Kecskemét, 1892. július-december (21. [20.] évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

27. szám. KECSKEMÉT 1892. julius 3. Het a boldogultak özvegyét sujtá, ki csak nem­rég ölte gyászruhát elhunyt gyermekéért.. •— részt két magának városunk, melynek az elhunyt buzgó, kitartó harczosa volt, részt társadalmi életünk, mely kedvelt, általánosan tisztelt tag­ját vesztette el az elköltözöttben. A hosszú munka után csendes pihenés legyen része az elköltözöttnek, a gyászba borult szen­vedőknek adjon enyhülést, vigaszt Isten kegyelme. A család által kiadott szomorú jelentést itt közöljük: ,,Özv. Máthé Sándorné szül. Magyar Ilona maga, valamint kis leánya Ilonka, nővére özv. Nagy Istvánná szül. Máthé Mária, dr. Magyar Sándor és neje Pesthy Etelka mint apa és napa, — valamint az összes rokonság nevében is — fájdalmas szívvel jelenti a feledhetlen férj-, for­rón szerető édes­apa­, a jó testvér- és páratlan vőnek Máthé­ Sándornak, a Kecskemét városi áll. segélyezett gazdasági felső népiskola igazgatójának folyó évi június hó 29-én esti 11 órakor, életének 48-ik, boldog házasságának 4-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Megboldogult hült tetemei július hó 1-én délután 6 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartása szerint a Szent-Háromságról neve­zett temetőben örök nyugalomra tétetni. Az en­gesztelő szent mise julius hó 1-én d. e. 9 órakor fog az Úrnak bemutattatni. Kecskemét, 1892. junius 30-án. Örök béke vele !•■ A gazdasági felső népiskola pedig a követ­kező jelentésben adott kifejezést fájdalmának, részvétének : „A kecskeméti városi áll. segélyezett gaz­dasági felső népiskola tantestülete mély fájda­lommal jelenti szeretett kartársa Máthé S­á­n­­d­o­r igazgatónak folyó évi június hó 29-én esti 11 órakor történt csöndes elhunytát. A boldogult hült tetemei julius hó 1-én délután 6 órakor fognak örök nyugalom helyére tétetni. Kecske­mét, 1892. junius hó 30. Áldás, béke poraira,,­ ÚJDONSÁGOK. — A „Vasárnap“ cz. képes heti mellékletünket szerkesztő — kiadója Benedek Elek kénytelen volt megszüntetni, miután elégséges megrendelő nem érkezett be. Ennek folytán nem vagyunk többé azon kellemes helyzet­ben, hogy t. előfizetőinknek képes mellékletet adjunk. — Artézi kút. Most, midőn nálunk is egyre égetőbbé válik rész ivóvizünk miatt artézi kút fúratásának szüksége s ez elodázhatatlan kérdés­sel szemben komolyabb lépések is létettek a megvalósulás felé, azt hisszük, nem lesz érdek­telen, ha egész terjedelmében közöljük olvasóink­kal laptársunk, a Félegyházi Hírlap közleményét, amit olvasva­, hogy az irigységnek bizonyos ár­nyalatát legalább ne érezzük, az a biztos remény teszi lehetővé, hogy rövid idő múlva mi is meg­csodálhatjuk majd a „ritka tüneményt", örvend­hetünk rajta, mint szomszédaink, a jó félegyhá­ziak tették. — „Hosszú, reményteljes várakozás után végre folyik a víz az ártézi kútból. 250'/2 méter mélységből jő a 120/a fokos meleg víz, mely igen élvezhetőnek mutatkozik. Midőn ma egy hete elterjedt az örömhír, hogy forrásra akadtak, megindult a népvándorlás a kút felé, látni akarta apraja-nagyja azt, amit még Félegy­­h­ázán nem láthatott. Még a késő esti órákban is nagy csoportokban álldogáltak az ó-templom­­táron, s bámulták a ritka tüneményt. A milyen nagy áldás városunkra a jó ivóvíz, oly általános volt az öröm az egész városban, hogy végre — a sok próbálgatás után — sikerült kútat készíteni. A kút, mely perc­enkint 80 liter vizet ad, ter­mészetesen nem fogja