Dél-Pestmegye, 1946. május (1. évfolyam, 1-6. szám)
1946-05-01 / 1. szám
OIL'PISTMEGTE 1946. május 1. „Nincs a teremtésben vesztes, csak én“ (Katona József halálának évfordulójára) 116 éve halott Katona József Kecskemét legnagyobb szülötte. A Bánk-bán költője halhatalai, mert művében az elnyomott nemzet, a vérig sanyargatott magyar nép hangja szól hozzánk, századok távlatából és megdöbbentő ' *5szerűséggel. Ovális alakú vöröses sírkövének felirata az utókornak csak ennyit mond E szent kereszt alatt levő gyász halom fedezi néhai Katona József Városi első fiskális urnák hült porait hasznos életének virágzó 37. hivatalának t1.dik esztendejében lelkét az ő kegyes teremtőjének hivséggel vissza adta 1830. ápr. 18.kán. Méllyen zokogó sóhajtások közt emelték szülei, és 4. testvérei. 1832. 11. junii. Sokkal többet mond ennél életének nagy műve, az első magyar tragédia a Bánk bán. A szentszövetség megkötésének eszm.e idején , amikor Metternich rendszere rabláncra tűzte nemzetünkét, s amikor a napóleoni háborúk minden következményét, a nyomort és pusztulást a szegény nép szenvedte el, amikor a devalváció következtében tete okára emelkedett a jobbágyok szenvedése, akkor szólaltatja meg Katola József ,halhatatlan mívben a nép igazi hangját, a spar,ász, a keserűség és lázadás hangjait. Ferenc császár kegyelten germánjai, csak úgy mint későbbi utódaik, szabni vadászi erű.Délnek tekintették hazánkat, gyarmatnak, melyet kedvükre kizsákmányolhatnak. Csata kor valóságából születhetett meg a Bánk bán öntudatos hangja áttéve a 13. századba, hogy az elnyomó cenzúra tiltó kezét elkerülje." Nagy költőink gyakran nyúla vissza "a múltba. Nem azért, hogy koruk problémái elől meneküljenek, hanem azért, mert a múlt tanulságain keresztül akarták megmutatni a jövőt, melyet ők megálmodtak. Ez a szándék vezette Ady Endrét is, amikor verseiben Dózsához, Esze Tamáshoz, vagy Táncsicshoz nyúlt vissza. Katona kortársai, a kor magyar urai, nem merték és nem akarták megérteni, nem akarták észrevenni a nagy drámai mű aktualitását és nemzetébresztő szándékát. Az udvar előtt hajbókoltak és bedugták füleiket, hogy ne kelljen meghallaniuk a nép ezernyi panaszát és jajkiáltásait. De meghallotta és észrevette a rendőrminisztérium és maga a rendőrminiszter Sedlitzky tesz ró a jelentést: Nemcsak a dráma tartalma, hanem egyes részletei is alkalmasak.. a magyarok kiémelgyűlöletének lángzatos bannája. Nyilvánvaló az iró vakmerő törekvése."» Érthető, ha sértette az elnyomó:: fülét, amikor a magyar parasztság a nép hangja imigyen szólt a lázadó Tiborcz ajkáról a trón felé: Ő czifra és márványos Házakat épüld; és mi — csaknem megfagyunk Kunyhónk sövény falai közt — Vagy amikor megmondja véleményét saját urairól, az úri hazajárulók minden korban megtalálható csúf hadáról: Te szánsz Nagy-Úré oh a Magyar se gondol már alig sokat velünk, ha a zsebe tele van — hisz a Természet a Szegényt ■ maga arra szánta, hogy szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon, ss meghaljon. Ivuona József, a nagy költő, Kecskemét városának tiszti-főügyészéül hivatott meg a tisztelt Tanács által, 1830 tavaszán, amikor a «főbenjáró törvénykezést» tartották volt. A szegény takácsmester fia, aki iskolai szünetek idején, «atyja műhelyében majd folyvást dolgozod tanulása végett, szükséges költségekre nézve szüleit e részben is valamennyire kiemelendő, önegyi ruháit mind maga szőtte.» Mint tiszti főügyész a szerencsétlen kárvallottak sorsát is átérzi és a meggyőzés, a felvilágosítás fegyvereivel küzd a bűn ellen. Feljegyzés tanúskodik