Alföldi Hiradó, 1908. július (1. évfolyam, 1-3. szám)
1908-07-24 / 1. szám
3. oldal (1): Újdonságok. Olvasóinkhoz! Lapunk minden száma színes és változatos tartalommal jelenik meg. Olvasóközönségünk szórakoztató és tartalmas cikkeket talál az „Alföldi Híradó“ hasábjain ; a napi cselekmények élénken, a valósághoz híven megírva fognak benne megjelenni. A vezércikkeket szerkesztőnkön kívül, több kiváló fővárosi publicista fogja írni. Tárcarovatunkban az új magyar irodalom legjobb költői és novellistái fognak munkáikkal szerepelni. Szerkesztői üzenetek című rovatunkban készséggel válaszolunk az olvasók bármilyen kérdéseire. Itt közöljük fővárosi munkatársaink teljes névsorát: Alba Nevis, Kordina Lilly, H. Szederkényi Anikó, Zöldi Márton, Abádi Imre, Antal Sándor, Szász Zoltán, Szekula Jenő, Dutka Ákos, Fehér Árpád, Haraszthy Lajos, Válfi Géza, Markovics Rodion, Ruttkai Jenő, Balassa Emil stb. Karácsonykor minden előfizetőnk egy albumszerű illusztrált irodalmi díszművet kap ajándékba. Erre a műre minden olyan előfizetőnk tarthat igényt, aki legalább egy negyedévre előfizetett. — Személyi hírek. Kada Elek városunk polgármestere nyaralásából hazaérkezett ismét s megkezdte a városi ügyek vezetését. — Sándor István főjegyző holnap kezdi meg szabadságát. is mi regényünk. Mai számunkban kezdjük meg közlését egy rendkívül érdekes és első sorától az utolsó betűig mindeddig izgató regénynek. A regényünk „A detektív király“ a népszerű Nick Karter szerzőjének egyik legsikerültebb munkája s meseszövésével és ötletes meglepő fordulataival felülmúlja összes eddigi munkáit. — Gyújtogatással vádolt községi jegyző Scheri Aladár Peszer Madacs község jegyzője gyújtogatás miatt vizsgálati sokságba került. Múlt évben azzal a szándékkal gyújtotta fel saját lakását, hogy értékén felül bitszámra állt volna az üvegen túl a csillogó sárga ördög, az arany halmaza, akkor se dobbant volna akkorát az öregnek szíve, mint itt, ahol aranyszőke és koromfekete hajú pirospozsgás babák mosolyogtak, pici vonatok álltak indulásra készen és színes üvegszemekkel csodálkozva bámultak a selyemszőrű kis játékkutyák. A kis unoka irigyen, mohó szemekkel nézte a sok-sok drágaságot és az öreg Dénes bácsi észrevévén a kisunokája szeméből kicsillogó olthatatlan hírvágyat, minden átmenet nélkül, hirtelen hátat fordított a kirakatnak és vitte, csaknem vonszolta a kis leánykát, elel a kisértés fészkétől, hogy ne lássa többé sóvárgó szemecskéje az elérhetetlen, a leirhatatlan kincseket . . . Hiába! Dénes bácsi élete pohara e naptól fogva tölt be a keserűségnek italával. Az ő kis aranyhajú unokája előtt e naptól fogva teljesen megváltozott. Kis életerős arcocskájáról eltűnt a gyermeki mosoly és a vidám, derűs csacsogás elnémult ajkain. Helyébe belopódzott egy eddig ismeretlen érzés, egy vágyódás, melynek tárgya volt: az aranyszőke baba, az ő méltó parányi társa és az a selyemszőrű, üvegszemű pici kutyácska. Szegény Dénes bácsi! Miért is kellett neki ott járnia ? Miért kellett neki a poklot megismernie most mégegyszer öreg napjaira? Betege lett annak a látványnak, hogy csöpp kis unokája kedveszegetten, mint szárnyatörött madárka gunyasztott örökké a szoba zugában. Egyszer nagyot, merészet, szörnyűségest gondolt. Elszökött hazulról és odalopódzott késő délután a játékbolt kirakata elé. És nézte-nézte sóvárgóan, epekedve azt a sokakincset, aminek látása megmételyezte aranyhajú kis unokája tosított ingóságait az Adria biztosító társasággaljól megfizettesse. Scherli Aladár ügyét a kecskeméti kir. törvényszék vádtanácsa nemrégiben tárgyalta és fölmentő ítéletet hozott. Azonban az ügyészség ezen ítéletet fölfolyamodta, amihez a budapesti