Alföldi Hiradó, 1908. augusztus (1. évfolyam, 4-28. szám)

1908-08-01 / 4. szám

1908. augusztus 1. ALFÖLDI HÍRADÓ Újdonságok. Olvasóinkhoz! Lapunk minden száma színes és vál­tozatos tartalommal jelenik meg. Olvasó­­közönségünk szórakoztató és tartalmas cikkeket talál az „Alföldi Híradó“ ha­sábjain ; a napi események élénken, a valósághoz híven megírva fognak benne megjelenni. A vezércikkeket szer­kesztőnkön kívül, több kiváló fővárosi publicista fogja írni. Tárcarovatunkban az új magyar irodalom legjobb költői és novellistái fognak munkáikkal szere­pelni. Szerkesztői üzenetek című rova­tunkban készséggel válaszolunk az olva­sók bármilyen kérdéseire. Itt közöljük fővárosi munkatársaink teljes névsorát: Alba Nevis, Kordina Lilly, H. Szeder­kényi Anikó, Zöldi Márton, Abádi Imre, Antal Sándor, Szász Zoltán, Szekula Jenő, Dutka Ákos, Fehér Árpád, Haraszthy Lajos, Válfi Géza, Markovics Rodion, Ruttkai Jenő, Balassa Emil stb. Karácsonykor minden előfizetőnk egy albumszerű illusztrált irodalmi dísz­­művet kap ajándékba. Erre a műre minden olyan előfizetőnk tarthat igényt, aki legalább egy negyedévre előfizetett. A találkozás Révaiban. Révai nem kis község Pest­megyében, hanem Európa leg­nagyobb kulturállamában, — Oroszországban van. Tekin­tettel arra, hogy Fallières, a francia köztársasági elnök és az orosz cár találkoznak, — Reval hirtelen nagyvárosias jelleget ölt. A rabokat csak egyszer kancsukázzák meg napjában, a kivégzés csak kora hajnalban tartatik, hogy a kiváló vendégeket ne za­varja. A kivégzéseknél pedig csak meghívottak lehetnek jelen. I. A cár: Üdvözlöm önt s hangsúlyozom hogy szivem kedves az örömtől, hogy Önt orosz területen üdvözölhetem. (Egy cserebogár megy neki a falnak, de mielőtt e­lhallgatna, az orosz cár keresztet vet.) Isten segíts! Nem félek semmitől, ha olyan erős szövetségesem van, mint Franciaország. (Ebben a percben egy özvegy légy kezd prüsszögni a szobában) Oh, jaj, bomba! (A cár elájul.) Az elnök: Felséged bizonyára tudja, hogy nekünk államügyeket kell megbeszélnünk. Ezt kívánja tőlünk a kötelesség. Tehát kezd­­ük a diplomáciai tárgyalásokat. A cár: sok eső volt nálunk. Az elnök: Nálunk épen ellenkezőleg. A cár: Kérem, hivatalosan méltóztassék tudatni sajtóirodája útján a lapokkal, hogy fontos közgazdasági kérdéseket tárgyaltunk. Az elnök: rendben van! A cár: Hallotta, hogy Kecskeméten víz­vezeték les­z. Ne hallja? Igazán nem hallotta? Borzasztó! Az elnök: Igen örvendek. Egy évben leg­alább csak négyszer lesz tífusz járvány ebben a köztisztaságban dühöngő városban. A cár: Tehát a nagy szociális kérdéseket is letárgyaltuk. Az elnök: Nunoá, nem? A cár: Ne zsidóskodjék elnök úr! Az elnök: No hallja? Én vagyok egy nagy liberális! Én abból élek? A cár: Én a régi Romanov dinasztia tagja vagyok ; én hivatalból üldözöm a zsidókat. Az elnök: No hallja, maga nekem fájt csinál ! A cár: Tudassa a sajtóirodával, hogy a zsidó üldözés Oroszországban teljesen meg­szűnt olyannyira, hogy aszfaltbetyáraink ezen­túl zsidó hajadonokat is fognak üldözni az utcán. Az elnök: Gyerünk tovább. A cár: Hova ? Az elnök : A Moulin-Rouge-be. A cár: Az itt nincsen. Az elnök: No hallja, az ilyen helyen ad nekem rendez-voust ? Egy közönséges, piszkos faluban? Én családos ember vagyok. Csak akkor élvezhetem az életemet, ha a feleségem megengedi néha, hogy egy-egy fejedelemnek rendez-voust adhassak. A cár: küldjék be az első szobaleányt! (A tárgyalásnak vége). II. A cár és az elnök fontos kéréseket tár­gyaltak ezen a találkozón , fontos közgazdasági és kulturális kérdéseket tárgyaltak sőt a zordó kérdést is kedvezően intézték el. B. H.