi barátjává fogadta, mert czikkei tárgyilagosak, taná­csai komolyak és helyesek, és a mai válságos időben alapos szakértelemmel világítja meg a phylloxera­­kérdést; buzdít a helyes útra, melyen haladva el­pusztított szőlleinket újra termőképesekké , virág­zókká tehetjük; szóval önzetlenül csak előfizetői érdekeit szolgálja és képviseli. A „Szőllészeti és Borászati Lap“ megjelen Kassán, havon­ként háromszor s előfizetési ára egy évre 4 frt. Melegen ajánljuk e páratlan szaklapot olvasóink figyelmébe. Mutatvány számokat kívánatra ingyen küldenek. ÚJDONSÁGOK. — „Vasárnapi“ czimü képes melléklapunk mai számának tartalma : A kac/.év (kép). — Álom, irta Pierre Loti. — Lábnyornak a hóban, I­átai Lajostól. — K. I. em­lékkönyvébe. Várda Jánostól. — Romeo és Julia (kép). — A pápaszem. Kemenczky Kálmántól. — Morimoto, a hires japáni arczfintoritó (képek). — Sárga levél. Biró Páltól. — Ne menj Brassóba. Huszár E.-től. -- Finale. Zelei Imrétől. — Egy ideges ember. Gabányitól. — Mikor a nap. Szabó J.-től. — A legnagyobb gyémánt. Révész H.-tól. - Fejtörő. — Választás. A megüresedett köztör­­vényhatósági bizottságitag­helyek betöltése a f. évi január hó 3-án vasárnap reggeli 9 órától d. u. 4 óráig lesz. I­I. kerület az „Iparegylet“ házánál. II. kerület a városhá­zánál. III. kerület a Ladányi háznál választ. Jelöltjeink az I. kerületben Perger József kegyesrend. főgymn. igazgató. II. kerületben Mészáros János ev. ref. lelkész III. kerület­ben Kovács László gazdálkodó. Figyelmeztet­jük t. polgártársainkat, hogy tömeges meg­­jelenésökkel jelöltjeink megválasztását bizto­sítsák. — Figyelmeztetés és értesítés. Biz­tos, hogy 1892. január hó 28-án kezdődnek és február hó 6-án végződnek az általános országgyűlési képviselői választások. Fel­kérjük tehát tisztelt elvtársainkat, hogy a szükséges élőintézkedéseket saját körükben megtenni szíveskedjenek. Horváth Ádám képviselőnk e hó folyamán fogja megtartani beszámolóját. A választói lajstromok rövid idő alatt kinyomatva, az érdeklődők rendel­kezésére fognak bocsáttatni! — Vezérbizottsági gyülés.A független­ségi és 48-as párt vezérbizottsága f. évi ja­nuár hó 3-án d. u. 4 órakor (a Giladits-féle vendéglőben) gyűlést tart, melyre ezúton is tisztelettel meghívja a t. vezérbizottsági tagokat az elnökség. — Eljegyzés: Dr. F­e­k­e­t­e Vilmos szolnoki gyakorló orvos, városunk szülötte, karácsony másod­napján eljegyezte dr. E­r­d­e­y Dávid Szolnok város főorvosinak szép és kedves leányát, Piros­kát. — Sok szerencsét és boldogságot a kölcsönös szereteten alapuló frigyhez. — Horváth Ádám képviselő, lapunk szerkesztője 1891. évi deczember hó 29-én kezdette meg a szegedi államfogházban 1886. május 31-én történt párbajáért kiszabott szabadságvesztés büntetés kitöltését. — Gyászhirek. Scheiber József általáno­san ismert és becsült könyvkereskedő decz. 23-án este meghalt. Betegeskedés miatt vonult visz­­sza ezelőtt pár hóval virágzó üzlete vezetésétől, de már nem használt neki a pihenés, baja súlyossá, végre halált hozóvá vált. Amit a rend­kívül munkás és tevékeny férfiú életében nem igen élvezett: legyen most része a nyuga­lomban ! A gyászoló család a következő jelen­tést bocsátotta ki: „Scheiber Sándor és neje Schwarcz Juliánna, Dr. Scheiber Ignácz és neje Steiner Fáni s gyermekeik: Erzsi és Béla­—az összes rokonság nevében is — mélyen megszo­morodott szívvel tudatják szeretett fiúknak, fe­­ledhetlen egyetlen testvérnek, szerető sógornak, a legjobb nagybátyának és jó rokonnak Schei­ber Józsefnek 40 éves korában f. évi de­czember hó 23 án esti 6­/a órakor hosszas szen­vedés után bekövetkezett halálát. — A megbol­dogult drága halott földi maradványai f. hó 25-én d. u. 2 órakor fognak a zsidó egyház szertar­tása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Kecs­keméten, 1891. decz. 23. Áldás emlékének.