kielégíteni az egész város víz­szükségletét, hanem rövid időn a város másik részében — talán az új­ templom körül — fog egy épülni. Majláth Imre vállalkozót Kecskemétre hívták, hol szintén kutat furatnak vele; ha azon­ban városunk még egyet kíván csináltatni, bizo­nyára ezt készíti el előbb, mert eszközei itt van­nak. — Az új kútnál nem hiányzik már egyéb, mint egy csinos víztartó-medencze és a lefolyás rendezése." — Baross-ünnepélyt tartott múlt fét 29-én a kecskeméti ipartestület. Mint a megelőző években, úgy most is nagyközönség gyűlt össze a maskertben s kiki meglelte a maga társaságát, szórakozását. A különbség csak abban állott, hogy más években a közönség válogatottabb, díszesebb volt, azaz, hogy a derék polgárság közé most olyanok is vegyültek, akik nem lettek volna odaülök. Mindegy. Ilyesmi okozza más városokban is a jövedelem gyarapodását, ami végre is egyik fölényező az ily dolgokban. Zene, tűzjáték, táncz jól sikerült. Igen kedélyesek voltak az étkezések, s egyes családok maguk köré csopor­­tosíták jóbarátjaikat, ismerőseiket. Jól is tették, mert a vendéglőstől ugyan éhen maradhattak volna. Az allegorikus képlet csinosan volt ábrázolva : Barosst egyik derék iparosunk ábrázolta s a körülötte álló mérnökök, (szintén iparosok) ügyesen voltak cso­portosítva. Egy szóval az ipartestület megint jó mun­kát végzett. — Dr. Hómann Ottó tankerületi főigazgató úr majdnem egy hetet töltött városunkban, az érett­ségi vizsgálatokat ellenőrizvén a főreáliskolában, még előbb a kath. főgymnasiumban és csütörtökön este utazott vissza a fővárosba. — Az érettségi vizsgálatok mind a há­rom középiskolában aránylag szerencsésen foly­tak le. A kollégiumban harminc­kilenczen, a piaristáknál harminchöten, a főreáliskolában csak heten vizsgáztak. A főreáliskola az idén utol­jára maradt. Igen, mert úgy kívánta a méltá­nyosság, amennyiben a tankerületben eddig min­dig a kecskeméti főreáliskolának jutott az első­ség s azért most mások kerülvén előre, a re­áliskolának szükségképp utoljára kellett marad­nia. Néhány év múlva azonban ismét lehet első. A Szélvihar támadt csütörtök este felé a nagy forróság után s annyira leh­űte a levegőt, hogy pénteken reggel már alig volt 10 foknyi meleg és szobaton reggel is csak ennyit tapasztaltunk. Künn a nyílt mezőn még kevesebb lehetett. Fájdalom ! az óhajtva várt eső elmaradt, s tanúi voltak oly sze­szélyes időcsappanásnak, mely julius elején valódi ritkaság. — Szabálytalanságok a tűzőrségnél, mint nekünk jelentik, nem ritkán fordulnak elő, mi­által az egész intézmény létjoga alapjában van megtámadva, sőt nevetségessé válik. Halljuk ugyanis, hogy a lovak gyakran nincsenek otthonn, s ha tűz támad, várakozni kell, míg előkerül­nek, vagy más idegen lovakat vesznek igénybe, melyeknek előkerítése ismét annyi időbe kerül, hogy azalatt a tűz annyira elharapózik, hogy azt kellőleg megtámadni, lokalizálni vagy eloltani teljes lehetetlenség. Itt első feltétel a gyorsa­ság, olyannyira, hogy az első adott jelre ragasz­tani s tüstént, mindjárt, egyszerre rohanni le­hessen. A lovaknak tehát teljes készletben fel­szerelve kell államok. Átalában a bekövetke­zendő építkezéseknél, ez irányban, lőgond fordí­tandó arra, hogy a tűzőrség jó helyet kapjon, s aztán magában a helyiségben minden kigondolható készlet közvetlen rendelkezésére álljon. Továbbá panasz érkezett be az iránt is, hogy a város fo­gatai gyakran annyira el vannak foglalva, hogy sürgős esetekben néha egy sincs kéznél, s bér­kocsit kell