-ból kiirta —ooo— — Megüresedett némettolmácsi állás. A kecskeméti törvényszéknél dr. Spieler Ignác lemondásával a némettolmácsi állás megürese­dett. A pályázatot legközelebb kiírják, — 11 tífusz körül. Napokkal ezelőtt egyik helyi laptársunk vezércikkben foglalkozott a tifuszjárványnyal s óvásra intette úgy a ható­ságot, valamint a közönséget e rém terjedésé­nek meggátlására. E vezércikk alapján szer­kesztőnk maga kereste fel a főorvosi hivatalt hogy a már előfordult tifuszesetekről személyes meggyőződést szerezzen. Egyik ottani hivatal­nok készsége folytán szerkesztőnk bele is te­kintett az előforduló betegségek nyilvántartási könyvébe és ott egyetlen újabb keletű tífusz eset nem volt bejegyezve. A városban pedig az a hír van elterjedve, hogy a tífusz terjed s már több eset is fordult elő. Ezek után nem bírtuk megérteni, mi oka volna ezt a főorvosi hivatalnak letagadni, vagy ha igaza van és az a tény, hogy tífusznak itt ez idő szerint nyoma sincs, akkor miért nem cáfolja meg. Ez volna a hatóság kötelessége. Ha pedig igaz, hogy szórványosan előfordultak már tífusz megbete­gedések, akkor azt ne hallgassák el, hanem tegyék meg a legszigorúbb óvintézkedéseket minden vonalon e bekövetkezhető veszedelem meggátlására. — Varieté az Otthon kerthelyiségében. Szombaton, augusztus hó 1-én Weiser Jaques igazgatás alatt ismét megkezdődnek a varité előadások az Otthon kerthelyiségében, ezúttal azonban egészen új műsorral. Igen kiváló számnak ígérkezik a The 3 Artes modern akrobaták mutatványai és a Bi-Ber-Ti. Ezen­kívül két elsőrangú komikus és három új énekesnő szerepel a műsoron. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerő­söknek és jóbarátoknak, kik felejthetetlen, ked­ves leányunk Bende Mariska végtisztességén oly nagy számmal jelen voltak s ezáltal mér­hetetlen fájdalmunkban osztottak ezúton mon­dunk hálás köszönetet. A gyászoló család. — Muraközy József halála. Városunk egyik tipikus alakja hunyta le szemét örökre, kedden délután. Az elhunyt Muraközy József ügyvéd, földbirtokos, városunk bizottsági tagja kit Kecskemét társadalmának minden osztálya ismert és becsült. Halálának hire — bár szép kort ért el, 88 évet — szomorúsággal töltötte el mindenki lelkét, ki a szeretetre méltó öreg urat ismerte. Városunk egyik közszeretetben álló tagját vesztette el benne, egy jószivü, nemeslelkü urat, kinek emlékét, érdemeit fönn­tartják legutóbb nagyszámú alapítványai, melyek az ő szivjóságát hirdetik a jövendő időknek . Temetése tegnap délelőtt 11 órakor ment vég­be óriási részvét mellett, melyen városunk szinejava megjelent. Az egyletek, melynek az el­hunyt tagja volt testületileg vettek részt a teme­tésen is helyeztek koszorút koporsójára. Az emlékezet sohasem hevadó virágja viruljon sirkantja fölött ! A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírott mély fájdalommal jelentik a szerető férjnek, a legjobb apának, nagyapának, dédapának és jó rokonnak nemes Muraközy József ügyvéd urnak folyó évi július hó 28-án délután 1 órakor, életének 88-ik, boldog házas­ságának 29-ik évében történt gyászos elhuny­tak A boldogult hült teteme folyó hó 30-án délelőtt 11 órakor fog a református egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetett Kecskemét, 1908. julius hó 28-án. Áldás és béke poraira! Muraközy Józsefné nagybócsai Sárközy Szidónia özvegye. Muraközy Sarolta özv. Szalontai Elekné, Muraközy Jenő, Wagner Julia, Muraközy Gyuláné, Ádám Emma menyei. Szalontay Emma özv. Lukács Sándorné, Mura­közy Jenő, István, Juliska, József unokái. Lukács Emma dédunokája. — Kinevezés a postánál. A m. kir. posta­­igazgatóság dr. Straub Miklóst postafogalma­zóvá nevezte ki s a szolgálattételre a kecske­méti posta- és távirda hivatalhoz osztotta be. Az eddig itt működő postafogalmazót Farkas Pált, ki itt tartózkodása alatt úgy a hivatalos mint magán­életben a vele érintkezők osztatlan becsülését vivta ki, a budapesti posta- és távirda igazgatóságához rendelte be. — Nagy ünnepély szegény gyermekek ja­vára. Az Szr. Szegénygyermekeket Felruházó Egyesület augusztus 15-én, a városi Műkert­ben hangversenyel egybekötött táncmulatságot rendez. A rendezőség már most is lázas tevé­kenységet fejt ki aziránt, hogy a mulatság minél fényesebben sikerüljön. E nagy arányú ünnepélyre a meghívók e napokban lesznek széjjel küldve. — Rákóczi-ünnepély. Rákóczi Ferenc lovas­szobra javára augusztus 20-án a város nagy Rákóci-ünnepélyt rendez. Ez ünnepély vigalmi bizottságának elnöke dr. Dömötör Sándor köz­jegyzőhelyettes, aki már most megtette a vigalmi bizottsággal együtt az ünnepély és mulatság sikere érdekében a szükséges lépé­seket. Az idei népmulatság látványosságaival és ügyesen kieszelt szórakoztatásokkal nagy­ban felül fogja múlni az eddigi rendezett nép­mulatság­­át. — Margit királyné Budapesten. Rómából jelentik: Margit özvegye olasz királyné szep­tember vége felé nagy automobil-útra indul. A teljes vignitóban megteendő utat Magyarország és Ausztria főbb vidékeire tervezik. Útjában Budapestre is szándékozik jönni. — Madách Aladár meghalt. Szomorú hír érkezik a nógrádmegyei Alsósztregováról, a Madáchok ősi fészkéből: meghalt Madách Aladár, a nagy költő egyetlen fia. Típusa azoknak a régi középosztályból származó ma­gyaroknak, akik függetlenségüket soha semmi­ért sem adták oda, de akik falusi birtokukon gazdálkodva, mint a Berzsenyiek s bölcseiek s a nemzet hasonló jelesei, egy-egy nemesi kúriát a tudomány, művészet, nemes emberies­ség és szilárd hazafiság várává tették. Madách Aladár Madách Imrének és Fráter Erszébetnek eléggé ismert, szomorú végű házasságából született. Ő is költő volt, bár nem olyan nagy kaliberű, mint édes­atyja. Három kötet költe­ménye jelent meg. A boldogult hatvan évet élt és nemcsak a közbecsült családra borított gyászt, hanem az egész magyar irodalmi vi­lágban is mély részvétet kelt. (4) 3. oldal. Megölte a méreg. A gondatlanság áldozata. A vétkes nemtörődömség, a lelkiismeret­len vigyázatlanság, mely oly sok szerencsét­lenségnek volt már okozója, ismét meghozta a maga áldozatát. A rendőri tudósító közli, hogy Sebestyén Mihály 20 hónapos kis­fiúcska teg­nap lágmérgezés következtében elhunyt. A megindított nyomozás a következő adatokat nyújtja: A kisded Sebestyén Mihály szülei — kik messze vidékre mentek el az aratási mun­kálatokra — az időre, mig távol lesznek ha­zulról, odaadták gondozás végett 6 forintért Péczeli József és neje Horváth Juliánna székte-­ hegyi lakosoknak. A gondozásból azonban nem igen jutott ki a része a szegény kis­fiúcská­nak, mert Péczeliék legtöbbnyire magára hagy­ták. Így történt azután, hogy a kis Sebestyén

Next