“ Részvéttel közöljük még a következő szo­morú jelentéseket : „Déva Ványai Halasy Pál cs. és kir. ka­marás honvéd huszár ezredes és nővére Özvegy Báró Puteani Béláná sz. Déva Ványai Halasy Ilona szomorodott szívvel jelentik mostoha any­­juk Özv. Déva Ványai Halasy Bélán­é szül. Fáy Fáy Cle­mentinának folyó hó 25-én, reggeli 9 órakor, életének 72-ik évében hosszas szenvedés után végelgyengülés következ­tében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hilt teteme folyó évi deczember 27-én, délelőtt 11 órakor fog a III. t. sétatér-utcza, 70. sz. a. lakásáról a róm. kath. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a helybeli budai sirkertben örök nyugalomra tétetni.­­ Az engesztelő szent miseáldozat pedig 29-én, reggel 8­­a órakor fog az egek Urának bemutattatni. Kecskeméten, 1891. deczember 25. Béke hamvaira!“ „Pataky Károly és neje Magyar Szidónia úgy saját, valamint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik szeretett kisleányuk­nak Blankának folyó hó 27-én esti 9 órakor 3 é. éves korában, rövid betegség után történt elhunytát. A kis halott hült teteme folyó hó 29-én d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertar­tása szerint a Szentháromságról nevezett teme­tőben levő családi sírboltba (a VII. tized, fo­­lyóka-utcza 98. sz. a. házból) örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1891. deczember 28. Áldás és béke lengjen emléke felett!“ „Lipóczy Péter, mint férj, Dömötör Juli­ánná özv. Sándor Lászlóné, mint édesanya és Sándor László, mint testvér, a maguk és az összes nagyszámú rokonság nevében is mély fájdalommal jelentik a szerető hitves-, a leg­jobb gyermek-, testvér-, és rokon­ Sándor Te­réz Lipóczy Petemének folyó hó 29. napján esti 73/4 órakor, hosszas sintődő beteg­ség s a halotti szentségek áhitatos fölvétele után életének 33-ik boldog házasságának 6-ig évé­ben bekövetkezett gyászos elhunytát. A meg­boldogult hült teteme a 8. tized, trombita-utcza, 13. sz. házból az 1892. év január 1 napján dé­lután 3 órakor fog a Szent­-Háromság-temető­­ben örök nyugalomra tétetni, s ezt megelőzőleg lelki üdveért az engesztelő szt. miseáldozat de­czember 31. reggeli 8 órakor az Urnák bemu­tattatni. Kecskeméten, 1891. deczember 30. Az örök világosság fényeskedjék neki!“ „Alulírottak mély fájdalommal jelentik a fe­lejthetetlen jó férjnek, szeretett atyának, illető­leg nagyatyának és ipának id. Kerekes Jó­zsef gőzmalmi tisztviselőnek f. évi deczember 31-én hajnali 3 órakor, életének 68-ik, boldog házasságának 51-ik évében, a haldoklók szent­ségének ájtatos felvétele és rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült te­teme 1892. évi január hó 2-án d. u. 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint (VII. tized. Sarkantyú­ utcza 124. sz. a. házból) a Szentháromság temetőben örök nyugalomra té­tetni ; — az engesztelő szent mise pedig ugyanaz­nap reggeli 8 órakor fog a róm. kath. nagytemp­lomban megtartatni. Kecskemét, 1891. deczem­ber 31. Áldás és béke hamvaira!