használni. Az ily viszásságok meg­szüntetésére sokkal czélszerűbb volna az egész rendszert megváltoztatni és bérkocsikat használni a fogatok helyett, melyek igy csak visszaélé­sekre, busásabb kiadásokra adnak alkalmat. Kös­sön a város szerződést a fuvarosokkal bizonyos számú kocsi használhatására, s megszűnik a baj. — Fótiás. A junius 15 iki nőegyleti mulat­ságon felü­lfizetők névsorából Katona Zsigmond úr neve tévedésből kimaradt, kinek is­m­ert felü­lfize­­téséért az egylet köszönetét nyilvánítja Soós Jó­zsef egyl. titkár. — Ajándékozás. Fekete Mihály úr helybeli könyvkereskedő igen szép ajándékkal lepte meg a közs. tanítótestületet, a napokban alulírt könyvtár­nok kéreihez — a tantestület szerény könyvtárát gyarapítandó — a következő válogatott műveket küldvén : Sebesztiia: Művelődéstörténet; Browning: Neveléstan ; Blackwell: Tanácsok a szülőknek; Barsi: Utazás ismeretlen állomás felé. Peress: Be­szédértelem gyakorlatok (Vezérkönyv). Nevezete­sebb férfiak életrajzai közül: Thököly Imre, Fráter György, Hunyady Mátyás, dr. Eötvös József, Tóth Kálmán, Tompa Mihály, Pázmán Péter, Katona Jó­zsef, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Szemere Pál életrajzait. Színművek közül: Proletárok, Se­villai borbély, Protekczió, Borgia Lucrecia, Kérők, Elveszett paradicsom és az Ignándi kis papot. Tur­­genyev: Tavaszi hullámok czimói regényét; két kö­tet adomát: Nevető Magyarország és Deák Ferencz adomákat ; tiz füzet kitűnő monológot és egy Fonto­sabb háztartási czikkek vegytana czimü kötetet, összesen 15 frt értékben. Fogadja nevezett keres­kedő úr — ezen önmagát dicsérő ajándékáért a közs. tanitótestület szives köszönetét. Tormássy Sán­dor könyvtárnok. — Kevelő. Egy, a helybeli ev. ref. fögymn. jelen évben érett növendéke óhajtana valamely intelligens család­nál nevelői állást nyerni. Tanítást ad a gymn. bármely tan­tárgyából, különösen a német nyelvből. Bővebb informátiót a szerkesztőség ad. — Kch­iule­r János közs. tanító a szünidő alatt német nyelvben oktatást ad, úgy kezdőknek, mint el­­­haladottaknak. Szintúgy vállalkozik cseregyermekek kieszközlésére. Értekezni lehet vele lakásán : Csongrádi-n.­­utcza 192. sz. a. — Tuzár Ágoston kiállítása a „Nádor“ helyiségében még ma, vasárnap megtekinthető. A kiállító Tuzár Ágoston volt fegyházi rab, k­eny­ér­bél­b­ő­l készített műveit tünteti fel. Nevezetesen látható: Az utolsó vacsora, Krisztus Pilátus előtt, (145 szoboralak) különféle csokrok és koszorúk, czipők, az általa viselt láncz életnagyságú másolata, Deák Ferencz síremléke, keleti hárem, s egyéb szo­bor alakzatok. Oly élethűen, egész művészi talen­tumra valló kezekkel vannak ez alakok készítve, hogy elcsodálkozásra ragadják az embert. Ajánljuk figyelembe, futottak be: 3086 személykocsi, amelyekben az ülő­helyek száma 94.107 és 37.494 teherkocsi. Teljes forgalmi állomás volt 1067, rakodó állomás 115, megállóhely 298. Az összes vasútaknál alkalmazva volt 24.461 egyén 16,400.554 frt illetménynyel. Az utasok száma volt 29,163.456 (1889 ben csak 19,036.700) egyén. Szállíttatott: podgyász 62.067 tonna (egy tonna 10 m. mázsa), gyors- és teherárú 21,286 320 tonna, kezelési javak 4,437.091 tonna. 