arról, hogy «a gyanúméból eredt kegyetlen vállalásokat soha nem alkalmazta, mert mélyen érezte, hogy a rab is ember.» Kecskemét város adományából rendezte sajtó alá a Bánk-bánt Katona József. Életében nem érte meg annak élimelsé és szirpaon való bemutatását. Feltehető, maga is tisztában volt vele, hogy miért. Megbocsájthatatlan bűn volt az úri évszázadok során szót emelni az elnyomottakért. Katona 1822-ben felirat-tervezetet készített Koháry Ferencz herceghez, Kecskemét földesúrához, melyben a Magasságos és Legkegyelmesebb Földesúrnak fölpanaszolja, hogy helyi elöljárósága, a Magistrátus, milyen hallatlan visszaéléseket követ el lakosság, «? nyomorúságos igája alatt szenvedő Ketskeméti szegény sorsú Köznép ellen.» A nagy költő magányos, szomorú, boldogtalan, mellőzött ember volt mint utódai mind, akik a nép ügyét viselték szivükön. És mint mindannyian, ő is fiatalon halt meg, anélkül, hogy megérte volna eszméinek diadalát. Még nem volt 38 éves Katona József,amikor 1830 április 16-án elhalálozott. Új A Bánk-bánt azóta megszámlálhatatlanul sokszor bemutatták az ország különböző színházaiban. De szentségtörő kézzel meghamisítani sem átallották. Lenyesegették belőle mindazt, amit "túlerősnek találtak és népellenes uralmukra találónak. Csak a közelmúltban végezte el Major Tamás a Nemzeti Színház igazgatója, azt a már nagyon esedékes és kegyeletes munkát, hogy Katona József drámáját újból kiegészítse eddig hiányzó részeivel. «Nincs a teremtésben vesztes csak én, írta lemondó keserűséggel a nagy költő. A kései utókor büszkén vallja szellemi é ének és öökséghagyó fájilak a Bánk-bán szerzőjét. Kiskunság magor népen) országot épít... A beszolgáltatás méltányos legyen. Elszánt harcot a gazdasági élet kártevői ellen S Kunszentmiklós, április végén. Kiskunság kék ege alatt aranylé napsugár záporozza az életnek indult vetés lábaikat. Amerre a szem ehal, ekehasi,óta földbarázdák szalagjai vesznek el a végtelen horizont alján. Nehéz, de jó munkát végzett Kiskunság dolgos népe: nincsen vetetlen terület... több lesz az életadó köve... több lesz a keresztbe rakott gabonacsomó... több lesz a kenyér... És mégis! A munkától verejtékes homlokokon mindég több barázdát szánt a gond. A verejtékkel megmunkált föld nagyobb darab újkenyeret ad a város és falu dolgozójának és mégis panaszkodik Kiskunság szántó-velő népe. Nem a kezdet nehézségeiért, nem azért, mert amikor megkapta az évszázadok óta annyira sóvárgott földet, két dolgos kézen kívül egyebe nem volt. Nem azért, mert a semmiből kellett új életet teremteni a ugaron. Az sem fáj a barázda őröl, harcosának, hogy a zsirjási kiuzsorázott úri öklön még nem dalol az esti csendben a kólamp szava. Nem a sok-sok gondja-baja fáj, hanem a jelen méltánytalansága... Sok a panasz Peszéradacs kisközségben. Vasúttól, jó úttól elzárt 2200 nncstelen és zsellér, az egykori Hafesburg-család birtokán jutott földihöz. Mind megannyi szegény nincstelen, akinek sohasem volt földje. Túrták a földet, amely nekik munkát jelentet haj naltóestig, de a hasznot, a termést, a Habsburgok zsebelték be és herdá- ták el külföldön. Ma mindnyájan új gazdáik, birtokosok... A kisközség 21.000 kát. hold határától 11.000 kát. hold a szántó. Ez sem mind az övék, mert ebből elégítenék ki a szomszédos községek földmives nincstelenjeit is. Peszéradacson átlagosan 10 hát. hold jutott egy-egy igénylőnek. Sovány, homokos, vizállásos földek. Ha víz van, elviszi a termést, ha pedig nincsen viz, akkor jön az aszály. Keveset hoz a föld: az átlagos gabonatermés szoldánként 3—4 mázsa. Minden