Alföldi Hiradó, 1908. július (1. évfolyam, 1-3. szám)

1908-07-24 / 1. szám

3. oldal (1): Újdonságok. Olvasóinkhoz! Lapunk­ minden száma színes és vál­tozatos tartalommal jelenik meg. Olvasó­­közönségünk szórakoztató és tartalmas cikkeket talál az „Alföldi Híradó“ ha­sábjain ; a napi cselekmények élénken, a valósághoz híven megírva fognak benne megjelenni. A vezércikkeket szer­kesztőnkön kívül, több kiváló fővárosi publicista fogja írni. Tárcarovatunkban az új magyar irodalom legjobb költői és novellistái fognak munkáikkal szere­pelni. Szerkesztői üzenetek című rova­tunkban készséggel válaszolunk az olva­sók bármilyen kérdéseire. Itt közöljük fővárosi munkatársaink teljes névsorát: Alba Nevis, Kordina Lilly, H. Szeder­kényi Anikó, Zöldi Márton, Abádi Imre, Antal Sándor, Szász Zoltán, Szekula Jenő, Dutka Ákos, Fehér Árpád, Haraszthy Lajos, Válfi Géza, Markovics Rodion, Ruttkai Jenő, Balassa Emil stb. Karácsonykor minden előfizetőnk egy albumszerű illusztrált irodalmi dísz­­művet kap ajándékba. Erre a műre minden olyan előfizetőnk tarthat igényt, aki legalább egy negyedévre előfizetett. — Személyi hírek. K­a­d­a Elek városunk polgár­mestere nyaralásából hazaérkezett ismét s megkezdte a városi ügyek vezetését. — Sándor István főjegyző holnap kezdi meg szabadságát. is mi regényünk. Mai számunkban kezd­jük meg közlését egy rendkívül érdekes és első sorától az utolsó betűig mindeddig izgató regénynek. A regényünk „A detektív király“ a népszerű Nick Karter szerzőjének egyik leg­sikerültebb munkája s meseszövésével és ötle­tes meglepő fordulataival felülmúlja összes eddigi munkáit. — Gyújtogatással vádolt községi jegyző S­c­h­e­r­­­i Aladár Peszer Madacs község jegy­zője gyújtogatás miatt vizsgálati sokságba került. Múlt évben azzal a szándékkal gyúj­­totta fel saját lakását, hogy értékén felül bit­számra állt volna az üvegen túl a csillogó sár­­ga ördög, az arany halmaza, akkor se dobbant volna akkorát az öregnek szíve, mint itt, ahol aranyszőke és koromfekete hajú pirospozsgás babák mosolyogtak, pici vonatok álltak indu­lásra készen és színes üvegszemekkel csodál­kozva bámultak a selyem­szőrű kis játék­kutyák. A kis unoka irigyen, mohó szemekkel nézte a sok-sok drágaságot és az öreg Dénes bácsi észrevévén a kisunokája szeméből kicsil­logó olthatatlan hírvágyat, minden átmenet nélkül, hirtelen hátat fordított a kirakatnak és vitte, csaknem vonszolta a kis leánykát, el­el a kisértés fészkétől, hogy ne lássa többé só­­várgó szemecskéje az elérhetetlen, a leirhatat­­lan kincseket . . . Hiába! Dénes bácsi élete pohara e naptól fogva tölt be a keserűségnek italával. Az ő kis aranyhajú unokája előtt e naptól fogva teljesen megváltozott. Kis életerős arcocskájáról eltűnt a gyermeki mosoly és a vidám, derűs csacsogás elnémult ajkain. Helyébe belopódzott egy eddig ismeretlen érzés, egy vágyódás, melynek tárgya volt: az aranyszőke baba, az ő méltó parányi társa és az a selyemszőrű, üvegszemű pici kutyácska. Szegény Dénes bácsi! Miért is kellett neki ott járnia ? Miért kellett neki a poklot megis­mernie most mégegyszer öreg napjaira? Betege lett annak a látványnak, hogy csöpp kis unokája kedveszegetten, mint szárnyatörött madárka gunyasztott örökké a szoba zugában. Egyszer nagyot, merészet, szörnyűségest gondolt. Elszökött hazulról és odalopódzott késő délután a játékbolt kirakata elé. És nézte-nézte sóvárgóan, epekedve azt a sokakincset, aminek látása megmételyezte aranyhajú kis unokája tosított ingóságait az Adria biztosító társaság­gal­­jól megfizettesse. Scherli Aladár ügyét a kecskeméti kir. törvényszék vádtanácsa nem­régiben tárgyalta és fölmentő ítéletet hozott. Azonban az ügyészség ezen ítéletet fölfolya­modta, amihez