főügyészség is hozzájárult. A napokban döntött ebben az ügyben a kir. tábla is és az ügyészség felülfolyamodását elutasította a vádtanács ítéletét pedig helyben hagyta. — Felytélyes halál. Figula József felsőalpári 241. sz. a. lakos 21-én este kissé boros állapotba jött haza Kécskéről. Vacsora után — mint rendesen — vette a puskáját, hogy megkerülje a szőlőt, de alig hogy kilépett az ajtón, egy hatalmas lövés dördült el. Figula felesége e nagy durranásra kirohant a szobából s kint találta férjét elterülve egy hatalmas vértócsában. A sörét baloldalába fúródott. Másnap nagy szenvedések között meghalt. A rendőrség kiszállt a helyszínre, hogy megállapítsa a körülményeket s kitűnt, hogy ittas állapotában ügyetlenül fogta a fegyvert s s igy történhetett a halálos kimenetelű baleset. — Kihágás. Sándor József 40 sz. rendőr jelentette fel, Nagy Sándor X. usz. 159. sz. alatti korcsmárost csendháboritás miatt. A korcsmában 4 tagból álló társaság cigányzene mellett daridózott kurjongatott, zárt ajtók mellett. A rendőr felszólította a korcsmárost, hogy éjjel cigányzenével zárt ajtók mellett mulatni tilos, ő azonban megtagadta az engedelmességet. — Bayer Margit kivégzése. Lipcséből táviratozzák. Bayer Margit, aki vőlegényét agyonlőtte, csütörtökön reggel fél hétkor Freigburgban végezték ki. A gyilkos leányt lefejezték. Az egész ottani közvélemény azt hitte, hogy a kivégzés nem hajtják végre, mert amióta Szászországban a halálbüntetést újra behozták, állandóan azt a gyakorlatot követték, hogy nőket nem végeznek ki. A jelen esetben azonban a király nem élt megkegyelmezési jogával. A döntés már néhány nappal ezelőtt megtörtént s Bayer Margit aki talán a mély végtelen szerelem és a rettenes gyűlölet áldozata, immár halott._______ parányi lelkét . . . Nézte-nézte kopott ruhájában, rezgő hófehér szakálával ott álldogálva. Egy-egy percre tovább ment, de aztán újra és újra visszatért a kirakat elé. Reszketett, remegett öreg teste egész valójában. Aztán hirtelen elvonult szemei előtt gügyögő kis arany hajú unokájának a képe . . . Lassan leszállt a földre az est és fekete szárnyával beterítette a nyüzsgő várost. Csak a kirakatnak égő villanykörtéi világítottak szemébe és az öreg kopott emberke elvakult egy percre ettől a fénytől. Hirtelen — tudja isten hol szerezte — — kivett a zsebéből egy álkulcsot, kinyitotta lassan, óvatosan a kirakatot és ellopott onnét egy aranyszőke babát és egy selyemszőrű kis kutyát. Nem látta meg senki . . . Aztán kopott fakó kabátja alá rejtette az elrabolt drága holmikat és eltipegett öreg lábaival s vitte-vitte kis unokájának a boldogságot, a verőfényt . . . Olyan boldognak érezte magát. Mintha nem lopta volna, mintha nem bűnös uton jutott volna a kincsek birtokába, hanem mintha az Isten, vagy a gyermeket szerető kis Jézuska küldte volna az égből az ő aranyhajú kis unokája számára. A boltban záráskor észre vették a lopást. A tulajdonos patáliát csapott, bejelentette az esetet a rendőrségen és most keresik, kutatják városszerte a tolvajt. Valahol a város szélén pedig egy aranyhaju kisgyerek gügyög-csacsog, kacag a boldogságtól sugárzó arccal és csókolja piciny ajkaival azt a bűnös, kiaszott, reszkető kezet, amely visszalopta a házba azt az aranyhaju babát és az üvegszemű, fehér selymes szőrű kis kutyát . .. Serestély Béla. — A Kecskeméti pályaudvar. Lapunk legközelebbi számában részletesen fogunk e nagyfontosságú kérdésről referálni, most csak néhány sorban referálunk a mai ankét lefolyásáról. Az ankét elnöke: Szűcs Andor min. titkár volt, előadó Tárnoki Mór máv. főfelügyelő. A földmivelésügyi minisztérium részérőlmegjelent Chotvács Herényi József, valamint