1890 ben vasúti baleset folytán meghalt 6 utas, megsérült 19, vasúti alkalmazott meghalt 62, meg­sérült 153. Más meghalt 34, megsérült 37. Kisikam­­lási eset volt 119, összeütközés volt 59 esetben. A fővasútak és mellékvonalaik bevétele 81,653.101 frt, kiadása 44,044.876 frt, üzleti fölösleg 37,608.225 frt. A helyi érdekű vasutaknál bevétel 5,229.442 frt, kiadás 2,995.383 frt, üzleti fölösleg 2,234.059 forint. * Kinetográf. Ez Edison legújabb találmá­nyának a neve. Amin régóta töri fejét a nagy felta­láló, a kinetográf olyan készülék, amely a beszéd­del egyidejűleg közvetíti, azaz visszatükrözi a be­szóló arczmozdulatait is s igy a közönség maga előtt láthatja a fonográfozó szónokot vagy énekesnőt. Az új találmány a fonográf és a pillanatnyi fényképfelvé­tel egyesítése. A pillanatnyi felvételek olyan szapo­rán következnek egymásra, hogy egyetlen másod­­percz alatt 46 felvételt tükröz vissza a készülék A fonográfot pedig annyira tökéletesítette Edison, hogy a készülék félóra hosszáig működik anélkül, hogy a lemez kicserélése szükséges volna. A két készülék együttműködése egész kifogástalan : a hanggal egy­idejűleg jelentkezik a hozzátartozó kép. Ha hinni le­het az amerikai újságoknak, a készülék olyan tökéle­tes, hogy a szemlélő látja a fonográfból beszélő, vagy éneklő ember ajkmozdulatait s azt hiszi, hogy a fo­nográfból kiözönlő hang egyenesen az ajkakról jön. Ezt a csalódást még jobban elősegíti az, hogy Edi­son fehér falra viszi át a pillanatnyi felvételeket, a­melyek így aztán egészen természetes nagyságban láthatók. A kinetográfnak gyakorlati haszna lesz mindenesetre azonban szerfölött érdekes. Ha mind igaz, amit Edison környezete a legújabb fölfede­zésről mesél, akkor nemcsak kedveseink beszédét, hanem az egész embert élethű mozdulataival, egész külső megjelenésével megörökíthetjü­k és az utókorra hagyhatjuk. * EGYVELEG. Miétny levélposta küldemény jön Amerikétbé­l Is Magyarorszé­gba ! Ar­gentiniából 9520 db; Brazíliából 4960 db; Chiléből 300 db; Canadából 820 db ; az amerikai egyesült államokból 574.340 db; az amerikai angol birto­kokból 3860 db ; egyéb Amerikából 15.020 db. Ösz­szesen 594.780 db. Tehát Amerikából 210.395 da­rabbal több levélpostai küldemény érkezik Ma­gyarországba, mint megy innen Amerikába. (1890 ki adatok.) * A katonai iskoláitól. Altiszt: „In­­fanteriszt Rúzsa, mondja meg nekem mi az a terep?“ Rúzsa (mélyen hallgat). Altiszt: „Te szamár ! egész nap azon jársz és még sem tudod mi az a te­rep ?“ Rúzsa (hirtelen föleszmélve): „egy pár bakancs!“ * Vasúti statisztika az elmúlt év­ről. 1890 ben a vasutak hossza 375 362 kilomé­terrel szaporodott hazánkban s igy az 1890. év vé­gén 11.250­ 946 kilométer hosszú vasútvonal hálózta át Magyarországot (Ausztriában az összes vonalak hosszúsága 15.307.356 kilométer). Ezen vonalakon járt 1677 mozdony, amelyek 43.039.635 kilométert A kisdedóvó intézetek. Az ezen év­ben hozott kisdedóvási törvény bizonyára óriási len­dületet és emelkedést fog okozni a kisdedóvási ügy terén. Amíg ezen véleményünket számadatok fogják megerősíteni, addig is a következő adatok szolgál­janak tájékozásul arra nézve, hogy 1869 óta miként fejlődött hazánkban a kisdedóvás nemes ügye. Kis­dedóvó intézet volt 1869 ben 215, 1887-ben 532 és 1890 ben 703. Ez utóbbi számból alapítványi volt 45, állami 67, községi 188, r. kath. 82, gör. keleti 3, ev. ref. 5, ág. hitv. 23, zsidó 6, magán 84, társu­lati 200. A kisdedóvó intézetek növendékeinek lét­­száma volt 1876-ban 18.624, 1887-ben 49.051, 1890-ben 63.291. Az óvodák személyzete állt 1876 ban 315, 1887-ben 647, 1890 ben 829 egyén­ből; ezeken kivü­l 1890 ben összesen 606 dada al­­kalmaz­atott. 1890 ben 3 óvóképezde állott fenn, melyben kiképezett 157 növendéket 25 tanár 34,000 frt költséggel. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) A nagy hangon hirdetett Baross-ünnepélyre vonatkozó programmban az volt mondva, hogy a műkertben az első zenekar is játszani fog. Mint­hogy szeretek magamnak hízelegni azzal, hogy ez idő szerint az én vezetésem alatt működő társulatot tartják az „Első zenekarnak, úgy legalább is különösnek tűnhetik fel, hogy hivatkoznak rám, anélkül, hogy bele­gyezésemet kikérték volna. S noha a kitűzött, időre Nagy- Kőrösre kaphattam volna előnyös meghívást, nem vállaltam kötelezettséget, nehogy az ipar­testületnek okozzak zavart. Igen ám, csakhogy az ipartestületnek eszébe se jutott rám gondolni és más zenekart hívott meg. Hadd boldoguljon mindenki saját szorgalma és tehetsége szerint, ámde mindig helytelen cselekedet marad, ha va­lakinek akármily módon is kellemetlenséget, za­vart okozzunk a nyilvánosság előtt. A dolog megesett, s amit ma megtett Péter, megteheti holnap Pál. íme tehát ezennel felszólalok, til­takozom az ily szabálytalan eljárás ismétlése ellen. Kérem az igen tisztelt szerkesztőséget ez igénytelen soraimnak helyet adni becses lapjában. Kecskemét, 1882. julius 1-én. Teljes tisztelettel Balogh Bandi. KÖZGAZDASÁG. A kecskeméti Miklós-telep. A földmivelésü­gyi m. kir. miniszter 1890. évi működéséről egy nagy terjedelmű kötetben foglalt jelentést terjesztett a törvényhozás elé, amelyből — miután a jelentés könyvárusi úton nem kapható — részleteket közlünk az alábbiak­ban a kecskeméti Miklós-telepre s a homoki szöllőművelésre vonatkozólag. A tapasztalat minden kétségen felül igazolta azt a ténykörülményt, hogy az olyan homokta­lajban, amely megfelelő vegyi és fizikai tulaj­donságokkal (jelesül nagy kvarcztartalommal) bír, a filloxéra megélni nem képes, úgy, hogy ha ilyen talajba filloxerás szöllővesszők ültettet­­nek el, azokról a filloxera rövid idő múlva el­pusztul. Az ilyen homok immunis homoknak neveztetik. *) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a S z­e r­k. a) Vörös borok. 100 cent. borban találtatott grammokban. Az ízlelési próba eredménye a következő: 1. M e r 1 o t. A vörös borok között legjobb. Szép sötét szinü, finom zamatú, teljesen egész­séges. 2. Kadarka. Szép, de nem nagyon erős szinü vörös bor. Egészséges. A vörösbor zamat még nincs kellőleg kifejlődve. 3. Nagy burgundi. Szép, sötét szinü, egészséges, jellegzetes zamatú bor. 4. Carbonet. Szép sötét szinü, egészséges finom vörös bor, jellemző karbonét zamattal. 4. Szent L­őrin­cz. Világos vörös szinü jó asztali bor. A vörösbor karakter nincs eléggé kifejlődve. 6. Oportó. A kadarkánál erősebben festett jó vörösbor. Még nem teljesen érett. Az ízlelési próba eredménye: 7. Piros tramini. Pecsenye bor, faj bor. Mint fiatal bornak még kevés a zamatja. Még édes is. 8. Kövi dinka. Egészséges, könnyű asz­tali bor. Az utóerjedésen is túl v­­ n. 9. Piros veltelini. Az asztali borok kö­zött legjobbnak találtatott. Tiszta izű, még édes. 10. Szerém­­­ zöld. Egészséges, jó asztali bor. Még kissé erjed. b) Fehér borok. 100 cent. borban találtatott grammokban: Alkohol Alkohol Összes vona sav anyaghamu 1.Merlot. . . . 12 54 (15.5 Vol. %) 0.75 2.93 0.25 2.Kadarka . . . 12 02(15.6V „) 0.82 2 96 0.21 3.Nagy burgundi . 12.15(14.9 r>„) 0.90 2.36 0.22 4.Carbenet. . . 11.69(14.5V *) 0.93 3.03 0.25 5.Szent Lörincz . 10.92(13.5n r ) 0.90 2 97 0.22 6.Oportó . . . 13.00(16.1n n) 0.78 3 22 0.22 7. Piros tramini . 8. Kövi dinka . . 9. Piros veltelini. 10. Szeretni zöld . 11. Sauvignon és Semillon . . 12. Zöld Sylvani . 13. Rajnai rizling . 