Alföldi Hiradó, 1908. szeptember (1. évfolyam, 29-53. szám)

1908-09-01 / 29. szám

2. oldal az iskola melléktárgyai hajtják az életben a legfőbb hasznot. 7. Csak ha szép leány vagy, tanulj, mert a szépre hamar ráfogják, hogy buta liba. Ha csúnya vagy, nem kell tanulnod, úgy is felteszik rólad, hogy legalább okos vagy. Ha ezt az elvet hirdetnék a leányiskolákban, nem volna rossz tanuló egy sem, mert nincs egy leány sem, aki elhinné magáról, hogy csúnya. 8. Ne restelj könyvet vinni az előadásokra. Ma az algimnazista három oldalt dug a belső kabát zsebébe és úgy, megy az iskolába, a maturandus már egy könyvet visz a hóna alatt, a jogász pedig táskával sem restel végigszaladni az utcán. 9. Az érettségitől ne félj, mert az utolsó bukás tíz évvel ezelőtt volt. Az is én voltam. 10. A hittanóra nem arra való, hogy ott tornagyakorlatokat végezz, a tornaórán ne algebra gyakorlatokat oldj meg, a görög órán ne latint tanulj, a latin órán pedig ne énekelj, mert erre való az énekóra. Ne krétázd be a katedra alját, mert az okos tanár ma már nem a székre, hanem a katedrára ül. A leckédet ne a manzsettádra írd, mert oda a tanár jegyzi fel a maga gyengéit. Színházba csak akkor menj diákhelyre, ha engedélyed van, ha huncut darabokat adnak és nem kapsz engedélyt akkor a színpadra menj statisztának. Itt befestenek, szakállt is kapsz és ingyen nézheted végig az előadást. És ezen a nyomon csak igy tovább. Vaida. — Kossuth Ferenc beteg. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter egészségi állapota Pöstyénben nem állott úgy helyre, mint ahogy áztalánosan ülnek. Pöstyéni idézése utolsó négy napjában újra jelentkeztek izületi fájdalmai és éppen csakhogy Budapestre érkezhetett, ahol kénytelen volt ágyba feküdni. A megújult fájdalmas csúrroham valószínűleg eltart tíz-tizenöt napig, ha betegsége rendes lefolyású lesz. A kereskedelmi minisztérium ügyeit azonban betegágyában is intézi és a referenseket sorra fogadja. — Thököly hamvai. Lőcsei levelezőnk írja: A kormány tudvalevőleg annak idején húszezer koronát engedélyezett a késmárki Thököly-mauzóleum építésére. A mauzóleum elkészült és immár elhatározták, hogy Thököly végső temetése október 30-án — hamvai hazahozatalának évforduló napján — lesz, mely alkalomból mind a város, mind az egyház nagy gyászünnepségre készül. — Felirat a bankkartel ellen. Baranyavármegye közigazgatása feliratot intéz a kormányhoz a közönséget sújtó, bankkartel megszüntetése céljából. Feliratát pártolás végett ma megküldötte a törvényhatóságunknak is. — Mariházy Makón. Mariházy Miklós, a kecskeméti színház igazgatója, mielőtt Kecskemétre jönne, egy hónapi időre Makóra megy társulatával játszani. Előadásait szeptember 5-én kezdi meg. Az első heti műsor a következő darabokból van összeállítva : Cigánybáró, A boszorkány, Gyöngyélet, A tavasz, Naftalin, A gyermek, Varázskeringő és a Vígözvegy. A makói közönség nagy érdeklődéssel várja Mariházyt. A hirlapok is elismerőleg nyilatkoznak úgy a társulatról, mint magáról az igazgatóról. Mariházy volt már egyszer Makón a tavaszszal s a közönség nagyon meg volt vele elégedve. E makói siker kitűnő ajánló levele Mariházynak a kecskeméti közönség előtt. —is pusztaszeri ünnep. A pusztaszeri ünnep a jövő vasárnapon, szeptember hó 6-án fog lefolyni a szeri pusztán, Árpád-vezér szobránál. Az ünnepet a pusztaszeri