a budapesti főügyészség is hozzájárult. A napokban döntött ebben az ügyben a kir. tábla is és az ügyészség felül­­folyamodását elutasította a vádtanács ítéletét pedig helyben hagyta. — F­elytélyes halál. Figula József felsőalpári 241. sz. a. lakos 21-én este kissé boros állapotba jött haza Kécské­­ről. Vacsora után — mint rendesen — vette a puskáját, hogy megkerülje a szőlőt, de alig hogy kilépett az ajtón, egy hatalmas lövés dördült el. Figula felesége e nagy durranásra kirohant a szobából s kint találta férjét elterülve egy hatalmas vértócsában. A sörét bal­oldalába fúródott. Másnap nagy szenve­dések között meghalt. A rendőrség ki­szállt a helyszínre, hogy megállapítsa a körülményeket s kitűnt, hogy ittas álla­potában ügyetlenül fogta a fegyvert s s igy történhetett a halálos kimenetelű baleset. — Kihágás. Sándor József 40 sz. rendőr jelentette fel, Nagy Sándor X. usz. 159. sz. alatti korcsm­árost csendháboritás miatt. A korcsmában 4 tagból álló társaság cigányzene mellett daridózott kurjongatott, zárt ajtók mellett. A rendőr felszólította a korcsmárost, hogy éjjel cigány­zenével zárt ajtók mellett mulatni tilos, ő azonban megtagadta az enge­delmességet. — Bayer Margit kivégzése. Lipcséből táviratozzák. Bayer Margit, aki vőlegényét agyonlőtte, csütörtökön reggel fél hétkor Freig­­burgban végezték ki. A gyilkos leányt lefejez­ték. Az egész ottani közvélemény azt hitte, hogy a kivégzés nem hajtják végre, mert amióta Szászországban a halálbüntetést újra behozták, állandóan azt a gyakorlatot követték, hogy nőket nem végeznek ki. A jelen esetben azonban a király nem élt megkegyelmezési jogával. A döntés már néhány nappal ezelőtt megtörtént s Bayer Margit aki talán a mély végtelen szerelem és a rettenes gyűlölet áldo­­zata, immár halott._______ parányi lelkét . . . Nézte-nézte kopott ruhájá­ban, rezgő hófehér szakálával ott álldogálva. Egy-egy percre tovább ment, de aztán újra és újra visszatért a kirakat elé. Reszketett, remegett öreg teste egész valójában. Aztán hirtelen elvonult szemei előtt gügyögő kis arany hajú unokájának a képe . . . Lassan leszállt a földre az est és fekete szár­nyával beterítette a nyüzsgő várost. Csak a kirakatnak égő villanykörtéi világítottak szemébe és az öreg kopott emberke elvakult egy percre ettől a fénytől. Hirtelen — tudja isten hol szerezte — — kivett a zsebéből egy álkulcsot, kinyitotta lassan, óvatosan a kirakatot és ellopott onnét egy aranyszőke babát és egy selyemszőrű kis kutyát. Nem látta meg senki . . . Aztán kopott fakó kabátja alá rejtette az elrabolt drága holmikat és eltipegett öreg lábaival s vitte-vitte kis unokájának a boldog­ságot, a verőfényt . . . Olyan boldognak érezte magát. Mintha nem lopta volna, mintha nem bűnös uton jutott volna a kincsek birtokába, hanem mintha az Isten, vagy a gyermeket szerető kis Jézuska küldte volna az égből az ő aranyhajú kis uno­kája számára. A boltban záráskor észre vették a lopást. A tulajdonos patáliát csapott, bejelentette az esetet a rendőrségen és most keresik, kutatják városszerte a tolvajt. Valahol a város szélén pedig egy arany­haju kis­gyerek gügyög-csacsog, kacag a bol­dogságtól sugárzó arccal és csókolja piciny ajkaival azt a bűnös, kiaszott, reszkető kezet, amely vissza­lopta a házba azt az aranyhaju babát és az üvegszemű, fehér selymes szőrű kis kutyát . .. Serestély Béla. — A Kecskeméti pályaudvar. Lapunk leg­közelebbi számában részletesen fogunk e nagy­­fontosságú kérdésről referálni, most csak néhány sorban referálunk a mai ankét lefolyásáról. Az ankét elnöke: Szűcs Andor min. titkár volt, előadó Tárnoki Mór máv. főfelügyelő. A föld­­mivelésügyi minisztérium részéről­­megjelent Chotvács Herényi József, valamint