— Özv. id. Ke­rekes Józsefné Kún Anna mint neje. — Kerekes Gábor, neje Tekulics Mária, gyermekeik: Béla, Mariska, Gyula; Kerekes József, neje Kubinyi Verona, gyermekeik: Józsi, Margit, Irénke; Ke­rekes János, neje Kovács Gizella, leánykájuk: Ida mint gyermekei, illetőleg menyei és unokái. Kovács Gábor mint vő és neje Mészáros Lujza. Kovács Irma férjezett Végh Lajosné mint unoka.“ — Köszönetnyilvánítás. Alulírottak min­dazon ismerőseinknek és általában a n. é. kö­zönségnek, kik boldogult férjem, illetőleg édes atyánk halála és temetése alkalmával részvétük nyilvánításával fájdalmunkat enyhíteni törekedtek, ezúton is köszönetet mondunk. Kecskemét, 1892. jan. 1. Özv. Deresé­nyi Istvánná és családja. — Dr. Drucker Jenő Angol és Francziaor­­szágban másfél évig tartó tanulmány útjából hazaér­kezvén, a földművelést illetőleg számos illusztráczi­­óval ellátott terjedelmes memorandumát a földmű­velési minisztériumnak benyújtotta, mely hosszabb czikk­sorozatban a „Borászati Lapok “ban fog meg­jelenni. Ugyanezen minisztérium ajánlatára Drucker úr január második felében Schönborn Ervin gróf Munkács-Szt-Miklósi uradalmára megy gyakorlatra, ahonnan szakczikkeivel, különösen a szőlőművelést illetőleg, úgy a szakközlönyöket, mint lapunkat többször fel fogja keresni.­­ A kecskeméti ev. reform, egyház­ban az 1891-dik évben született 287 fiú és 278 leány, összesen 565 gyermek; házaso­dott 109 pár, e közül 24 vegyes házasság; ezenkívül 27 egyén vegyes házasságkötésre más egyházba elbocsáttatott; meghalt 212 finemű és 193 nőnemű, összesen 405 egyén. A szü­löttek közül 523 törvényes és 42 (8°/„) törvény­telen származású. Kettősök születtek 15 eset­ben. A szülöttek és meghaltak közöt­ti különb­ség szerint mutatkozó szaporodás 160 egyén. Kecskemét, 1892. jan. 2-án. Mészáros János ev. reform. lelkész. — Farsang. A kecskeméti függetlenségi és 48 as párt vezérbizottsága f. évi január hó 17-én, vasárnap a Lóth István féle tánczteremben zártkörű tánczestélyt rendez a „Népkor“ könyvtára javára. A meghívók legközelebb szétküldetnek. Előre is fel­hívjuk t. polgártársaink figyelmét a farsang első na­gyobb tánczmulatságára. — Kecskemét sárosodik. A közel napok olvadásai mutatták, megint mennyire sáros a mi vá­rosunk ott, ahol aszfalt nem takarja. Némely átjá­rók tele vannak vízzel, kis patakok módjára , má­sokban bokáig gázol az ember a sárban és átkapa­­rók nem mutatkoznak. Bizony pedig egyenlően fi­zetjük az adót mindnyájan, tehát egyenlő tisztaságra tarthatunk számot. — Katonai kinevezések. A 38. számú gya­logezredben legutóbb szolgált egy éves önkéntes föld­­jeink közül azok, akik a tisztivizsgát sikerrel letették,­­ szép karácsonyi ajándékban részesültek, amennyiben ő cs. és apostoli kir. felsége által kineveztettek, még­pedig tartalékos hadnagyokká: Soós Jó­zsef a 38. számú, Steiner Jakab a 39. számú , Bogoss Kálmán a 64. számú, a tartalékos hadapród tiszthelyettesekké pedig: Kolozsi Imre az 51. számú és Hahn Samu a 86. számú gyalogezre­dekhez. A kecskeméti 4. honvéd huszárezrednél Zombory Géza cadet-őrmester tiszthelyettessé léptet­tetett elő. Ezen kitüntetésért ifjú földjeinket szíve­sen üdvözöljük. — Ámitás. Egyik nagy lapunk karácsom czikke nagyképűleg fenn­hangon beszél a kor­mány viselt dolgairól, no meg teendőiről is. Többek között a fegyveres békéről is beszél, hanem — úgymond — mihelyt megalázó alakot öltene e