Árpád-egyesület rendezi, mely tietek óta marad az előkészület munkájával. A Pusztaszerre való nagy zarándoklásban az idén is igen sokan vesznek részt, hogy lerójják kegyeletük adóját a honfoglaló nagy vezér emléke iránt. A kirándulás Szegedről kocsikon történik (fuvardíj 4 kor.). Az ünnepély műsora igen gazdag s egész napra kiterjed; délután népünnepély, versenyszavalás, síkverseny, tánc stb. Végül emléktárgyakat osztanak ki. — Uj váltópénzek. Érdekes átiratot intézett Pécs szekir város a törvényhatóságokhoz. Pécs arra kéri a törvényhatóságokat, hogy pártolják a pénzügyminiszterhez intézett ama feliratát, amelyben az új ércpénzek veretését kéri. Ugyanis a 10 filléresek helyett 5 filléresekre volna szükség a forgalomban, a 20 filléresek helyett pedig 50 filléres pénzekre, amelyeket a napi forgalomban sokkal célszerűbben használhatna a közönség. Az átiratot megküldötték Kecskemétnek is. A Meteor időjárása. Szeptember hava átlagban inkább száraznak ígérkezik, mint túlcsapadékosnak, sőt ha a napon előjöhető erőhatások kitöréses és nem ciklonos jellegűek lesznek, akkor e hónap az idén is kelleténél szárazabban fog lefolyni, mint ahogyan ez a mezőgazdákra kívánatos lenne, amiért is a gazdák jól teszik, ha az esős jellegűeknek mondott csomópontok napjait tekintetbe veszik gazdasági teendőik közül. Szeptember hónap csomópontjai 3, 9, 10, 11, 17, 21, 22, 23, 24, 25 és 27-re esnek, amelyek közül legerősebb hatásúak 9, 11, 23 és 28-ikiak. A rendőrségek államosítása. Kolozsvár város törvényhatósága föliratban kéri a törvényhozást, hogy sürgősen alkosson törvényt a vidéki rendőrségek államosításáról, mert ez nagy érdeke a közbiztonságnak. Egyúttal átírt Budapest székesfővároshoz és kérte, hogy föliratban támogassa a kolozsváriak kérelmét. A főváros tanácsa Budapest legelső közgyűlésén indítványozni fogja, hogy a Kolozsvár városához hű- Az ALFÖLDI HÍRADÓ tárcája Az én szekeresem. Irta: Jakab Ödön. Hivatalos ügyben, a főnököm megbizásásából, néhány napot künn töltöttem falun. Gyermekkorom óta mindig szerettem a csendes falusi életet, de ez alkalommal, megvallom, nem igen telt benne gyönyörűségem. Ott időzésem alatt az ég folytonosan be volt húzva lusta, fekete felhőkkel s éjjel-nappal szakadatlanul szemerkélt az eső. Valami kimondhatatlan álmos unalom nehezedett az egész falura. Amint a dolgaimat végeztem, siettem minél hamarább ott hagyni azt az unalmas világot. Úgy értesültem, hogy a faluban van egy lovas gazda, aki haza vihet, ha meg tudunk egyezni. Vettem tehát a pálcámat és minden további késedelem nélkül elindultam hozzá. — Rá voltam előre készülve, hogy drága lesz a fuvar, mert átkozott rossz út volt. Legalább a falu között rettenetesen felfakadt az út, melyen, a keréknyomok mélységéről ítélve, tengelyig dagasztottak az ott járó szekerek. Két oldalt a sáncok csordultik álltak tele vízzel, melyben minden kapu előtt vígan hápogva lubickoltak a kicsapott récék. Sallós Mózes uram ott lakott az alszegen, közel a falu hidjához. Cifra, galambbugos kapuja könnyűszerrel odavezette az embert. Különben, ha nem is lett volna galambbug a kapun, úgy sem lett volna baj. Ismertető jelnek váltig elég volt az a terebélyes rengeteg eperfa, mely a háza előtt állott, koronáját még a szomszéd utcákba is fennen mutogatja. Mikor beléptem, Sallós Mózes uram éppen kalangtakarókat faragott