14. Ezerjó . . . 15. Olasz rizling . 10. Zierlandel . . 11.31 (14.0 Vol. 1 4 9.50(11.8 „ „) 10 92(13.5 „ „) 10.31(12.8 „ „) 12 15(14.9 „ „) 11.31(14.0 „ „) 11.08(13.7 „ „) 11.31(14.0 „ „) 11.54(14.3 „ „) 11.31(14.0 „ „) Összes vonat sav­anyaghamu 0.75 4.02 0.19 0.82 2.13 0 16 0.67 2.42 0.22 0.93 2 45 0.20 0.75 4.48 0.20 0.67­ 0.24 0.75 3.44 0.18 0.78 3.28 0.18 0.71 2.36 0.17 0.97 2.80 0.18 Minthogy az ilyen immunis homokterületek­nek a filloxera elleni védekezés terén igen fon­tos szerepe van, a minisztérium már 1883-ban létesített Kecskeméten egy immunis homok-szöl­­lőtelepet, a Miklós-telepet, mely czélra Kecske­mét t­. joggal felruházott város 200 hold terü­letet díjtalanul engedett át. E telep akként van szervezve, hogy az ok­szerű homoki szöllőtelepítésre mintául, a homo­kon való termelésre legalkalmasabb fajták te­nyésztésére kísérleti állomásul és egyszersmind anyatelepül s általában a helyes irányban fej­lesztendő homoki szöllőkultúránk kiindulási pont­jául szolgáljon. Ehhez képest a telep hivatása elsősorban a tömeges vesszőtermelés és a homokra alkalmas fajtáknak fajtiszta ültetvényekben fentartása és szaporítása s másodsorban a bortermelés és a csemegeszöllő termelés. A szöllővessző termelés czélja a fentiek sze­rint egyrészt az, hogy a filloxéra terjedése foly­tán életbe lépett szöllővessző-forgalmi korláto­zásoknak az új szöllőültetéseket megnehezítő ha­tását ellensúlyozza, vagyis, hogy ezen immunis homok­talajjal bíró telepről a szöllővesszők — új ültetvények létesítése czéljából — bárhová a fil­loxéra behurczolásának veszélye nélkül szállít­hatók legyenek ; másrészt czélja az, hogy ott a különféle borvidékekre legalkalmasabb szöllőfaj­­ták tenyésztessenek és szaporíttassanak, hogy onnan mindenki oly szöllőfajtákat szerezhessen, amely viszonyainak leginkább megfelel. A Miklós-telepről az 1890-ik év tavaszán összesen 849.986 db európai fajtájú részint sima, részint gyökeres szöllővessző adatott ki 304 félnek. Egy másik czélja e telepnek az, hogy a kü­lönféle szöllőfajtáknak az immunis homoktalaj­ban való tenyésztésére és a homoki bortermelés irányára nézve tájékozást szolgáltasson és e vé­gett bemutassa, hogy az immunis homoktalajba ültetett szöllők, melyeknek a filloxera elleni vé­dekezés terén oly nagy jövőjük van, a fajták helyes megválasztása és okszerű kezelés mellett, minő bort teremnek, hogy az elért eredmény által a birtokosok ily homokszöllők létesítésére ösztönöztessenek és megdöntessék azon téves felfogás, amely eddig általá­nos nézet gyanánt volt elterjedve, hogy t. i. homoktalajban jó bor nem termelhető. Hogy a telep feladatának ez irányban meg­felelhessen, gondoskodni kellett arról, hogy maga szüretelhesse le és maga kezelhesse termésének legalább egy részét. E czélból a Miklós-telepen megfelelő pincze és présház építése határoztatott el s e terv az 1891 -ik évi költségvetésben e czélra engedélye­zett 4000 frtból az 1891 év kezelésében való­­sittatik meg. (? Szerk.) Hogy a Miklós-telepen termelt borok fejlő­dése addig is tanulmányozható legyen, az 1890-ik évi termésből 16-féle bor­szüret után az orsz. központi mintapinczében helyeztetett el keze­­lés végett. Ezen borok a budapesti állami vegykisérleti állomás által az 1891 -ik évi márczius és április hónapokban megvizsgáltatván, az eredmény annyira kielégítő, csaknem meglepő, hogy homoki szöllőkultúránk jövője a legszebb reményekre jogosít fel. A megejtett vegyelemzés és az ízlelési próba eredményét a következőkben közlöm.

Next