béke, úgy egy nappal se tűrnék tovább. Uraim! nem ámítsuk magunkat. A kormány urai nem hogy a béke, vagy háború dolgába beleszólhatnának, hanem belkormányzati ügyek­ben is Bácsból várják a jelszót. Nagy képzelő­dés, borzasztó fantázia is szükséges elhinni azt, hogy mi tolunk valakit, mikor napról-napra job­ban meg kell győződnünk hogy bennünket tolnak, még pedig visszafelé. — Köd. Nyirkos világ volt a lefolyt héten, a karácson nem fehérlett, nedvességben olvadt fel az egész természet. Közben-közben sűrű köd lepte el az utczákat, a határt s alig is bírtunk megvirradni. Hanem mi ez a londoni ködhöz képest, mely annyi szerencsétlenséget okozott. Fáklyákkal jártak az emberek déli időben, s így is alig bírtak tájékozódni. A sötétség oly nagy volt, hogy fáklyás emberekkel környezett fogatokból a járó­kelők még csak a lovak fejét se vehették ki. A köd a szobákba is behatolt és feketére füstölte a fehér függönyöket. — A vámszerződések és a gazdák. Gr. Dessewffy Aurél, az orsz. magy. gaz­dasági egyesület elnöke az egyesület hivatalos lapja, a „Köztelek“ karácsonyi f. hó 23-án megjelent számának vezérczikkében a vámszer­ződések hatásáról a többi között következőkép nyilatkozik: „Ma, midőn a 12 évre már megkö­tött kereskedelmi szerződések által teremtett iíj közgazdasági élet küszöbén állunk, nem tagad­hatjuk meg némi csalódásnak érzetét, bár a szerződések nyers terményeink kivitelénél némi reményekre jogosítanak és igy kedvezőknek mond­hatók; azonban egyéb külföldi államoknak már adott s valószínűleg még adandó nagy kedvez­mények saját hazánk határait nyitják meg a legtávolabbi országok versenyének : mezőgazda­ságunk előmenetelét csak fokozottabb termelés, fokozottabb szakértelem és a gazda­társadalom erősbödő együttműködése által biztosíthatjuk.“ — Gr. Dessewffy Aurél vezérczikkén kívül a „Köztelek“ e gazdag száma tartalmazza Bütt­ner K. festőművésznő eredeti illusztráczióival a magyarországi díjazott siementhali tehenészetek ismertetését Baranyay István tollából; hét­­ről-hétre czim­ alatt Baross Károly szokott elmefuttatását a hét közgazdasági eseményeiről; herényi Gotthardt Sándor érdekes kísér­leteit a konc­entrált marhatrágyáról ; d­r. S­z­i­­lárd Ferencz értekezését a poroszországi jára­dék­birtokokról; továbbá Szilárd Imre ismer­teti tapasztalatait a csibeház nagyban termelé­séről homoktalajokon. Jablonszky József ér­dekes illusztrácziókkal írja le a szerkesztőséghez beküldött ál­kergefér­eg életmódját s a ve­szedelmes betegséget, melyet ez a judoknál okoz s ezen kívül több gazdasági írótól jelentek meg apró közlemények.­­ A „Köztelek“, mely rövid fennállása óta az ország első köz- és mezőgaz­dasági lapjává küzdötte fel magát, hetenként kétszer jelenik meg gazdag tartalommal. Az orsz. magy. gazdasági egyesület tagjai óvdijuk (10 frt) fejében kapják. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 fr­t, negyedévre 2 frt 50 fr. Ki­­adóhivatal: Budapest, Köztelek. — Kecskeméti Cognac. Azt hisszük, hogy szolgálatot teszünk t. olvasóinknak az által, ha a mostani járványos időben felhívjuk b. figyelmüket Halász Ferencz és társa elég helybeli „Első Alföldi Cognac-gy­ár“-ainak gyártmányaira, melyeknek a nekünk bemutatott és alább közölt, dr. Schwimmer tanár, orvosi tekintély által kiállított bizonyítvány szerint, kitűnőeknek is kell lenniük. E bizonyítvány így hangzik : „Van szerencsém értesíteni, miszerint a kisérleti czélokra átküldött Gyógy- Cognacot korosztályomon megkísértettem és azt gyengeségi állapotokban szenvedőknek erősítő és igen jó hatású italnak találtam. Kiváló tisztelettel dr. Schwimmer Ernő sk. egyetemi tanár és köz­kórházi főorvos.