megjelentek Denik Béla és Sztejkál József főfelügyelők, Kada Elek polgármester a tanács kiküldöttjeivel. Az értekezleten, melyen vagy száz érdeklődő megjelent, határozatba ment a teher és személy­­pályaudvar kérdése az elkészített terv alap­ján, csupán csak odamódosul, ha a minisz­térium nem akadályozza, hogy a felvételi épü­let (személypályaudvar) a Rákócy-út végére, annak tengelyébe essék. A város csaknem 200.000 koronát ad ingyen területben, ez oly hozzájárulás, melyekért akár egy üzletvezető­séget is kaphatnánk. A teherpályaudvar egész a Csongrádi-utig lenyúlik. Az úni fel- és le­adási osztálya elstülönittetik­­ a meglévő utak közül a szolnoki-ut megszűnik s helyette alul­járó ut lesz a mostani termisz-pályán keresztül a túlsó oldalra. A bika-istállóval felüljáró gyalog út lesz és helyette a pálya baloldalán (nem a város oldalán) hat méter széles út lesz a mű­kertig; árnyas, pormentes út. A csongrádi­ ut, valószínűleg nem változik, hanem helyette az alsópályaudvarra vezető vágány a szegényházat megkerüli és úgy fut az alsópályaudvarra. — Bankett a Royalban. A közigazgatási bejárás felügyelő-bizottságnak tiszteletére csütör­tökön délután három órakor bankettet rendez­tek a Royalban. Kecskemét város részéről meg­jelentek : Kada Elek polgármmester, Bagi László h. polgármester, Mészáros József tanácsnok, Sándor István főjegyző,­­továbbá Füvessy Imre h. r. főkapitány, dr. Szabó László és Kasztner Ede állomásfőnök. A banketten élénk eszme­cserét folytattak a létesítendő új állomás és teherpályaudvarról. — Kőbánya. Az államvasutak igazgató­sága törekedhetne egy kicsit az állomások föl­­irásaival is. A kőbányai állomás homlokzatán ott ékeskedik egy iráshiba, amely minden arra utazót megkacagtat. Kőbánya helyett „Kő­banya“ olvasható. Az á betű ékezettje hiány­zik. S az idegenek szentül meg vannak róla győződve, hogy ez Kőbánya. Az állomásfőnök úr figyelmébe ajánljuk ezt a kis sajtóhibát. — Veres Sándor portás. A fővárosból szokatlan tartalmú távirat érkezett hozzánk. Veres Sándor, az ismert jó nevű népdal éne­kes, aki nemrégiben városunkban is gyönyör­ködtette a közönséget szép énekhanjával, most portásnak szegődött el. A fővárosban egy új mulató hely nyílik meg, melynek az elnevezése „Royal Mulató“ lesz s annak bejáratánál fog hajlongni a jó Veres Sándor. Tény az, hogy ritka egy mulató lesz, ahol még a portás is művész ember. — A jogakadémia értesítője. Ma jelent meg dr. Tegze Gyula szerkesztésében a ref. jogakadémia szerkesztője. Referádánkat a szer­kesztő nevével kell kezdenünk. Tegze Gyula nevéhez fűződik a mai akadémiánk előkelő nívója, kiváló tanítási szere. Maga az értesítő is méltó az intézet kulturális missziójához. Joó Gyu­lánál nagy közjogi képzettségét dicséri az 1868: XX.-nek elmés kommentárja, amely nem is kommentár a szó szoros értelmében, mert önálló és uj a maga egészében. Dr Menczer Sándor beköszöntő beszédét közli az értesítő s a tanév végén konstatálhatjuk, hogy Meszner többet váltott be, mint a­mennyit ígért. Az egész értesítő különben is hű képe az akadémia kitűnő tevékenységének. Csak egy elszomorító momentumot kell konstatálnunk: kevés a hallgató. A Beretvás szálloda átalakítása. Kolossa Viktor, a Beretvás szálloda tulajdonosa összes szálloda helyiségeit átalakíttatja. A Beretvás szálló — amely amúgy is az egész Alföldön nagy népszerűségnek örvend — már a jövő héten teljesen átalakul s tisztaságával, szép­ségével s a benne uralkodó kényelemmel mél­tán fölveheti a versenyt bármely fővárosi szál­loda helyiségével s ezt annál is inkább öröm­mel jegyezzük ide, mert a legtöbb alföldi szálloda elhanyagolt s némely helyen valóság­­gos ázsiai állapotok uralkodnak. ALFÖLDI HÍRADÓ 1908. Julius 24.

Next