a csűrben s valami pajkos nótát dudorászott, melyet még a katonaságban tanult el valahol. Észre sem vett mig oda nem értem. — Jó napot atyafi! — Adjon Isten! — Magának van lova? — Nekem, a micsodás. — S jó? — Mind a kettő meg tudja még rágni a lucernát. S büszkén hunyorított. — Hallja, nem vihetne be engem a városba ? — Hiszen bevinni bevihetném, ha nem volna ilyen pocsék időjárás. — De nézze, nekem ma okvetlenül haza kell mennem. — Hát aztán, az úr tudja legjobban a maga dolgát. Azzal egész nyugodtan tovább hegyezte a karót. — Atyafi — folytatóm türelmetlen, de mégis kérő hangon — ne vegye olyan félvállról a dolgot. Ebben a faluban nincsen lószekere másnak, nekem pedig szörnyű sietős az utam. — Azt megengedem. — Ej no, — mondja mennyiért viszen bé? — Hát ha már úgy meg van szorulva, nem bánom, négy forintért beviszem hát az urat. Ez a szokatlan borsos ár sehogy sem volt a kedvem szerint. Az én szerény napidijamból nem igen futotta, kivált ha még haza is akartam vinni valamicskét. Szinte indulatosan vágtam a szavába: — Az sok lesz atyafi ! — Sok az urnák, de nekem nem sok. — Dehogynem ! Nagy pénz ám négy forint innét a városig ! — Már pedig én alább a kapuig sem megyek ebben az időben. Különben lássa ! S újból fölvette a baltát, hogy a munkáját folytassa. Megpróbáltam mindent az én emberemmel, de nem használt semmi, csökönyösen megmaradt a négy forint mellett. Sőt utoljára úgy tett, mintha haragudnék. Megemelte a hangját s teli torokkal kezdett magyarázni. — Hiszen most csak a balavásári hegyen kihajtani is megér két forintot, az ákosfalvi hágón pedig két forintért sem hajtok ki szívesen ! Hát aztán a többi ut még hol van ? Apránként mind jobban-jobban megkötötte magát s egyre kevesebb lett a reménységem, hogy elálljon attól az ártól, amit először kimondott. Egész vitatkozás fejlődött ki közöttünk, mindenikünk támogatta ezzel is, meg azzal is a maga igazát. Hanem azért csak az lett a vége, hogy Sallós Mózes uram disputálás közben olyan dologgal hozakodott elé, ami egyszerre elvágta a vitát: — Uramfia, hát olyan sok négy forint ? — mondá a csűr végéhez mutatva. Hiszen ha onnan beviszek egy szekérderéknyi fát, azért is kapok négy forintot. Odébb a csűr oldalához csakugyan egy rakás felhasított fa volt támogatva, amint ez a fával kereskedő székelyeknél szól. Azért támogatják oda, hogy jobban megszáradjon s úgy vigyék a városba eladni. Amint megpillantom a fát, hirtelen egy szerencsés gondolatom támadt. Félbe hagytam az alkudozást s egyébére fordítottam a szót. — Hát jól van. Majd másként segítek a dolgon. Ha nem tudja mit, atyafi ? Nem szállítani nekem egy szekér fát ? Úgy látom jó száraz. ALFÖLDI HÍRADÓ 1908. szeptember 1. W __?•______Fi_________ff Qnniffll rim ri phis in . Legolcsóbb bevásárlási forrás. — Valódi angol és francia illatszerek. — Pipere és fc. 08 IB W W H fflM H «»lyjfUI UlUIJbllUJII gyógyszappanok.f— Kötszerek, vegyszerek, szrvkötők, szemüvegek. — Kiváló finom angol rum. ■ a #111 V 1 K# Ibi...... ~ Valódi francia cognac. — Kitűnő minőségű orosz teák. — Rum és likőr essen-Begul Ull . Jail IBI Kkkimiplomiház3n ciák ~~ GUMMIKULÖNLEGESSÉGEK. — Fényképészeti cikkek. — Fertőtlenitő és állatgyógy• W11 wlllBmuillBIByjflICMrttil szerek. — Hajszerek, szájvizek, fogkefék nagy raktára. — Orgona-crém 1 tégely 80 fillér és a hozzávaló szappan 70 fillér.