“ Örömünkre szolgál, hogy hazai iparunk felvirágzásának ez újabb bizonyítékáról tanúságot tehetünk. — Értesítés. A „Kecskeméti korcsolyázó­egylet“ által, a fegyveres erőhöz tartozó tisztek, tiszti ranggal biró katonai hivatalnokok, tiszthelyet­tesek, hadapródok, önkénytesek, tanulók és tiszt ál­tal ajánlott őrmesterek részére, a f. 1891/2 ik kor­­csolyázási évre idényjegyek fognak kiadatni, melyek az egyleti pavilion és jégpálya használatára az egész idény alatt, a tagokkal egyenlő feltételek mellett jogosítanak. Ily idényjegyek válthatók ifj. Ny­i­rády László egyleti pénztáros urnái, (a Mol­nár féle gyógyszertár mellett levő vegyeskereske­désben) a következő árak szerint: 1) Magánjegy 3 frt. 2) Családjegy: az ily jegyet váltó családfő sze­mélyére szintén 3 frt, de azon felül minden egyes hozzátartozó után 1 frt pótdíj jár. Hozzátartozók : a feleség, gyermekek, mindazon rokon és más egyé­nek (p. o. nevelőnők, nevelők), kik az idényjegyet váltó családfővel közös háztartásban élnek. Főtano­dai hallgatók 2 frtot, a VII. és VIII. oszt. beli tanu­lók 1 frt 50 kr. a VI. oszt. lefelé pedig 1 frtot fizet­nek.­­ Az egyleti helyiség és jégpálya az idény­ beálltával, belé­p­t­i­ d­í­j mellett, a látogató közön­ségnek szintén nyitva álland. Beléptijegyek a hely­színen válthatók. Ezek ára: korcsolyázó felnőttek­nek 30 kr ; korcsolyázó gyermekeknek 15 kr; né­zőknek 20 kr; gyermekjegy 10 kr. korcsolyázó ta­nulóknak 20 kr. — Az egyletnél korcsolya kap­ható 20 krért egyszeri használatra. — Az idény megnyíltát , azontúl a jégpálya nyitvatartását az egylet lobogója jelzi (kék-fehér, szárnyas korcsolyá­val), mely a városban Katona Dezső úr vasárus üzlete előtt és a „Gyenes S. és fiai“ czégnél fog ki­­tüzelni, a jégpályán pedig az egyleti pavillonra lesz felvonva. Kecskemét, 1891. Decz. 25. A korcso­lyázó-egyleti választmány. — Az influenza nálunk is megjelent és tudunk családokat, melyeknek valamennyi tag­ját ágyba vetette, vagy több napra terjedő gyön­­gélkedéssel lepte meg. Némelyeket nagyon meg­visel, mások ellenben pár nap alatt és könnyű szerrel kifognak rajta. — Sörfogyasztás. Mióta a borárak oly iszonyú magasságra emelkedtek, a sörfogyasztás észrevehetőleg gyarapodik napról-napra. Vasúti közegek már huzamosb ideje tapasztalják ezt s a sörházak folyton növekedni látják vendégeik számát. Igen valószínű, hogy ez irányban már a közel­jövőben valódi meglepetésnek leszünk kitéve. Azért igazi aranybányára tenne szert, aki például oly kávéházat rendezne be, amely a kor igényeinek megfelelve, sörméréssel volna összeköttetésben. Már maga a város haladása is megkívánná ezt, s alkalmat adna további ver­senyre. A kávéházi élet úgy sincs még kifej­lődve nálunk, pedig az is nagyban előmozdítja a társulást, stb. — TŰZ. F. hó 27 én este 9 órakor a VII. t. Nyereg utcza 63. számú cserepes tetőzetű ház isme­retlen okból kigyulladt. A kissé későn érkezett tűzoltóságnak ugyan sikerült a ház másik felét meg­menteniük, de a padláson fölhalmozott sok me­szelő fej- és nyél, azonkívül nagyobb mennyiségű friss kócz és sörte elégett. A ház tulajdonosa Haja­­gos József. A kár jóval meghaladja az 1000 forintot. A ház különben 3000 írtra volt biztosítva.