bizonnyal így is van, hiszen hivatalosan is azt állapottük meg, hogy a kát. tiszta jövedem négy aranykorona, így azután a megélhetés még jó termése eléln is nagyon nehéz, hiszen köztudomású, hogy ezeken a földeken még hatvan hold bérletből sem lehetett megélni. Rossz a föld és a vetésterület hlán az új birtokosnak ugyanannyi gabonát kell beszolgáltatni, mint annak a gazdának, akinek földjén holdanként 8 - 10 mázsa is megterem. Ez fáj az újgazdáknak, ezt tartják méltánytannak. Azt monják, dolgoznak ők reggeltől estig, de a beszolgáltatási rendeletet ne állapotsák, hanem vegyék figyelembe a való életet, ha kevesebbet hoz a föld. kevesebbet kelljen a gagabonából beszolggtatni. Ennek az orvoslását kérik elsősorban. Nem nagy kérés, amikor látjuk, hogy mennyi a tennivaló errefelé. Hiányzik az állatás tovnány. Ma még terem a homok, de istállótrágya nélkül jövőre még keves'ebit hoz a föld. De még sem adják fel örökös harcukat a földhöz, hisz é',, remélnek, híznak a jövőben. Megvan a föld, dolgozni fognak és a munka légyőt minden nehézsége'! A jövő di beszélnek: gyümölc fa kellene ide a homokba. Ma még nincs«rávalójuk», de lesz... így is van. Ha ez a földet túró dolgos magyarfajta csak kevés tökébe is juthatna, gyümölcserdő zöldelne a határban. A romját hozná a sivó homok. Hisznek és bíznak benne, ha csak egy kicsit is jobbra fordul az ország sorsa, a föld után megkapják ezt is és megvalósulhat az a vágyuk: aranyat fog érni errefelé a széthordotó homok. Egy panasz Kerekegyháza községben. Beszédes példája annak, hogy a falu mególtva a városi dobkásság nehéz helyzetét , és velük érez. Tudja, érzi, hogy csak a falu és a város dolgozóinak összefogásával lehet az országot felépíteni, összefogás nélkül nincs újjáépítő munka. Ezért fáj a kerekegyháziaknak, hogy amikor a fővárosi munkásnak alig jut kenyér, a községben a beszolgáltatott gabona a raktárban vár elszállításra már hosszú idő óta. Nem kérnek mást, csak a raktárban lévő gabonát haladéktalanul szállítsák el a fővárosi munkásságnak. Jó volna tudni, hogy kitterhel a felelősség ebben a kenyérszűk világban azért, hogy van még hely, ahol a magyar paraszt adta gabona a raktárban dohosodik, amikor Budapesten a munkás még a kukoricás kenyérből sem kap eleget. A kiskunok egykori székvárában, Kunszentmiklóson már másról beszélnek a kiskunok. Itt már jogosan panaszkodik, nem a termelő, hanem a fogyasztó. Igaza van. A tejtermékek beszolgáltaása minimális, de ugyanakkor a piacokon minden tejtermék, minden menynyiségben megvásárolható, horribilis, csak csilagászati számokkal jelezhető árakon. Van tej, lúd, tejfel, liter, hektó kiló és mázsaszámra. Van tej, de nem a beszolgáltatásra, nem arra, hogy a terhes anyáknak és csecsemőknek is jusson megfizethető áron. A rendőrség hiába üldözi erős kézzel a piac hiénáit, hiába kobozza el a feketézőktől a tejtermékeket, azok kerülő utakon vásárolnak össze mindent és minden lehető eszközzel lopják ki a községből . A kevés számú rendőrség nem tud minden esetben rajta ütni ezeken a hiénákon. Panaszok, ütem nagyok, orvosolhatók. A falu dolgozik tovább, a város munkásságával építi az utat, a dolgozók boldog Magyarország felé. Moldoványi Ferenc Figyelem ! Figyelem! B Bádogos műhelyemet II Kecskemét, Klapka utca 2. sz. alatt (Fodor-pék ház) megnyitottam Minden e szakmába vágó munkát — újat és javítást_vállalok. SVlé-SZárTSS Gyula bádogosmester 5 HAJ HAL Ibátor ÜZLET 6 ffecslismét, Íákóczi-3113g. Kombinált szobák, hálók, konyhaberendezések kaphatók. _ Veszek min- idenféle bútorokat, s-főnyeget, képet, stb. !