megjelentek Denik Béla és Sztejkál József főfelügyelők, Kada Elek polgármester a tanács kiküldöttjeivel. Az értekezleten, melyen vagy száz érdeklődő megjelent, határozatba ment a teher és személypályaudvar kérdése az elkészített terv alapján, csupán csak odamódosul, ha a minisztérium nem akadályozza, hogy a felvételi épület (személypályaudvar) a Rákócy-út végére, annak tengelyébe essék. A város csaknem 200.000 koronát ad ingyen területben, ez oly hozzájárulás, melyekért akár egy üzletvezetőséget is kaphatnánk. A teherpályaudvar egész a Csongrádi-utig lenyúlik. Az úni fel- és leadási osztálya elstülönittetik a meglévő utak közül a szolnoki-ut megszűnik s helyette aluljáró ut lesz a mostani termisz-pályán keresztül a túlsó oldalra. A bika-istállóval felüljáró gyalog út lesz és helyette a pálya baloldalán (nem a város oldalán) hat méter széles út lesz a műkertig; árnyas, pormentes út. A csongrádi ut, valószínűleg nem változik, hanem helyette az alsópályaudvarra vezető vágány a szegényházat megkerüli és úgy fut az alsópályaudvarra. — Bankett a Royalban. A közigazgatási bejárás felügyelő-bizottságnak tiszteletére csütörtökön délután három órakor bankettet rendeztek a Royalban. Kecskemét város részéről megjelentek : Kada Elek polgármmester, Bagi László h. polgármester, Mészáros József tanácsnok, Sándor István főjegyző,továbbá Füvessy Imre h. r. főkapitány, dr. Szabó László és Kasztner Ede állomásfőnök. A banketten élénk eszmecserét folytattak a létesítendő új állomás és teherpályaudvarról. — Kőbánya. Az államvasutak igazgatósága törekedhetne egy kicsit az állomások fölirásaival is. A kőbányai állomás homlokzatán ott ékeskedik egy iráshiba, amely minden arra utazót megkacagtat. Kőbánya helyett „Kőbanya“ olvasható. Az á betű ékezettje hiányzik. S az idegenek szentül meg vannak róla győződve, hogy ez Kőbánya. Az állomásfőnök úr figyelmébe ajánljuk ezt a kis sajtóhibát. — Veres Sándor portás. A fővárosból szokatlan tartalmú távirat érkezett hozzánk. Veres Sándor, az ismert jó nevű népdal énekes, aki nemrégiben városunkban is gyönyörködtette a közönséget szép énekhanjával, most portásnak szegődött el. A fővárosban egy új mulató hely nyílik meg, melynek az elnevezése „Royal Mulató“ lesz s annak bejáratánál fog hajlongni a jó Veres Sándor. Tény az, hogy ritka egy mulató lesz, ahol még a portás is művész ember. — A jogakadémia értesítője. Ma jelent meg dr. Tegze Gyula szerkesztésében a ref. jogakadémia szerkesztője. Referádánkat a szerkesztő nevével kell kezdenünk. Tegze Gyula nevéhez fűződik a mai akadémiánk előkelő nívója, kiváló tanítási szere. Maga az értesítő is méltó az intézet kulturális missziójához. Joó Gyulánál nagy közjogi képzettségét dicséri az 1868: XX.-nek elmés kommentárja, amely nem is kommentár a szó szoros értelmében, mert önálló és uj a maga egészében. Dr Menczer Sándor beköszöntő beszédét közli az értesítő s a tanév végén konstatálhatjuk, hogy Meszner többet váltott be, mint amennyit ígért. Az egész értesítő különben is hű képe az akadémia kitűnő tevékenységének. Csak egy elszomorító momentumot kell konstatálnunk: kevés a hallgató. A Beretvás szálloda átalakítása. Kolossa Viktor, a Beretvás szálloda tulajdonosa összes szálloda helyiségeit átalakíttatja. A Beretvás szálló — amely amúgy is az egész Alföldön nagy népszerűségnek örvend — már a jövő héten teljesen átalakul s tisztaságával, szépségével s a benne uralkodó kényelemmel méltán fölveheti a versenyt bármely fővárosi szálloda helyiségével s ezt annál is inkább örömmel jegyezzük ide, mert a legtöbb alföldi szálloda elhanyagolt s némely helyen valósággos ázsiai állapotok uralkodnak. ALFÖLDI HÍRADÓ 1908. Julius 24.