­­ Ritka eset történt 1891. deczember 28-án a Sziháromság temetőben. Ugyanis deczember 27-én temették el Ölvödi Sándor czigányt; másnap a felesége kiment a temetőbe megnézni a sirt. Ott siránkozott, jajveszékelt: „Hisz nem is halt meg az én uram, mert olyan szép piros volt az orczája, mint a pünkösdi rúzsa; nem is halhatott az meg, csak elaludt, stb. Addig jajgatott, míg végre csakugyan elhitette magával, hogy az ura nem halt meg; már hallotta is, hogy segítségért kiáltott a sírból, azt is hallotta, hogy a koporsóját feszegeti, (bizonyosan va­lami keresztet recsegtetett a szél). Nem is kellett neki több, össze­zúdította az egész czigány-várost, csapatosan kimentek a temetőbe, ott a csősztől ásót, kapát kértek, — ki elég meggondolatlan volt adni nekik — s felásták a sirt, de biz azt rendben talál­ták, Ölvödi Sándor azon módon feküdt a koporsóban, amint beletették. Az esetet bejelentették a rendőr­ségnek. — Talány megfejtői«. „Vasárnap“ .czimű ké­pes melléklapunk múlt számában közölt talányokat helye­sen megfejtették : Kereky Lina, Makán Bella, Páré Júlia, Somogyi Ferencz, Tarnay Jenő, Baranyi Imre (Szeged), Ellenbogen Adolf (Mátészalka), Modori Gábor (Budapest). KÖZGAZDASÁG. Kormányintézkedés a hazai gyü­­mölcsészet emelésére. Mint ismeretes, gróf Bethlen András föld­­mivelésügyi m­. kir. miniszter már ezen évben is hathatós és sokat ígérő kezdeményezéseket tett a hazai gyümölcsészet és haszonkertészet emelé­sére. A külön miniszteri biztos kiküldése, állami faiskolák telepítése, a meglevők fejlesztése, cse­meték és ajtóvesszők olcsó és ingyenes kiosztása, a gyümölcs feldolgozás és értékesítés javítása, gyümölcsvásár, gyümölcstermelők készleteinek nyilvántartása és a külföldi kereskedők és con­­sulátusokkal való közlése — mind oly intézke­dések, melyek ha jótékony befolyásukat azonnal minden irányban nem éreztetik is, de ezek jóté­kony hatása néhány év múlva nem maradhat el. Egy további igen fontos kezdeményezése a mi­niszternek a községi és városi faiskolák évek óta elhanyagolt ügyének rendezése és azoknak a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten való tá­mogatása. Ugyancsak a szakismeretek általáno­sítására, népszerűsítésére elrendelte a miniszter a „G­y­ü­m­ö­l­c­s k­e­r­t­é­s­z“ czímű hivatalos köz­löny kiadását, melynek egész évi előfizetési ára csak egy forint, úgy hogy azt minden ki­sebb termelő tarthatja. Ezen közlöny már a folyó évben is 10,000 példányban jelent meg, felkeresett minden községet s a tanítók, gyü­mölcstermelők belső gyakorlati tanácsadójává lön. A „Gyümölcskertész“ Molnár István, az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos, általáno­san ismert szakemberünk szerkesztése alatt ha­­vonkint kétszer jelenik meg egy­évnyi tartalom­mal s számos ábrával. Hazánk legjobb pomoló­­gusai s kertészei dolgoznak bele, s tartalomra nézve a külföld bármely népszerű kertészeti szaklapjával kiállja a versenyt. Hirdetheti benne mindenki előadásra szánt saját csemetéit, mag­vait s kerti terményeit s viszont, kinek csiraké­pes magra, csemetékre, szöllővesszők s ojtvá­­nyokra van szüksége, az a legjobb eredeti for­rásokkal ugyancsak a lap útján jöhet össze­köttetésbe. A „Gy­ü­mö­l­cs­ke­r­t­é­sz“ nem lévén üz­leti- és magánvállalat, tiszta jövedelméből a legbuzgóbb faiskolakezelő tanítók fognak jutal­maztatni, továbbá a nagyban termelésre ajánlt

Next